A határozatokkal az Európai Unió célja a menekültügyi eljárások felgyorsítása, a kiutasítások megkönnyítése és a nemzeti menekültügyi rendszerek tehermentesítése. Politikai szempontból a intézkedések erősen vitatottak, és különösen az emberi jogi szervezetek részéről bírálatokat váltanak ki.
Kitelepítés harmadik országokkal való kapcsolat nélkül is lehetséges
Eddig a menedékkérőket csak akkor lehetett harmadik országba kiutasítani, ha szoros kapcsolatuk volt azzal az országgal – például korábbi ott-tartózkodás vagy családi kapcsolatok révén. Ez a „kapcsolódási elem” a jövőben már nem lesz szükséges.
Németország és más EU-tagállamok mostantól olyan országokba is kiutasíthatják a menedékkérőket, amelyek nem tartoznak az EU-hoz, és ahol azok korábban még soha nem jártak. Ennek feltétele, hogy ezeket a harmadik országokat biztonságosnak minősítsék, és azok beleegyezzenek a menedékkérők befogadásába.
A menekültügyi eljárások ezentúl nem az EU-ban, hanem az adott harmadik országban zajlanak majd. A kísérő nélküli kiskorú menekültek kivételt képeznek ez alól a szabályozás alól; rájuk továbbra is különleges védelmi előírások vonatkoznak.
Ezzel a módosítással az EU megteremti a jogi alapot olyan modellekhez, amelyek az Egyesült Királyság „ruandai modelljére” vagy az Olaszország által Albániában kipróbált menekültügyi központok koncepciójára emlékeztetnek. Ott is a menedékkérőket harmadik országokba (Ruandába vagy Albániába) szállítják át, ahol aztán döntés születik védelmi kérelmükről.
Az EU elfogadta a biztonságos származási országok listáját
Egy másik újítás, amelyről tegnap döntöttek, az EU-szerte egységes biztonságos származási országok listája. A jövőben Banglades, India, Kolumbia, Egyiptom, Marokkó, Tunézia és Koszovó minősül biztonságosnak.
Ezen túlmenően minden olyan állam, amely hivatalosan kérelmet nyújtott be az EU-hoz való csatlakozásra, biztonságos származási országnak minősül, amennyiben ott nem folyik háború és nem állapítottak meg súlyos emberi jogi jogsértéseket.
Egy ország „biztonságosnak” minősítése hatással van a menekültügyi eljárásokra. Az ilyen országok állampolgárainak menedékjog iránti kérelmeit a jövőben gyorsított eljárás keretében lehet elbírálni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gyorsabban elutasíthatók „nyilvánvalóan megalapozatlannak” minősítve.
Ugyanakkor a bizonyítási teher nagyobb mértékben a kérelmezőkre hárul. Nekik kell bizonyítaniuk, hogy miért fenyegeti őket személyesen politikai üldöztetés vagy súlyos veszély a származási országukban.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy figyelemmel kíséri az érintett országok emberi jogi helyzetét. A lista módosításra kerül, amennyiben a helyszíni helyzet jelentősen romlik.
Németország: bővül a biztonságos származási országok listája
Az EU-listától függetlenül a tagállamok továbbra is vezethetnek saját listákat a biztonságos származási országokról. A német listán jelenleg összesen 37 ország szerepel, köztük:
- az Európai Unió mind a 27 tagállama, valamint
- Albánia
- Bosznia-Hercegovina
- Grúzia
- Ghána
- Koszovó
- Macedónia, volt jugoszláv köztársaság
- Montenegró
- Moldovai Köztársaság
- Szenegál
- Szerbia
Ezenkívül a német szövetségi parlament 2025 végén elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi a szövetségi kormány számára, hogy önállóan – azaz a szövetségi parlament vagy a szövetségi tanács jóváhagyása nélkül – minősítse a biztonságos származási országokat. A törvény 2026. február 1-jén lépett hatályba.
A szövetségi kormány hamarosan bővíteni kívánja a biztonságos származási országok listáját. A tervek szerint a listára felkerülnek többek között Algéria, India, Marokkó és Tunézia. További lehetséges jelöltek Arménia, Egyiptom, Nigéria és Mongólia. Jelenleg azonban ezeket az országokat még nem minősítették hivatalosan biztonságosnak.
A gyakorlatban az asylkérők számára jelentkező következmények
A következő lépésben az EU Tanácsának is jóvá kell hagynia a szabályozást. Ez nagyon valószínűnek tűnik. Az új szabályok a közös európai menekültügyi rendszer (GEAS) részét képezik, és minden tagállamnak át kell ültetnie azokat a nemzeti jogba.
A biztonságosnak minősített származási országokból érkező menedékkérők számára ez rövidebb menekültügyi eljárást és jelentősen kisebb esélyt jelent a menekültstátusz megszerzésére. A menedékjog iránti kérelem általános elutasítása továbbra sem megengedett jogilag. Minden kérelmet egyedi alapon kell elbírálni. A gyakorlatban azonban a kérelmek nagy része alaptalannak minősülhet.
2026 júniusától kezdve a biztonságos harmadik országokba történő kiutasítások is lehetségessé válnak előzetes kapcsolatfelvétel nélkül. De itt is minden esetben kötelező az egyedi esetek vizsgálata.
Fontos: Harmadik országokba, az EU-n kívülre történő kiutasítás csak akkor lehetséges, ha a harmadik országok beleegyeznek a befogadásba. Ehhez az EU-országok és a harmadik országok közötti megállapodásokra van szükség. A jelenlegi helyzet szerint Németország és harmadik országok között nincs olyan hivatalos megállapodás, amely ilyen kiutasításokat lehetővé tenne.
Az emberi jogi szervezetek kritikája
Az emberi jogi és menekültügyi szervezetek bírálják a döntéseket. A Pro Asyl szervezet „emberi jogi pusztításról” beszél, és az egyéni menedékjog kiüresedése előtt figyelmeztet.
Az SOS Humanity szintén kritizálja, hogy olyan országokat, mint Tunézia vagy Egyiptom biztonságosnak minősítsenek. Ezekből az országokból továbbra is érkeznek jelentések politikai elnyomásról, rendőri erőszakról és az alapvető jogok korlátozásáról.
A kritikusok attól tartanak, hogy a védelemre szoruló személyeket a jövőben olyan államokba fogják kitoloncolni, ahol nem részesülnek hatékony védelemben, illetve nem férnek hozzá tisztességes menekültügyi eljárásokhoz.
Legkésőbb 2026 júniusától hatályba lép
Az új szabályok legkésőbb 2026 júniusában lépnek teljes mértékben hatályba. Egyes rendelkezések már előbb is alkalmazhatók. Németországnak is át kell ültetnie a szabályokat a nemzeti jogba.
A Bundestag már októberben első olvasatban foglalkozott az EU-törvénnyel. Az EU szintjén most elfogadott szabályozások már benne voltak abban. A nemzeti szintű végrehajtás nagyon valószínűnek tűnik, és az EU előírásai szerint legkésőbb 2026 júniusáig be kell fejezni.
Következtetés
Az új uniós szabályok jelentősen szigorítják az európai menekültügyi jogot. 2026 júniusától a menekültügyi eljárások gyorsabbá válnak, a biztonságosnak minősített származási országokból érkező kérelmeket gyorsabban elutasítják, és a kiutasítások is egyszerűbbé válnak.
Különösen vitatott az a rendelkezés, hogy a jövőben a menedékkérőket előzetes kapcsolat nélkül is ki lehet toloncolni biztonságos harmadik országokba.
A gyakorlatban azonban az ilyen kiutasítások csak bizonyos feltételek mellett lehetségesek. Az érintett harmadik országnak biztonságosnak kell minősülnie, és kifejezetten bele kell egyeznie a menedékkérők befogadásába. Ehhez megállapodásokra van szükség. A jelenlegi helyzet szerint Németország még nem kötött ilyen megállapodást harmadik országgal. Ettől függetlenül minden döntés továbbra is egyedi esetek vizsgálatán alapul.
