Mi az a gyorsított menekültügyi eljárás?
Gyorsított menekültügyi eljárás esetén az illetékes hatóság a menedékjog iránti kérelmet a rendes eljárásnál gyorsabban bírálja el. Az új uniós szabályok szerint a bírálatnak elvileg három hónapon belül le kell zárulnia. Ezzel szemben egy rendes menekültügyi eljárás akár hat hónapig is eltarthat.
A gyorsított eljárásokat az EU külső határain vagy a határközeli befogadóközpontokban kell lefolytatni – vagyis még mielőtt a menedékkérők belépnének az EU-ba. A gyorsított eljárások elsősorban azokat a menedékkérőket érintik, akiknek származási országában a védelmet élvezők aránya mindössze 20 százalék vagy annál kevesebb.
Az EU ezekben az esetekben abból indul ki, hogy a menekültstátusz vagy a kiegészítő védelem elismerésének feltételei viszonylag ritkán teljesülnek. Ezért a jövőben a kérelmeket nem a szokásos menekültügyi eljárás keretében, hanem gyorsított eljárás keretében fogják elbírálni. Ezen származási országokból érkező menedékjog iránti kérelmeket emellett gyakrabban utasítják el „nyilvánvalóan megalapozatlannak” minősítve.
Fontos azonban, hogy még a gyorsított eljárás során is minden menedékjog iránti kérelmet egyenként kell elbírálni. Az érintett származási országokból érkezőket nem lehet általánosságban elutasítani. Megőrzik jogaikat a menedékjogi eljárás során, és fellebbezhetnek az elutasító határozat ellen.
A GEAS elindításával fontos szabályok változnak az EU-ban a menedékkérők számára. Ide tartoznak az új szűrési eljárások, a határellenőrzési eljárások, a szigorúbb dublini szabályok és a lehetséges ellátások csökkentése. Kiket érint ez, és mi változik pontosan?...
Ezekből az országokból érkező menedékkérőknek gyorsított eljárással kell számolniuk
Az EU most közzétett egy listát azokról a származási országokról, amelyek esetében a védelmi arány 2025-ben legfeljebb 20 százalék volt. Ez a lista a jövőben alapul szolgál majd annak eldöntéséhez, hogy a menedékkérőknek gyorsított eljáráson kell-e átesniük.
A legfontosabb származási országok közé, ahol a védelem aránya legfeljebb 20 százalék, a következők tartoznak:
- Irak (18,4 százalék)
- Kongói Demokratikus Köztársaság (15,9 százalék)
- Nigéria (14,3 százalék)
- Pakisztán (13,3 százalék)
- Mexikó (12,7 százalék)
- Kazahsztán (12,4 százalék)
- Srí Lanka (12,3 százalék)
- Indonézia (11,7 százalék)
- Törökország (11,7 százalék)
- Libanon (11,6 százalék)
- Jordánia (10,4 százalék)
- Thaiföld (10,6 százalék)
- Algéria (8,7 százalék)
- Üzbegisztán (8,8 százalék)
- Dél-Afrika (8,1 százalék)
- Szenegál (7,8 százalék)
- Angola (7,4 százalék)
- Grúzia (6,1 százalék)
- Koszovó (6,0 százalék)
- Ghána (5,8 százalék)
- Tunézia (4,9 százalék)
- Kambodzsa (4,9 százalék)
- Marokkó (4,5 százalék)
- India (2,2 százalék)
- Venezuela (2,2 százalék)
- Vietnam (2,3 százalék)
- Szerbia (1,9 százalék)
- Észak-Macedónia (0,6 százalék)
- Bosznia-Hercegovina (0,8 százalék)
- Moldovai Köztársaság (0,8 százalék)
Mit jelent ez az ezen országokból származó menedékkérők számára?
Ezekből a származási országokból érkező menedékkérők 2026. június 12-től gyorsított menekültügyi eljárás alá vonhatók. Leggyakrabban még azelőtt, hogy belépnének az EU-ba.
Ha a hatóság a vizsgálat után megállapítja, hogy nincs jog a védelemre, a menedékjog iránti kérelmet nyilvánvalóan megalapozatlannak minősítve elutasíthatja. Ebben az esetben megtagadható a beutazás, vagy a menedékkérőnek el kell hagynia az EU-t.
Az érintettek ugyan továbbra is fellebbezhetnek a döntés ellen, de a gyorsított eljárásban rövidebb határidők és szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a rendes menekültügyi eljárásban.