Miért módosították a menekültjogot?
Az új törvény hátterében egy EU-szintű átfogó reform áll. Az EU felülvizsgálta a közös európai menekültügyi rendszert (CEAS). A cél az, hogy a menekültügyi eljárásokat minden tagállamban jobban egységesítsék.
Eddig az egyes tagállamok sok szabályt maguk állapíthattak meg. A jövőben számos uniós előírás egyformán lesz érvényes minden tagállamban. Németországnak ezért több törvényt is módosítania kellett – köztük a menekültügyi törvényt, a tartózkodási törvényt és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt.
A menedékkérők számára ez azt jelenti, hogy az eljárások és a folyamatok új szabályozás alá kerülnek. A jövőben azt is az uniós jog határozza meg, hogy ki részesül nemzetközi védelemben, és nem a német jog.
A legfontosabb változások áttekintése.
Menekültügyi kérelem: az eljárás új szabályozása
Egy fontos változás a menedékjog iránti kérelemre vonatkozik. A jövőben egyértelműbb különbséget tesznek három lépés között: a kérelem benyújtása, a menedékkérő nyilvántartásba vétele és a kérelem benyújtása.
Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert minden egyes lépésnek megvannak a maga jogi következményei. Aki például a határon érkezik, és nincs beutazási okmánya, annak a határőrségnél kell benyújtania a menedékjog iránti kérelmét. Aki már illegálisan lépett be Németországba, annak mielőbb jelentkeznie kell egy befogadóközpontban, vagy a kérelmét a bevándorlási hatóságnál vagy a rendőrségen kell benyújtania.
Ezt az első bejelentést követően a személyt nyilvántartásba veszik. A teljes menedékjog iránti kérelmet ezt követően személyesen kell benyújtani a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal hoz (BAMF).
Új szűrővizsgálat a belépéskor
Újdonságnak számít a szűrési eljárás is. Ez a menedékkérők első ellenőrzését jelenti. Ez az ellenőrzés mind a határon, mind az ország területén végrehajtható.
Ellenőrzés tárgyát képezik többek között:
- Identitás és állampolgárság
- egészségi állapot
- Biztonsági szempontok
- különleges védelemre szoruló
A különösen védelemre szoruló személyek közé tartoznak például a gyermekek, a terhes nők, a betegek, a fogyatékkal élők, a traumát átélt személyek vagy az erőszak áldozatai. Őket minél hamarabb fel kell ismerni, hogy az eljárásokat hozzájuk igazíthassák.
A szűrési eljárás során nyert információkat egy uniós adatbázisban tárolják, amelyhez az összes uniós tagállam hatóságai hozzáférhetnek.
Új határátlépési eljárások
Az egyik legfontosabb változás a határellenőrzési eljárást érinti. Bizonyos esetekben a menedékjog iránti kérelmeket a jövőben közvetlenül a repülőtereken, kikötőkben vagy az országhatárokon lehet majd elbírálni, vagyis még a Németországba való tényleges belépés előtt.
A határon történő eljárás akkor jöhet szóba, ha amenedékjog iránti kérelemnek csekély esélye vana sikerre, kétségek merülnek fel az adatok hitelességét illetően, vagy ha Németország esetleg nem illetékes az eljárás lefolytatására.
A határmenti eljárás keretében benyújtott menedékjog iránti kérelemről nyolc héten belül kell döntést hozni, kivételes esetekben tizenkét héten belül. Ez idő alatt elrendelhető, hogy az érintett személy csak egy meghatározott helyen tartózkodhasson – általában egy határközeli intézményben.
A kiskorú gyermekekkel rendelkező családokra különleges védelmi szabályok vonatkoznak. Őket megfelelő szállásokon kell elhelyezni. A kísérő nélküli kiskorúakra emellett rövidebb, hathetes döntési határidő vonatkozik.
Ha egy menedékjog iránti kérelmet elutasítanak, azt követően a határon visszatérési eljárás indul. Ennek során megvizsgálják, hogy az érintett személynek el kell-e hagynia az országot, és ha igen, hová: vissza a származási országába vagy egy biztonságos harmadik országba.
A családi menedékjog szabályozását új szabályozás váltja fel
A jelenlegi családi menedékjogot ebben a formájában eltörlik, és új szabályok lépnek a helyébe. Eddig a családtagok bizonyos feltételek mellett védelmet kaphattak, ha a család egy másik tagja már védelmet kapott.
A jövőben a családtagok menedékjog iránti kérelmeit elvileg egyenként kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy minden személyt a saját esetének megfelelően kell kezelni. A hatóságok egyenként vizsgálják meg, hogy fennállnak-e a védelemre jogosító okok.
Ennek ellenére figyelembe kell venni a család egységét. Ha a családok együtt érkeznek, fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy menekültügyi kérelmüket együtt nyújtsák be. Ezzel elkerülhető, hogy a családok ügyeit szétválasszák.
A menekültügyi eljárás során a meghallgatás továbbra is fontos
A személyes meghallgatás továbbra is a menekültügyi eljárás egyik legfontosabb lépése. Ezen a meghallgatáson a menedékkérőknek el kell magyaráznia, miért van szükségük védelemre, és miért nem térhetnek vissza szülőhazájukba.
Az új szabályok szerint a meghallgatást a lehető leghamarabb meg kell tartani. A menedékkérőknek ott fel kell sorolniuk minden olyan fontos okot, amely a kiutasítás ellen szól. Aki később új okokat hoz fel, azzal számolnia kell, hogy azokat már nem veszik figyelembe.
A menedékkérők a meghallgatáson meghatalmazott személy vagy segítő kíséretében jelenhetnek meg. Ez lehet például ügyvéd vagy más támogató személy.
Másodlagos migráció: új szabályok az EU-n belüli továbbutazás esetén
A törvény szigorúbb szabályokat tartalmaz a másodlagos migrációra vonatkozóan is. Ez azt jelenti, hogy ha egy személy már egy másik EU-tagállamban van nyilvántartva, vagy ott védelmet kapott, majd onnan továbbutazik Németországba.
Ilyen esetekben megvizsgálják, hogy Németország rendelkezik-e joghatósággal a menekültügyi eljárás lefolytatására. Addig az érintetteket speciális befogadóközpontokban helyezik el.
Bizonyos feltételek mellett itt korlátozhatják a mozgásszabadságot. Ez azt jelenti, hogy a menedékkérő nem hagyhatja el a befogadóközpontot. A tartózkodás időtartama felnőttek esetében legfeljebb 24 hónap, gyermekes családok esetében pedig legfeljebb 12 hónap lehet.
Ezt az intézkedést azonban nem lehet egyszerűen általánosan elrendelni. Az egyes eseteket külön-külön kell megvizsgálni, és az intézkedésnek arányosnak kell lennie.
Munkavégzés a menekültügyi eljárás ideje alatt
Az új törvény azt is szabályozza, hogy a menedékkérők mikor kezdhetnek el dolgozni Németországban. Eddig az volt a szabály, hogy amíg a befogadóintézményben való tartózkodás kötelező, addig nem szabad dolgozni.
Újdonság: három hónap elteltével engedélyezhető a munkavállalás, még akkor is, ha az eljárás még folyamatban van. Bizonyos esetekben (pl. másodlagos migráció esetén) ez az időtartam hat hónapra meghosszabbodik.
Ingyenes jogi tanácsadás
A menedékkérők a jövőben ingyenes jogi tanácsadásra jogosultak a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) részéről. Ez azt jelenti, hogy aki kérdései vannak a menekültügyi eljárásával kapcsolatban, az fordulhat a BAMF-hez, és ott ingyenes tájékoztatást kaphat. Ez a jogosultság a másodlagos migrációra is vonatkozik.
Lehetséges a menedékkérőknek nyújtott ellátások csökkentése
A jövőben azok a személyek, akik már egy másik EU-tagállamban védelmet kaptak (másodlagos migráció), kizárhatók a menekültügyi ellátásokból, vagy csak korlátozott pénzügyi támogatást kaphatnak.
A tartózkodási szabályok megsértése esetén is járhatnak ellátáscsökkentések. Ez vonatkozik például arra az esetre, ha valaki engedély nélkül elhagyja a kijelölt szálláshelyet, vagy nem tartja be a tartózkodási korlátozásokat. Az ellátás teljes összegét újra kifizetik, amint az érintett személy teljesíti kötelezettségeit.
Ezen felül a szociális ellátások legfeljebb egy hónapra csökkenthetők, ha valaki súlyosan megzavarja a szálláshely rendjét, másokat fenyeget vagy erőszakoskodik. Fontos: az ilyen intézkedéseket nem lehet általánosítva alkalmazni, hanem azokat minden esetben egyedi körülmények figyelembevételével kell megvizsgálni, és azoknak arányosnak kell lenniük.
