A hatóság elutasítja a honosítást a személyazonosság tisztázatlansága miatt
Az ügy egy eritreai férfiról szólt, aki 2014-ben érkezett Németországba. A menekültügyi eljárás során kijelentette, hogy Eritreában kényszerrel besorozták katonai szolgálatra. Később letartóztatták, majd elmenekült Eritreából.
2016-ban a férfit Németországbanmenekültként ismertékel. 2015 szeptembere óta teljes munkaidőben dolgozik. 2023 februárja óta letelepedési engedéllyel rendelkezik. Végül 2023 augusztusában benyújtotta a honosítási kérelmét.
A honosításhoz szükséges személyazonosságának tisztázása érdekében a hatóság eritreai útlevelet vagy azzal egyenértékű személyazonosító okmányt kért. A férfi többek között születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot, letelepedési engedélyét és menekültigazolványát mutatta be. A hatóság véleménye szerint azonban ezek az okmányok nem voltak elegendőek személyazonosságának tisztázásához.
Elvárható-e, hogy felkeressük az eritrea-i nagykövetséget?
A felperes nem volt hajlandó megjelenni az eritrea-i nagykövetségen. Azt mondta, hogy ott útlevél igényléséhez úgynevezett bűnbánati nyilatkozatot kellene aláírnia, és újbóli bejelentkezési adót kellene fizetnie. Szerinte mindkettő elfogadhatatlan.
Háttér: A bűnbánati nyilatkozatban az eritreai állampolgárok többek között azt is megerősítik, hogy illegálisan hagyták el Eritreát, és ezzel megsértették az eritreai jogot. Ezzel magukat vádolják bűncselekmény elkövetésével. Ha visszatérnek Eritreába, ezért büntetést kaphatnak.
A Szövetségi Közigazgatási Bíróság már egy korábbi eljárásban is úgy döntött, hogy ilyen nyilatkozat nem követelhető meg, ha az az érintett személy számára ésszerűtlen terhet jelent. Akkor azonban nem honosításról volt szó, hanem külföldiek számára kiadott úti okmányról.
A felperes is hivatkozott erre az ítéletre. Úgy vélte, hogy az esetleges megbánási nyilatkozat miatt nem várható el tőle, hogy megjelenjen az eritrea-i nagykövetségen.
Ezenkívül a felperes nem akart fizetni az úgynevezett „Aufbausteuer”-t. Ez az adó a külföldön szerzett jövedelem körülbelül két százalékát teszi ki. A felperes azzal érvelt, hogy nem kívánja pénzügyileg támogatni azt az államot, amely elől menekült.
Bíróság: a nagykövetség felkeresése ésszerű elvárás
A közigazgatási bíróság elutasította a férfi keresetét. A bírák véleménye szerint a férfinak együttműködési kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogy minden lehetséges és ésszerű lépést meg kell tennie a honosításhoz szükséges dokumentumok beszerzése érdekében. Ehhez tartozik az is, hogy személyesen felkeresse a nagykövetséget, hogy útlevelet igényeljen, vagy tisztázza az útlevél kiadásának feltételeit.
A felperes esetében nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy pusztán a nagykövetség felkeresése miatt veszély fenyegetné őt. Ezért a személyes megjelenés elvileg elvárható.
A férfinak először tisztáznia kell, hogy az nagykövetség az ő esetében valóban megköveteli-e a bűnbánati nyilatkozatot. Az a puszta feltételezés, hogy a bűnbánati nyilatkozatot mindig megkövetelik, nem elegendő. Csak akkor minősíthető az útlevél beszerzése ésszerűtlennek, ha az nagykövetség valóban megköveteli a bűnbánati nyilatkozatot.
A honosítás során tisztázott személyazonosság: Milyen (egyéb) lehetőségek vannak?
A honosítás egyik legfontosabb feltétele a személyazonosság tisztázása. Ehhez a legfontosabb dokumentuma származási ország érvényes útlevele.
Ha a kérelmező nem tudja bemutatni az útlevelét, akkor igazolnia kell, hogy milyen lépéseket tett az útlevél beszerzése érdekében. Ezenkívül meg kell magyaráznia, miért objektíven lehetetlen vagy szubjektíven ésszerűtlen az útlevél beszerzése. Csak akkor lehet más, a személyazonosságot igazoló dokumentumokat is vizsgálni, ha ezt megfelelően igazolta.
Erre szolgál az úgynevezett fokozatos modell az identitás megállapításához. Ez határozza meg, hogy mely dokumentumok vehetők figyelembe identitásigazolásként, és milyen sorrendben.
Fontos: Csak akkor lehet a következő szintet megvizsgálni, ha az adott szint lehetőségeit teljes mértékben kihasználtuk.
- 1. szakasz (származási ország útlevele): A kérelmezőknek elvileg a származási országuk érvényes útlevelével kell igazolniuk személyazonosságukat. A személyi igazolvány vagy az azonosító kártya ehhez nem elegendő.
- 2. szint (útlevélpótló okmány vagy fényképes hatósági okmány): Ha a kérelmező nem tud útlevelet beszerezni, vagy az útlevél beszerzése (bizonyíthatóan) ésszerűtlen, akkor más fényképes hatósági személyazonosító okmányok is szolgálhatnak igazolásként. Ide tartozik például a személyi igazolvány vagy az útlevélpótló okmány.
- 3. szint (Egyéb hivatalos okmányok): Ha nincs fényképes dokumentum, a fénykép nélküli hivatalos okmányok is ellenőrizhetők. Ide tartoznak például a születési anyakönyvi kivonatok, a vezetői engedélyek, a szolgálati igazolványok vagy a katonai igazolványok.
- 4. szakasz (További bizonyítékok): Ha ilyen dokumentumok sem állnak rendelkezésre, akkor figyelembe vehetők például tanúvallomások, írásbeli tájékoztatások vagy szakértői vélemények.
- 5. lépés (a kérelmező által szolgáltatott adatok): Végső lehetőségként a hatóság a honosítási kérelmező által szolgáltatott adatok alapján is megállapíthatja a személyazonosságot. Ehhez a kérelmezőnek teljes körűen, érthetően és hitelesen kell ismertetnie személyazonosságát és életútját.
A felperes esetében éppen ez a lépcsőzetes modell volt döntő jelentőségű. A bíróság véleménye szerint a felperes nem hivatkozhatott a későbbi bizonyítékokra (2–5. lépcső), mivel korábban nem tett elegendő erőfeszítést az eritreai útlevél megszerzésére.
Következtetés: Mit jelent az ítélet az érintettek számára?
Az ítéletből kitűnik: aki német állampolgárságot kér, annak aktívan közre kell működnie személyazonosságának tisztázásában (közreműködési kötelezettség). Ez a menekültstátusszal rendelkezőkre is vonatkozik.
Az eritreai állampolgárok számára ez azt jelenti, hogy nekik is kötelező együttműködniük! Aki nem tud eritreai útlevelet felmutatni, annak meg kell próbálnia a nagykövetségen tisztázni, hogy lehetséges-e útlevél kiállítása bűnbánati nyilatkozat nélkül is. Csak akkor fogadhatók el más személyazonosító okmányok a honosításhoz, ha a nagykövetség (bizonyíthatóan) bűnbánati nyilatkozatot követel.
Az érintettek számára ezért fontos, hogy minden lépést pontosan dokumentáljanak. Ide tartoznak például a találkozók, a levelek, a nagykövetség válaszai, valamint azok a pontos adatok, hogy mit kértek tőlük a személyes megjelenés alkalmával. Ugyanis a honosítás során nem elegendő csupán általánosságban utalni az útlevél megszerzésével kapcsolatos nehézségekre.
