A CSU eddig még nem tette közzé a teljes állásfoglalást. Eddig csak kivonatok ismertek, amelyekről több média is beszámolt. Ezek alapján összefoglaljuk a legfontosabb követeléseket.
Szíria: Kitelepülési központok és kitoloncolások menetrend szerinti járatokkal
A CSU a Bundestagban tovább szigorítani kívánja a migrációs politikát. A konferencia egyik központi témája Szíria lesz. A párt a visszatérítések fokozását követeli, azzal indokolva, hogy a polgárháború végével sok szíriai számára megszűnt az eredeti védelmi ok, amely alapján Németországban menedéket kaptak.
Ennek fényében a CSU egy úgynevezett „visszatérési ütemtervet” követel. Ez elsősorban az önkéntes távozásra helyezné a hangsúlyt. Ugyanakkor a koncepció gyorsabb visszatérítési eljárások bevezetését is előirányozza azok esetében, akik nem távoznak önként. A nyilvánosságra került részek kifejezetten a visszatérésről szólnak, „szükség esetén az érintettek akaratával ellentétben” is.
A CSU ( a kormány koalíciós szerződésében rögzítettek szerint) elsődleges célcsoportként a bűnözőket és a veszélyes személyeket nevezi meg. Őket 2026-ban még következetesebben ki kell toloncolni.
A kitoloncolások szervezési megkönnyítése érdekében a CSU új struktúrák létrehozását is szorgalmazza. Szükség van országos távozási központokra, ahol a távozásokat előkészítik, koordinálják és felgyorsítják. Ezenkívül a párt egy saját kitoloncolási terminál létrehozását is felveti a müncheni repülőtéren, hogy a visszatoloncolásokat központilag összevonják.
Ebben az összefüggésben a menetrend szerinti járatok is említésre kerülnek: a CSU nem csak különjáratokkal, hanem alapvetően a menetrend szerinti járatokkal is lehetővé kívánja tenni a kitoloncolásokat.
Afganisztán: a CSU rendszeres visszatoloncolásokat követel
Szíria mellett a CSU Afganisztánt is megemlíti, mint további célországot a kitoloncolásokhoz. Összességében a párt egy 2026-os „kitoloncolási offenzíváról” beszél. A cél a kitoloncolások számának jelentős növelése és a meglévő kiutazási kötelezettségek szigorúbb érvényesítése.
Politikai szempontból ez azt jelenti, hogy a CSU elképzelése szerint a kitoloncolások hosszú távon nem csak a bűnelkövetőkre vonatkoznának, hanem más, elutasított vagy bizonytalan tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekre is.
Automatikus védelmi státusz elvesztése hazautazás esetén
A CSU egy másik javaslata a védelmi státusszal rendelkező, származási országukba utazó személyeket érinti. A párt elképzelése szerint a védelmi státusz a jövőben automatikusan megszűnne, ha a védelemre jogosultak szülőhazájukban nyaralnak vagy magánutazást tesznek.
Az indoklás: aki visszatér abba az országba, ahonnan menedéket kért, viselkedésével azt mutatja, hogy már nem szorul védelemre. Ezért a védelmi státuszát meg kell szüntetni.
Ukrajna: szigorúbb intézkedések – különösen a harcképes férfiak esetében
Különböző médiaértesülések szerint a dokumentumban az Ukrajnából menekült emberekről is szó esik. A CSU azt követeli, hogy különösen a harcképes ukrán férfiaknak kell hozzájárulniuk hazájuk védelméhez. Az eddig ismert részekből azonban nem derül ki, hogy ezt a követelést konkrétan hogyan kívánják megvalósítani.
A CSU pártelnöke, Markus Söder már 2025 őszén hasonló követeléseket fogalmazott meg. Ennek hátterében az ukrán kiutazási szabályok enyhítése állt a 18 és 22 év közötti férfiak számára. Söder akkoriban mind az EU-t, mind a szövetségi kormányt felszólította, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára, hogy a szabályok enyhítését visszavonják.
Ha Ukrajna nem korlátozza újra a kiutazást, az EU-nak reagálnia kell és módosítania kell a tömeges beáramlásról szóló irányelvet – jelentette ki Söder novemberben. Söder azonban nem részletezte, hogy milyen formában történhetne az irányelv módosítása vagy szigorítása.
Tartózkodás és honosítás: szigorúbb következmények szélsőségesség és bűncselekmények esetén
A tartózkodási és állampolgársági jog területén a CSU szigorúbb intézkedéseket követel azok ellen, akik megsértik a liberális-demokratikus alaprendet. A jövőben a nyilvános felhívások egy iszlamista „kalifátus” létrehozására szigorúbb büntetőjogi üldözést vonnak maguk után.
Ugyanakkor a tartózkodási joggal kapcsolatos következmények könnyebben alkalmazhatók legyenek. Aki elutasítja a liberális-demokratikus alaprendet, annak eltörlését követeli vagy antiszemita bűncselekményeket követ el, azt gyorsabban ki kell utasítani és meg kell vonni a tartózkodási engedélyét.
A kettős állampolgárságú emberek esetében a CSU emellett a német állampolgárság megvonását is felveti lehetséges következményként.
Menekültkérelmezők: több önrészesedés szükséges
A CSU a szociális ellátások terén is változtatásokat követel. A jövőben az asylkérelmezőknek nagyobb mértékben kötelesek lesznek saját vagyonukat felhasználni a Németországban való tartózkodásuk költségeinek fedezésére. A CSU szándéka szerint ez függetlenül az adott származási országtól kell, hogy érvényesüljön.
Mely eszközökre vonatkozna ez pontosan és milyen mértékben, az eddig még nem került nyilvánosságra.
EU-szabadság: a szabályokat szigorítani kell
Egy másik kérdés az EU-n belüli szabad mozgás. A CSU kritizálja, hogy az EU-polgárok már kis mértékű foglalkoztatás esetén is munkavállalónak minősülnek, és ebből számos jogot levezethetnek – például a tartózkodási jogot vagy a szociális ellátásokat.
A párt ezért a munkavállaló fogalmának szűkebb meghatározását követeli. A cél az, hogy a státusz inkább a tényleges, releváns jövedelemszerző tevékenységhez, és ne a munkaidőhöz legyen kötve.
Más pártok – köztük a CDU – éles kritikája
A CSU követelései pártokon átívelő kritikát váltanak ki, különösen a Szíriába és Afganisztánba történő esetleges visszatoloncolások tekintetében.
Az SPD szövetségi parlamenti képviselője, Ralf Stegner a Spiegel magazinban „populista politikának” bélyegezte a terveket. Stegner szerint nem szabad kényszeríteni a szíriaiakat a hazatérésre, különösen nem a „teljesen elpusztult katasztrófaövezetekbe”. Egy ilyen visszatérés „nem várható el”.
Az SPD frakció helyettes elnöke, Sonja Eichwede, sok érintett személy integrációjára hívta fel a figyelmet. „Számos szíriai kiválóan integrálódott” – mondta. Sokan „értékes hozzájárulást” nyújtanak a társadalombiztosítási kötelezettség alá tartozó szakmákban. A visszatoloncolások ezért „mindig a konkrét helyi helyzet figyelembevételével” történnek.
A baloldal különösen élesen reagált. Clara Bünger, a belpolitikai szóvivő azzal vádolja a CSU-t, hogy úgy tesz, mintha Szíria és Afganisztán biztonságos visszatérési országok lennének. A erőszak, önkényesség és emberi jogi jogsértések által jellemzett régiókba történő kitoloncolások jogilag rendkívül problematikusak.
Ukrajnára tekintettel Bünger hozzátette: „Aki most még az ukrán menekülteket is nyomás alá helyezi, az a háborús menekültek védelmét kérdőjelezi meg.”
Kritika érkezik a testvérpárt, a CDU részéről is. Dennis Radtke, a CDU munkavállalói szárnyának elnöke a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva kijelentette, hogy „90 százalékban” egyetért a követelésekkel. Ugyanakkor azt kérdezte, miért kap továbbra is ilyen nagy figyelmet a migráció, míg más fontos témák figyelmen kívül maradnak. Alexander Dobrindt belügyminiszter már „teljesítette” a migrációs politikát – elegendő, ha ezt az irányvonalat folytatják.
Besorolás: Mit jelentenek ezek a követelések a migránsok számára?
Fontos: egy állásfoglalás még nem törvény.
A CSU követelései nem vezetnek automatikusan a jelenlegi jogi helyzet megváltozásához. Még ha a CSU a szövetségi kormány részeként politikai nyomást is gyakorol, a törvénymódosításoknak először át kell menniük a hivatalos jogalkotási folyamaton, vagy – sok esetben – EU-szinten is jóvá kell hagyni őket.
Az érintettek számára ez azt jelenti, hogy jelenleg jogilag semmi sem változik. A védelmi státusz, a tartózkodási engedély, a szociális ellátások és a honosítási eljárás változatlanok maradnak.
Jogi szempontból továbbra is érvényes:
- Az asyl- és tartózkodási jog területén nem megengedettek az általános döntések.
- A védelmi státuszt, a visszavonásokat, a kiutasításokat és a kitoloncolásokat mindig egyedi esetekben kell megvizsgálni.
- Az olyan tényezők, mint a személyes veszélyeztetés, a Németországban való tartózkodás időtartama, a családi kötelékek, az integráció és a jövedelemszerző tevékenység fontos szerepet játszanak a tartózkodási jogállás vizsgálatában.
- A védelmi státusz visszavonása – például hazautazás miatt – jelenleg is csak szabályozott eljárás keretében lehetséges, és nem automatikus.
Az ukrán menekültekre az alábbiak vonatkoznak: tartózkodási joguk az EU-szintű szabályozáson alapul. Változások csak európai szintű döntésekkel lehetségesek, és időbe telik azok végrehajtása.
Sok migráns számára azonban mégis érdemes lehet figyelemmel kísérni a politikai fejleményeket és szemmel tartani a saját tartózkodási engedélyét – különösen, ha ideiglenes engedéllyel rendelkezik, folyamatban van egy eljárás, vagy hazájába szeretne utazni.
Jelenleg azonban nincs ok a pánikra. Amíg nem fogadnak el új törvényeket vagy nem hoznak kötelező érvényű előírásokat, a jelenlegi jogi helyzet változatlan marad.
