Az Európai Parlament legnagyobb frakciója szigorúbb menekültügyi szabályokat követel
Az Európai Néppárt (EPP) az Európai Parlament legnagyobb frakciója. Tagjai között szerepel a CDU/CSU is, amely Németországban a szövetségi kormány részét képezi. Az EPP egy bécsi találkozón most elfogadott egy állásfoglalást, amely az európai menekültpolitika további szigorítását szorgalmazza.
Több média – köztük a Bild, a Welt és a Focus Online – beszámolója szerint az EPP elképzelései szerint a jövőben könnyebben vissza lehet majd utasítani a menedékkérőket az EU külső határain. Ez elsősorban akkor lenne lehetséges, ha biztonságos harmadik ország ból kívánnának belépni az Európai Unióba. Ezek olyan országok, ahol az EU értékelése szerint a menedékkérők már biztonságban lennének, illetve védelmet kaphatnának.
Az EVP azt követeli, hogy az ilyen esetekben a tagállamok kifejezett elutasítási jogot kapjanak. Eddig az volt a szabály, hogy aki az Európai Unióban menedékjog iránti kérelmet nyújt be, annak joga van menedékjogi eljárásra. Pontosan ezt a szabályozást szeretné az EVP felülvizsgálni és módosítani.
A GEAS elindításával fontos szabályok változnak az EU-ban a menedékkérők számára. Ide tartoznak az új szűrési eljárások, a határellenőrzési eljárások, a szigorúbb dublini szabályok és a lehetséges ellátások csökkentése. Kiket érint ez, és mi változik pontosan?...
Meg kell-e szüntetni a kiegészítő védelmet?
Egy másik fontos kérdés a kiegészítő védelem. Ezt a védelmi státuszt azok az emberek kapják meg, akiket a Genfi Menekültügyi Egyezmény értelmében nem ismernek el menekültként, de akiknek hazatérésük esetén mégis komoly veszély fenyegeti őket – például háború, kínzás vagy embertelen bánásmód miatt.
A Külföldiek Központi Nyilvántartása (AZR) adatai szerint jelenleg körülbelül 373 000, kiegészítő védelemben részesülő személy él Németországban. Közülük különösen sokan Szíriából, Afganisztánból vagy Irakból származnak.
A médiában megjelent hírek szerint az EVP meg kívánja vizsgálni, hogy megszüntethető-e a kiegészítő védelem. A javaslat támogatói azzal érvelnek, hogy a kiegészítő védelmet eredetileg átmeneti válsághelyzetekre szánták. Ma azonban gyakran azt eredményezi, hogy az emberek tartósan az Európai Unióban maradnak, annak ellenére, hogy a származási országukban időközben javult a helyzet.
A CDU/CSU egyes tagjai is ezt az álláspontot képviselik. Manfred Weber (CSU), az EPP frakcióvezetője a Bildnek nyilatkozva elmondta, hogy szerinte elsősorban a kiegészítő védelemben részesülő szíriai állampolgároknak kötelességük segíteni hazájuk újjáépítésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EPP követelései elsősorban a jövőbeli válsághelyzetekre vonatkoznak.
Felső határ a menedékkérők befogadására?
A vitában ismét szóba került a menedékkérők számának esetleges felső határa is. A Bild szerint Detlef Seif, a CDU politikusa amellett szállt síkra, hogy szigorúbban korlátozzák a menekültek befogadását. Az egész Európai Unióra vonatkozóan évi legfeljebb 300 000 menedékkérő (személyi) felső határt jelölt meg.
Egy ilyen felső határ jogilag vitatható lenne. Hiszen a menedékjog egyéni jog. Ez azt jelenti, hogy minden menedékjog iránti kérelmet külön-külön kell elbírálni. Az, hogy egy személy védelmet kap-e, nem csupán politikai irányelvektől függ, hanem elsősorban a személyes helyzetétől és a származási országban fennálló körülményektől. Ezért jogi szempontból meg kellene vizsgálni, hogy egy rögzített felső határ összeegyeztethető-e az európai és a nemzetközi joggal.
Az új uniós menekültügyi rendszer keretében a visszatérési központok létrehozása is lehetővé válik. Az EU-n kívül tervezett visszatérési központok hamarosan valósággá válhatnak. De kiket fogják ott elszállásolni, és mikor, illetve hol jöhetnek létre ezek a központok?...
Következtetés: Megszüntetik-e a kiegészítő védelmet?
Fontos: Az EVP követelései még nem minősülnek hatályos jogszabálynak. Ezek csupán politikai követelések. Ahhoz, hogy a szabályok megváltozzanak, az Európai Bizottságnak jogalkotási javaslatot kellene benyújtania. Ezt követően mind az Európai Parlamentnek, mind az EU-tagállamoknak jóvá kellene hagyniuk azt.
A védelmi státusszal rendelkező személyek számára tehát egyelőre semmi sem változik. A kiegészítő védelem is továbbra is fennmarad a jelenleg hatályos jogszabályok szerint. A meglévő tartózkodási engedélyek és védelmi határozatok mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat jogi eljárás keretében vissza nem vonják.
Ennek ellenére a jelenlegi vita azt mutatja, hogy az európai menekültügyi politika a GEAS-reform hatálybalépése után is folyamatosan változik. A konzervatív pártok, mint például az EPP, máris további szigorításokat követelnek. A védelmet keresők, a kiegészítő védelemben részesülők és a folyamatban lévő menekültügyi eljárás alatt álló személyek számára ezért fontos, hogy figyelemmel kísérjék a további fejleményeket.