Mi az a GEAS?
A GEAS a Közös Európai Menekültügyi Rendszer rövidítése. Ez egy több jogszabályból álló csomag, amelynek célja a menekültügyi jogszabályok nagyobb mértékű egységesítése az EU-ban. A reformot már 2024-ben elfogadták. Egy átmeneti időszakot követően az új jogszabályok ma lépnek hatályba.
A GEAS többek között szabályozza, hogy melyik tagállam illetékes a menekültügyi eljárás lefolytatására, mikor folytatható le az eljárás közvetlenül a határon, valamint hogy a menedékkérőknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az eljárás során.
Emellett a reform számos új intézkedést vezet be. Ezek közé tartozik a belépéskor végzett szűrés, az új határátlépési eljárások, a gyorsított eljárások számának növelése, valamint egy új szolidaritási mechanizmus az EU-tagállamok között.
Az EU a reformot több céllal indokolja: a menekültügyi eljárásoknak egységesebbé és jobban ellenőrizhetővé kell válniuk. A védelemre nem jogosult személyeket gyorsabban kell tudni visszatoloncolni származási országukba vagy biztonságos harmadik országokba. Ugyanakkor enyhíteni kell az EU külső határain fekvő országok, például Olaszország, Görögország, Spanyolország vagy Ciprus terheit.
Mely változások lépnek ma hatályba?
Új szűrővizsgálati eljárás a belépéskor
Az egyik legfontosabb változás az új szűrési eljárás. Ez a menedéket kérő személyek elsődleges ellenőrzését jelenti, még a tényleges menekültügyi eljárás megkezdése előtt. Elsősorban azokat az embereket érinti, akik érvényes beutazási okmányok nélkül érkeznek az EU külső határára.
Az átvilágítás során többek között rögzítik a személyazonosságot, az állampolgárságot és a biometrikus adatokat. Ezenkívül a hatóságok ellenőrzik az egészségügyi kérdéseket, a biztonsági szempontokat és az esetleges különleges védelemre szoruló helyzeteket. Az összegyűjtött adatokat az Eurodac adatbázisban tárolják, amelyhez minden EU-tagállam hozzáfér.
Az EU ezzel azt szeretné elérni, hogy jobban nyomon követhesse, mikor és hol érkezett meg egy személy az EU-ba, valamint hogy már regisztrálták-e egy másik tagállamban. Ez megkönnyítené a dublini eljárást, és megnehezítené a másodlagos migrációt. A másodlagos migráció azt jelenti, hogy a védelmet keresők regisztrációjuk után önállóan továbbutaznak egy másik tagállamba.
Az előszűrés után a hatóságok döntik el, hogy melyik eljárás következik: rendes menekültügyi eljárás az országon belül,gyorsított határmenti eljárás vagy visszatérítési eljárás.
Új határátlépési eljárások az EU külső határain
Újdonságnak számítanak az úgynevezett gyorsított határeljárások is. Ezek során a menedékjog iránti kérelmet közvetlenül az EU külső határán vagy a határ közelében található speciális létesítményben bírálják el. Az eljárás gyorsítottan zajlik, és célja, hogy mielőbb kiderüljön, az adott személy védelmet kap-e, vagy el kell-e hagynia az országot.
Ennek során a hatóságok többek között a következőket vizsgálják:
- hogy a menedékjog iránti kérelem elfogadható-e vagy megalapozatlan,
- hogy az adott személy esetleg biztonságos harmadik országban találhat-e menedéket,
- hogy fennállnak-e biztonsági aggályok, vagy az adott személy veszélyt jelent-e a nemzetbiztonságra vagy a közrendre.
A határon folyó eljárás legfeljebb tizenkét hétig tarthat. Ha a menedékjog iránti kérelmet a határon elutasítják, közvetlenül visszatérési eljárás indulhat. Ennek keretében döntés születik arról, hogy az érintett személyt származási országába vagy egy biztonságos harmadik országba szállítják-e. A cél az, hogy gyorsabban eldöntsék, az érintett személy védelmet kap-e, vagy el kell-e hagynia az országot.
A határmenti eljárás elsősorban a következő csoportokat érintheti:
- azok az emberek, akik olyan származási országokból érkeznek, amelyeket biztonságosnak minősítettek, és
- 20 százalék alatti védelmi arányuk van
- Azok a személyek, akiket személyazonosságukkal kapcsolatos csalással vádolnak
- Azok a személyek, akiket biztonsági kockázatnak minősítenek.
A gyermekes családokat is érintheti a határellenőrzési eljárás. A kísérő nélküli kiskorúakra különleges szabályok vonatkoznak. Ők elvileg mentesülnek a határellenőrzési eljárás alól. Kivételt képezhet az az eset, ha belső biztonsági kockázatnak minősítik őket.
Mi változik a dublini rendszerben?
A dublini rendszer alapvetően változatlan marad, de új szabályokkal egészül ki. Továbbra is az a szabály érvényes, hogy az a tagállam, amelybe a védelmet kereső személy először lép be az EU-ba, felelős a menekültügyi eljárás lefolytatásáért.
Szigorítják a szekunder migrációra vonatkozó szabályokat. Ezek olyan esetek, amikor a menedékkérők olyan másik EU-tagállamba utaznak tovább, amely nem illetékes a menekültügyi eljárás lefolytatására.
Eddig úgy volt, hogy a menekültügyi eljárás iránti joghatóság egy bizonyos idő elteltével arra az államra szállt át, amelynek területén a menedékkérő ténylegesen tartózkodott. A jövőben ezt jobban meg akarják akadályozni.
Az illetékes EU-tagállamba történő átadásra vonatkozó határidő alapvetően hat hónap marad. Ez azonban legfeljebb három évre meghosszabbítható, ha az érintett személyt „szökésben lévőnek” minősítik.
A GEAS egyúttal kötelező szolidaritási rendszert vezet be. Azok az EU-tagállamok, amelyek különösen sok menedékkérőt fogadnak be, vagy amelyek külső határain jelentős terhelés nehezedik rájuk, támogatást kapnak a többi tagállamtól. Más országok például menedékkérőket fogadhatnak be, vagy pénzügyi, illetve gyakorlati segítséget nyújthatnak.
A menedékkérőknek nyújtott ellátások összegét csökkenthetik
A GEAS értelmében bizonyos esetekben a menedékkérőknek nyújtott ellátások is csökkenthetők. Ez például azokat a menedékkérőket érintheti, akik már egy másik EU-tagállamban védelmet kaptak, majd onnan egy másik tagállamba utaztak tovább (másodlagos migráció).
A tartózkodási szabályok megsértése is következményekkel járhat. A szociális ellátások összegét például csökkenthetik, ha valaki engedély nélkül elhagyja a kijelölt szálláshelyet, vagy nem tartja be a tartózkodási korlátozásokat.
Ezen felül a szolgáltatások nyújtása korlátozható egy bizonyos ideig, ha valaki jelentősen megzavarja a szálláshely rendjét, másokat fenyeget vagy erőszakos magatartást tanúsít.
Fontos, hogy az ilyen intézkedéseket nem szabad általánosítva alkalmazni. A hatóságoknak minden esetben az egyes eseteket kell megvizsgálniuk. Ezenkívül a csökkentéseknek arányosnak kell lenniük.
Könnyebbé válik a biztonságos harmadik országokba történő kiutasítás
A jövőben az EU-n kívüli biztonságos harmadik országok ba történő visszatoloncolások is könnyebben megvalósíthatók lesznek. Eddig csak akkor volt lehetséges a biztonságos harmadik országba történő visszatoloncolás, ha az érintett személynek korábban már volt kapcsolata azzal az országgal. Ez például családi kötelékek, korábbi ott-tartózkodás vagy egyéb szoros kapcsolatok révén állhatott fenn.
Az új uniós szabályok ezt megváltoztatják. A jövőben egy menedékjog iránti kérelmet „elfogadhatatlannak” minősíthetnek, ha az adott személy az EU-n kívüli biztonságos harmadik országban is védelmet kaphatna, és az adott ország hajlandó befogadni őt.
Már nem minden esetben feltétlenül szükséges, hogy az érintett személynek személyes kapcsolata legyen az adott harmadik országgal. A visszatoloncolás tehát akkor is lehetséges, ha az érintett személy korábban nem élt ott, és nincs családja abban az országban.
Fontos: A visszatoloncolás vagy kiutasítás csak akkor megengedett, ha a harmadik ország valóban biztonságos, és ott tisztességes menekültügyi eljárás lehetséges. Ezenkívül továbbra is érvényben marad a visszaküldés tilalmának elve. E szerint senkit nem lehet olyan országba kiutasítani, ahol kínzás, embertelen bánásmód vagy súlyos emberi jogi jogsértések fenyegetik.
Összegzés: Mit jelent a GEAS a mai naptól?
A közös európai menekültügyi rendszer bevezetésével az EU menekültügyi joga jelentősen megváltozik. A menekültügyi eljárások gyorsabbá válnak, a külső határokon történő nyilvántartásba vétel egységesebbé válik, és a tagállamok közötti hatáskörök egyértelműbbé válnak.
A menedékkérők számára ez azt jelenti, hogy ellenőrzésükre korábban és átfogóbban kerülhet sor. Bizonyos esetekben menedékjog iránti kérelmüket már közvetlenül a határon elbírálhatják. Emellett könnyebbé vált az átadás más EU-tagállamokba, illetve a biztonságos harmadik országokba történő visszatoloncolás is.
Ugyanakkor a fontos védelmi jogok továbbra is érvényben maradnak. Minden menedékjog iránti kérelmet meg kell vizsgálni. A különösen védelemre szoruló személyeket meg kell védeni. És senkit sem szabad olyan országba kiutasítani, ahol kínzás, embertelen bánásmód vagy súlyos emberi jogi jogsértések fenyegetnek.
