Miről szólt az ügy?
Az eljárás egy eritreai egyedülálló anyát és gyermekét érintette. Mindketten 2017-ben érkeztek Németországba, és menedékjogot kértek. Később ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptak. Az ideiglenes tartózkodási engedély nem tartózkodási engedély, hanem csupán azt jelenti, hogy a kiutasítást ideiglenesen felfüggesztették.
2018 közepe óta az anya és gyermeke már nem egy elsőfogadási központban, hanem egy saját lakásban élt Alsó-Szászországban. A menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján havi összesen 1 096 euró alapellátásban részesültek. Ezen felül havonta levonták a villanyszámla összegét.
A nő szerint a juttatások túl alacsonyak voltak. Arra hivatkozott, hogy az emberi méltóságot biztosító létminimum nem volt kellőképpen garantálva. Miután pert indított, több bíróság is foglalkozott az üggyel. Végül az eljárás a Szövetségi Alkotmánybírósághoz, azaz a legfőbb bírósághoz került.
Melyek az alapellátások a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerint?
A menekültügyi ellátásról szóló törvény szabályozza az olyan külföldi állampolgárok számára nyújtott támogatást, akik nem tudják maguk biztosítani megélhetésüket. Ide tartoznak például a menedékkérők, a tűréssel rendelkező személyek , valamint azok, akiknek végrehajtható kiutasítási határozatuk van.
Németországban való tartózkodásuk első időszakában sok érintett személy úgynevezett alapellátásban részesül. Ezeknek az ellátásoknak a célja a szükséges szükségletek fedezése, például az étkezés, a ruházat, a szállás, a testápolás és a mindennapi élet személyes igényeinek kielégítése.
A törvényhozó azzal indokolja az alacsonyabb ellátásokat, hogy ezeknek a személyeknek a tartózkodása az első időszakban gyakran még bizonytalan. Ezért bizonyos területeken a szükségleteik alacsonyabbak lehetnek, mint azoké, akik tartósan Németországban élnek.
Az úgynevezett analóg ellátások csak egy bizonyos tartózkodási idő letelte után folyósíthatók. Az analóg ellátások továbbra is a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátások közé tartoznak. Összegük és körük azonban nagyobb mértékben a szokásos szociális segélyhez igazodik.
Jelenleg az analóg ellátásokra alapvetően csak 36 hónapos folyamatos németországi tartózkodás után lehet jogosult. 2018-ban ez a várakozási idő még 15 hónap volt.
Így döntött a bíróság?
A Szövetségi Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a menedékkérők és a tűrt személyek számára a tartózkodásuk első időszakában nyújtott alacsonyabb szintű ellátások elvileg összeegyeztethetők az Alaptörvényvel. A törvényhozó tehát abból indulhat ki, hogy ebben az időszakban a tartózkodás még nem biztosított tartósan. Ezért bizonyos szükségleteket másként értékelhet, mint azok esetében, akik már régóta tartózkodnak Németországban.
A bíróság ezzel megerősítette: az államnak nem kötelessége a kezdetektől fogva a szociális segély szintjének megfelelő ellátást folyósítani.
A bíróság azonban azt is egyértelművé tette: az emberi méltóság minden emberre vonatkozik. Az államnak ezért mindig biztosítania kell az emberi méltóságnak megfelelő létminimumot. Ez nem csupán az élelmet, a ruházatot és a lakhatást jelenti, hanem a társadalmi és kulturális életben való részvétel minimális szintjét is. A bíróság szerint a juttatásokat átlátható módon kell kiszámítani, és azok nem csökkenhetnek a létminimum alá.
Az eritreai felperes esetében a bíróság mindazonáltal úgy döntött, hogy egy bizonyos időszakban (2018. szeptember 1-jétől 2019. augusztus 20-ig) túl alacsony összegű ellátást kapott. Az ok: az ellátás összegét elavult adatok alapján határozták meg.
A bíróság ezért úgy döntött, hogy a megélhetést biztosító ellátásokat rendszeresen aktualizálni kell. Ha az élelmiszer-, ruházati, testápolási vagy egyéb alapvető szükségletek költségei változnak, a törvényhozónak erre reagálnia kell. Ez vonatkozik a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátásokra, illetve a tartózkodás első 36 hónapjában nyújtott alapellátásra is.
Mit jelent ez a döntés a többi érintett számára?
A döntés rávilágít arra, hogy a jogalkotónak rendszeresen felül kell vizsgálnia és aktualizálnia kell a menedékkérők és a tűréssel rendelkező személyek számára nyújtott ellátások összegét. Azok számára is biztosítani kell az emberi méltóságot biztosító létminimumot, akik nem rendelkeznek biztosított tartózkodási joggal.
A határozat azonban azt is kimondja, hogy a menedékkérők és a tűrő engedéllyel rendelkezők tartózkodásuk első időszakában nem jogosultak automatikusan a teljes szociális segélyre. Alacsonyabb alapellátás jogszerű, ha a tartózkodás még bizonytalan. Csak 36 hónapos folyamatos tartózkodás után van lehetőségük az érintetteknek magasabb szociális ellátásokra.
Az érintettek számára ezért vegyes érzelmeket kelt a döntés. A bíróság ugyan megerősíti, hogy a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján elvileg megengedett az alacsonyabb összegű ellátás folyósítása, de egyúttal egyértelművé teszi, hogy az államnak gondosan kell eljárnia e juttatások kiszámításakor, és figyelembe kell vennie az aktuális megélhetési költségeket.
