Menekültügy Németországban: Mi a döntés?
Háttér: A német menekültügyi törvény szerint egy származási ország akkor tekinthető biztonságosnak, ha ott nem fenyeget politikai üldözés és az emberi jogokat alapvetően tiszteletben tartják.
Az új törvény értelmében a szövetségi kormány először kap engedélyt arra, hogy önállóan „biztonságosnak” minősítse a származási országokat. Eddig ehhez külön törvényre volt szükség, amelyet mind a Bundestag, mind a Bundesratnak jóvá kellett hagynia. Ez az akadály most bizonyos menekültjogi területeken megszűnik.
A besorolás mögötti központi gondolat: ha egy személy olyan országból érkezik , amelyet biztonságosnak minősítenek, a jogalkotó feltételezi, hogy ott alapvetően nem fenyegeti politikai üldözés.
Az ezekből az országokból érkező menedékjog iránti kérelmeket ezért a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) rendszeresen „nyilvánvalóan megalapozatlannak” minősíti és elutasítja. Az eljárások gyorsabban zajlanak, gyakrabban utasítják el a kérelmeket, és az elutasított kérelmezőket könnyebben ki lehet toloncolni.
Jelenleg a biztonságos származási országok listája az összes EU-tagállamot, valamint Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Grúziát, Ghánát, Koszovót, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Moldovát, Szenegált és Szerbiát tartalmazza. A német kormány már bejelentette, hogy a listát hamarosan bővíteni fogja – többek között Algériával, Indiával, Marokkóval és Tunéziával.
A kormánynak rendszeresen ellenőriznie kell
Az új törvény továbbá kötelezi a szövetségi kormányt, hogy rendszeresen helyzetjelentéseket nyújtson be. Ezekben értékelni kell a politikai, emberi jogi és biztonsági fejleményeket minden olyan országban, amelyet biztonságosnak minősítenek.
Ezekben a jelentésekben a szövetségi kormánynak azt is meg kell állapítania, hogy egy ország besorolása továbbra is indokolt-e, vagy – új fejlemények miatt – módosítani vagy visszavonni kell-e azt.
Így a parlamentek megérthetik, hogy a szövetségi kormány hogyan indokolja döntéseit. Ezzel – legalábbis formálisan – további ellenőrzési lehetőséget kívánnak teremteni.
Mely menekültügyi eljárásokra vonatkozik az új szabályozás, és melyekre nem?
Az új szabályozás kizárólag az uniós jogon alapuló eljárásokra vonatkozik, konkrétan a minősítési irányelv szerinti nemzetközi védelemre. Ide tartoznak az alábbiak szerinti összes menedékjog iránti kérelem:
- Menekültvédelem a genfi menekültügyi egyezmény szerint (§ 3 AsylG) és
- szubszidiaritás elve (4. § Asztal).
Ez nem érinti azonban a 16a. cikkelyben meghatározott menedékjogot. Mivel azonban csak a menedékkérők nagyon kis hányada kap menedékjogot a 16a. cikkely alapján, a reform nagy jelentőséggel bír a menedékkérők többsége számára.
Miért kell gyorsabban meghatározni a biztonságos származási országokat?
A CDU/CSU és SPD kormány véleménye szerint a reformnak azt kell biztosítania, hogy Németország gyorsabban tudjon reagálni a menekültek mozgásának változásaira. Emellett a hatóságok terhe is csök ken, mivel gyorsabban tudják feldolgozni a biztonságos származási országokból érkező menedékjog iránti kérelmeket.
A CDU képviselője, Alexander Throm pénteken „a migrációs politika változásáról” beszélt, és hangsúlyozta, hogy a besorolás egyértelmű üzenetet küld a származási országoknak: az indokolt üldözési veszély nélkül benyújtott menedékjog iránti kérelmeknek alig van esélyük a sikerre Németországban.
Fontos: Az új törvény ellenére továbbra is fennáll az egyedi esetek vizsgálatára való jog. Ez azt jelenti, hogy a biztonságos származási országokból érkező emberek továbbra is menedékjogot kaphatnak Németországban, ha hitelesen bizonyítani tudják, hogy személyes üldöztetés vagy egyéni veszély fenyegeti őket – például vallásuk, politikai meggyőződésük vagy hazájukban zajló fegyveres konfliktus miatt.
Kritika az ellenzéktől és a szakértőktől
Az új törvény azonban jelentős kritikát is kiváltott. A Zöldek és a Baloldali Frakció pénteken egyhangúlag ellene szavazott. Clara Bünger (Baloldal) arra figyelmeztetett, hogy az új törvény „másodosztályú menekültügyi eljárásokat” eredményezhet. Ha egy állam biztonságosnak minősül, a menedékjog iránti kérelmet gyakran csak formálisan vizsgálják meg, így Bünger szerint már nem értékelik kellőképpen az egyéni körülményeket.
A Zöldek is egyértelmű aggályokat fogalmaztak meg. Filiz Polat képviselő „alkotmányellenesnek” nevezte az új szabályozást, és hivatkozott Thorsten Kingreen alkotmányjogász szakértői véleményére. Ebben az áll, hogy a Biztonságos származási országok meghatározásakor a Szövetségi Tanácsnak kötelezően részt kell vennie. Az a lehetőség, hogy ezt most jogrendelettel szabályozzák, megkerüli az Alkotmányban előírt jogalkotási folyamatot.
A civil társadalmi szervezetek is bírálják a törvényt. A Pro Asyl szervezet „nagyon problematikus szabályozásról” beszélt, és azt is kifogásolta, hogy a szövetségi kormány a jövőben rendes jogalkotási eljárás nélkül is meghatározhatja a származási országokat.
Hatása a menedékkérőkre Németországban
Azok számára, akik olyan országokból érkeznek, amelyek a jövőben biztonságosnak minősülnek, a helyzet jelentősen megváltozik. Bár menedékjog iránti kérelmeiket továbbra is egyedi alapon kell elbírálni, a gyakorlatban ezeket sokkal gyakrabban utasítják el. Ez megkönnyíti a kiutasításokat is.
Ugyanakkor fontos változás következik be a kiutasítási őrizet ben lévő érintettek számára: a jövőben már nem jogosultak államilag kijelölt kirendelt védőre.
Lényegében az új törvény a biztonságos származási országokból érkező menedékkérők számára a következőket jelenti:
- gyorsabb menekültügyi eljárások,
- gyakrabban minősítik „nyilvánvalóan megalapozatlannak”,
- könnyített kiutasítások,
- A keresetnek nincs felfüggesztő hatása; a kiutasítás a kereset ellenére is végrehajtható, kivéve, ha az érintettek sürgősségi kérelmet nyújtanak be.
- nincs többé joguk kirendelt védőhöz a kiutasítási őrizetben.
Következtetés: Mi a következő lépés?
Az új törvénnyel a Bundestag újabb lépést tett a szigorúbb migrációs és menekültügyi politika irányába. A törvény már elfogadva van, de csak akkor lép hatályba, miután közzétették a szövetségi törvénytárban – ez a folyamat tapasztalatok szerint még néhány hetet igénybe vehet.
A szövetségi kormány bejelentette, hogy hamarosan élni fog az új jogkörével, és további államokat fog biztonságos származási országnak minősíteni – köztük Indiát, Algériát és Tunéziát. Az első jogszabályi rendelet pontos időpontja azonban még nem ismert.
Egy dolog biztos: az új eljárásnak köszönhetően hamarosan lényegesen több országot lehet majd biztonságosnak minősíteni, és így több menekültügyi eljárás is gyorsabban lezárható vagy elutasítható lesz.
