Új posztot hoznak létre a kitoloncolások elősegítésére
Több média, köztük a Der Spiegel és a Die Zeit is arról számolt be, hogy Ludwig Jung diplomata január 19-től átveszi az újonnan létrehozott migrációs nagyköveti tisztséget. A szövetségi belügyminisztérium tájékoztatása szerint Jung legutóbb a külügyminisztériumban dolgozott, és most a belügyminisztériumba kerül.
Feladata az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek visszatoloncolásának koordinálása. Különös hangsúlyt fektet az úgynevezett „innovatív megoldásokra”. Ez elsősorban olyan eseteket jelent, amikor a származási országba való visszatoloncolás nem lehetséges vagy nehezen végrehajtható, ezért harmadik országba történő kiutasításra kerül sor.
Mi áll a harmadik országok modellje mögött?
Konkrétan egy olyan modellről van szó, amelynek keretében az elutasított menedékkérőket az EU-n kívüli országokba szállítják. Ott vagy folytatják menedékjog iránti kérelmük elbírálását, vagy előkészítik későbbi visszatérésüket származási országukba. A szövetségi kormány tájékoztatása szerint Németország erről tárgyalásokat folytat más EU-tagállamokkal.
A stratégia célja az illegális migráció korlátozása és a kitoloncolások számának növelése. Ugyanakkor csökkenteni kívánják a Németországba való továbbutazás ösztönzőit is.
A szakértők azonban komoly kétségeket fogalmaznak meg. Sok migrációs szakértő jogi szempontból problematikusnak tartja az ilyen harmadik országokban történő megoldásokat – különösen az európai menekültjog és a nemzetközi menekültjog tekintetében.
A nagykövet váltja a korábbi különmegbízottat
Az új migrációs nagykövet egy korábbi különleges tisztséget tölt be a Belügyminisztériumban. A korábbi szövetségi kormány alatt volt egykülönleges megbízott a migrációs megállapodásokért. Ezt a tisztséget legutóbb Joachim Stamp, az FDP politikusa töltötte be. Mandátuma 2025 végén, szerződése lejártakor ért véget.
Stamp elsősorban a származási országokkal való megállapodások megtárgyalásáért volt felelős. Ez magában foglalta mind az elutasított menedékkérők visszavételét, mind a legális munkavállalói migrációt. Hivatali ideje alatt többek között Marokkóval, Grúziával, Üzbegisztánnal, Kenyával és Kolumbiával kötöttek megállapodásokat.
Kritika az SPD részéről
A kormánypártokon belül az új megközelítés kritika tárgyát képezi. Hakan Demir, az SPD szövetségi parlamenti képviselője a dpa hírügynökség nek nyilatkozva kétségeit fejezte ki a megközelítéssel kapcsolatban. A migrációt nem szabad kizárólag a kitoloncolásokra redukálni, hangsúlyozta.
Németországban egyre növekszik a szakképzett munkaerő hiánya, például a tömegközlekedés vagy az egészségügy területén. A migráció egyben munkaerő-migrációt, családegyesítést és humanitárius felelősséget is jelent. Ezzel a háttérrel kérdéses, hogy a „kiutasítási nagykövet” szerepére való összpontosítás a helyes politikai út-e.
A CSU jelentősen több kitoloncolást követel 2026-tól kezdődően
Az új pozíció Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy jelentősen növelje a kitoloncolások számát, és ehhez a CDU/CSU és az SPD koalíciós szerződésére hivatkozik.
Ez előírja, hogy az Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolásokat ismét rendszeresen végrehajtsák – először a bűnelkövetők és a veszélyes személyek esetében. A politikai vitában azonban legutóbb azoknak a személyeknek a kitoloncolásáról is szó volt, akiknek tartózkodási engedélye bizonytalan, ha az eredeti védelmi ok már nem áll fenn.
A CSU már a múlt heti zártkörű ülésén bejelentette, hogy tovább kívánja korlátozni az illegális migrációt. Ezen az ülésen arról is tárgyaltak, hogy a jövőben szigorúbban ellenőrizni fogják bizonyos személycsoportok, például a kiegészítő védelemben részesülők védelmi státuszát.
Ezenkívül a CSU olyan javaslatokat is előterjesztett, mint egy külön kiutasítási terminál a müncheni repülőtéren, országos kiutasítási központok, valamint szigorúbb szabályok az EU-n belüli szabad mozgás tekintetében. A követelések között szerepel még a védelmi státusz automatikus elvesztése a származási országba történő utazás esetén, valamint szigorúbb következmények bűncselekmények esetén.
Emberi jogi aggályok a kitoloncolások kapcsán
A tudományos körökből éles kritika érkezik. Petra Bendel migrációs szakértő a Nürnberger Nachrichtennek nyilatkozva arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi tervek sérthetik a menekültvédelem fontos alapelveit. Szíria biztonsági helyzete továbbra is instabil, sok helyen nem biztosított az orvosi ellátás, az áram- és vízellátás.
A bizonytalan emberi jogi helyzetű országokba történő szisztematikus kitoloncolások sérthetik az úgynevezett non-refoulement elvet. Ez a nemzetközi jogi elv tiltja az emberek olyan államokba történő visszatoloncolását, ahol üldöztetés, kínzás vagy embertelen bánásmód fenyegeti őket.
Mit jelent az új migrációs nagykövet a migránsok számára Németországban?
A migránsok és a menedékkérők számára a migrációs nagykövet kinevezése egyelőre nem jelent közvetlen változást. Az új tisztség elsősorban politikai és stratégiai jellegű. Nem hoz létre új kiutasítási jogokat, és nem helyettesíti a meglévő törvényeket.
A kiutasítások továbbra is csak a meglévő jogi feltételek mellett hajthatók végre. A tartózkodási engedélyeket, a védelmi státuszt vagy a tűrési engedélyeket nem lehet általánosan visszavonni, hanem kizárólag a hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett kötelező egyedi vizsgálat után.
A központi védelmi mechanizmusok továbbra is érvényben maradnak: kitoloncolás csak akkor lehetséges, ha nincs jogi kitoloncolási tilalom és már nem áll fenn tartózkodási jog.
Ezenkívül Németország köteles betartani a nemzeti menekültügyi jogot, az uniós jogot és a nemzetközi jogot, ideértve azEU Alapjogi Chartáját, a genfi menekültügyi egyezményt és a visszaküldés tilalmának elvét.
Ez vonatkozik a harmadik országokon keresztül történő kiutasításokra is. Ezek csak szigorú feltételek mellett megengedettek: az érintett államnak ténylegesen biztonságosnak kell lennie, befogadni kell az érintett személyt, és tiszteletben kell tartania az érintett személy egyéni védelmi jogait.
Az általános vagy automatizált megoldások jogilag nem megengedettek. A bíróságok – legutóbb az Európai Bíróság is – egyértelművé tették, hogy mindig biztosítani kell az egyéni vizsgálat lehetőségét és a bírósági ellenőrzés lehetőségét.
