Háttér: Mi az a "biztonságos harmadik ország"?
Az uniós menekültügyi jogban a "biztonságos harmadik ország" olyan Unión kívüli ország, amely megfelel bizonyos minimumkövetelményeknek ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtson a menedékkérőknek. A múltban ezek közé tartoztak:
- az 1951. évi genfi menekültügyi egyezmény elismerése
- a visszaküldés tilalma elvének betartása (nincs visszatérés olyan országokba, ahol fennáll az üldöztetés veszélye)
- működő és tisztességes menekültügyi eljárás
Ezen túlmenően a biztonságos harmadik országnak tiszteletben kell tartania az alapvető emberi jogokat, és biztosítania kell, hogy az embereket ne fenyegesse üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye.
Az uniós tagállamok önállóan is minősíthetnek harmadik országokat "biztonságosnak", de csak bizonyos feltételek mellett: A besorolásnak jogilag ellenőrizhetőnek kell lennie, és az országnak biztonságosnak kell lennie minden referenciacsoport, nem csak az egyének számára. Ezen túlmenően az uniós tagállamnak rendszeresen ellenőriznie kell, hogy a harmadik ország továbbra is megfelel-e a "biztonságos" besoroláshoz szükséges valamennyi követelménynek.
A biztonságos harmadik országokba történő kitoloncolás feltételei
A harmadik országos megoldás lehetővé teszi az uniós országok számára, hogy elutasítsák a menedékjog iránti kérelmeket, ha egy biztonságos harmadik országban is biztosítható a védelem. A menedékkérőket ki lehet toloncolni vagy vissza lehet küldeni ebbe az országba, ha van megfelelő megállapodás a harmadik országgal. A gyakorlatban azonban ez gyakran nehézségekbe ütközik, mivel sok harmadik ország ritkán köt ilyen megállapodást.
Jelenleg a menedékkérő harmadik országba való visszatéréséhez közvetlen "kapcsolat" szükséges, például korábbi tartózkodás vagy átutazás, családi kötelékek vagy korábbi letelepedés.
A harmadik országokba való visszatérés kritériumainak kiterjesztése
Az Euractiv szerint a jelenlegi uniós javaslat egy lépéssel tovább megy. A jövőben - a már meglévő tényezők mellett - például a harmadik országgal való közvetett kapcsolat is elegendő lehet:
- tranzitzónán való áthaladás (légi úton történő utazás esetén)
- Nyelvi vagy kulturális kapcsolatok a harmadik országgal
- általában "összehasonlítható kapcsolatok"
Ez nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamoknak a visszatérés engedélyezésére, még akkor is, ha a harmadik országgal való kapcsolat nem túl erős.
A kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó különleges szabályok
Amint arról az Euractiv is beszámol, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályozást újra kell gondolni. Míg a korábbi javaslatok kizárták a harmadik országokba történő hazatoloncolást e csoport esetében, most szigorúan korlátozott kivételek lesznek.
Eszerint a harmadik országokba történő adattovábbítás akkor lehetséges, ha az összeegyeztethető a nemzetközi jog és az uniós jog elveivel. A tervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen eseteknek ritkának kell maradniuk.
Besorolás az uniós menekültügyi és migrációs jogban
A vita az európai menekültügyi jog reformjához kapcsolódik, amelyet 2024 májusában fogadtak el, és amely 2026 nyarán lép teljes mértékben hatályba. Részben már most is alkalmazzák. A paktum jelentősen kibővíti a "biztonságos harmadik ország" fogalmát.
A 2026 nyarától alkalmazandó jogszabály értelmében egy uniós tagállam akkor is "biztonságosnak" minősíthet egy harmadik országot, ha
- a harmadik ország nem ismeri el teljes mértékben a genfi menekültügyi egyezményt
- a harmadik országot csak bizonyos régiókban vagy bizonyos embercsoportok számára tartják biztonságosnak
Következtetés: Mit jelent ez az EU-ban és Németországban élő menedékkérők számára?
Amennyiben az új javaslat érvényesül, a menedékkérőknek Németországban és az EU-ban a jövőben szigorúbb menekültügyi szabályokra kell számítaniuk. A biztonságos harmadik országokba való kitoloncolás már akkor is lehetséges lenne, ha csak gyenge vagy közvetett kapcsolat áll fenn az adott országgal - például egyszerű tranzit (tranzitzóna a repülőtéren) vagy kulturális és nyelvi kapcsolat.
Megnő a kockázata annak, hogy a menedékjog iránti kérelmeket gyorsabban minősítik elfogadhatatlannak. A különösen kiszolgáltatott csoportok, például a kísérő nélküli kiskorúak továbbra is különleges védelmet élveznek. A jövőben azonban itt is lehetnek kivételek.
Az EU-ban és Németországbantartózkodó menedékkérők számára ez azt jelenti, hogy nagyobb függőséget jelent attól, hogy Németország és más uniós államok milyen kétoldalú megállapodásokat kötnek harmadik országokkal.
