Az EU az ukránok menekültstátuszának jövőjéről tárgyal
Az orosz támadó háború 2022 februárjában történt kitörése óta az ukrán menekültek az Európai Unió úgynevezett tömeges beáramlásról szóló irányelvének hatálya alá tartoznak. A szabályozás lehetővé teszi az Ukrajnából érkező emberek számára, hogy az EU-tagállamokban védelmet kapjanak anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük. Így nem menedékkérőnek minősülnek, hanem közvetlenül védelmi státuszt kapnak.
Az ideiglenes védelmet már többször meghosszabbították, és jelenleg 2027. március 4-ig érvényes. Most az EU-tagállamok arról tanácskoznak, hogy ezután mi legyen a teendő. A sajtóértesülések szerint két lehetséges javaslat van terítéken:
- Vagy az ukrán állampolgárok védelmi státuszát további egy évvel, 2028 márciusáig meghosszabbítják.
- Vagy az EU ugyan elvileg meghosszabbítja a védelmi státuszt, de a 23 és 60 év közötti, katonai szolgálatra kötelezett ukrán férfiakat kizárja az ideiglenes védelemből.
A jelenlegi helyzet szerint a korlátozás várhatóan csak azokat a férfiakat érintené, akik most lépnek be az Európai Unióba. Azok az ukránok, akik már valamelyik EU-tagállamban élnek és ott ideiglenes védelmet élveznek, a jelenlegi tervek szerint valószínűleg nem lennének érintettek.
Háttér: Mi az ideiglenes védelem?
Az ideiglenes védelmet a háború kitörése után röviddel léptették életbe, hogy tehermentesítsék az egyes uniós tagállamok menekültügyi rendszereit. Ennek köszönhetően az Ukrajnából érkező menekülteknek nem kell rendes menedékjog iránti kérelmet benyújtaniuk. Ehelyett közvetlenül tartózkodási engedélyt kapnak, és így gyorsabban hozzáférhetnek a fontos állami szolgáltatásokhoz.
Németországban a védelmet a tartózkodási törvény 24. §-a biztosítja. Az érintettek többek között a következőket kapják:
- tartózkodási jog Németországban
- A munkaerőpiachoz való hozzáférés
- Hozzáférés az egészségügyi és oktatási rendszerhez
- Szociális ellátásokra való jogosultság
- A családegyesítés lehetőségei
Az EU adatai szerint 2026 márciusában mintegy 4,33 millió ember rendelkezett ilyen védelmi státusszal. Legtöbbjük Németországban, Lengyelországban és Csehországban él. Csak Németországban jelenleg több mint 1,1 millió ukrán állampolgár tartózkodik ideiglenes védelem alatt.
Miért tárgyalnak az ukránok számára biztosítandó kivételről?
A vita hátterében az ukrajnai helyzet áll. Az ország immár öt éve küzd az orosz támadó háború ellen. Ugyanakkor az országnak kihívásokkal kell szembenéznie a katonák toborzása terén, valamint egyre növekvő munkaerőhiánnyal.
Több uniós tagállam ezért úgy véli, hogy a hadköteles korú ukrán férfiaknak a jövőben nem kellene automatikusan menekültstátuszt kapniuk az EU-ban.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter (ÖVP) a Weltnek nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajnának szüksége van saját férfi állampolgáraira az ország védelméhez, de a gazdasági teljesítőképesség fenntartásához is.
Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter is nyitottnak mutatkozott a korlátozás iránt. A találkozón egyértelművé tette, hogy Németország ugyan támogatja a tömeges bevándorlásról szóló irányelv meghosszabbítását, de kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ukrán férfiak, akik katonai szolgálatra alkalmas korúak, továbbra is automatikusan ebbe a kategóriába tartozzanak-e.
Magnus Brunner, az EU belügyi biztosa kijelentette, hogy szerinte elképzelhető, hogy a tagállamok többsége támogatni fogja a javaslatot.
Az ukrán jogszabályok szerint a 23 és 60 év közötti férfiak elvileg nem hagyhatják el az országot. Rájuk is vonatkozna az új uniós korlátozás. Az ukrán kiutazási tilalom alól jelenleg az egyedülálló szülők, a sportolók, az újságírók, valamint a 18 és 22 év közötti férfiak mentesülnek.
Az ukránoknak a jövőben menedékjogot kell kérniük
Amennyiben a korlátozásról döntés születik, a 23 és 60 év közötti, újonnan érkező ukrán állampolgárok többé nem részesülnének ideiglenes védelemben. Ehelyett várhatóan rendes menedékjog iránti kérelmet kellene benyújtaniuk. A védelemre való jogosultságot ezután eseti alapon vizsgálnák meg.
Ennek komoly következményei lennének: az érintett férfiak már nem élveznék ugyanazokat a jogokat, mint az ideiglenes védelmet élvező többi menekült. A tartózkodási jog, valamint a munkavállaláshoz és a szociális ellátásokhoz való gyors hozzáférés helyett először a rendes menekültügyi eljárás szabályai lennének érvényesek.
Különböző médiaértesülések szerint az EU azt is vizsgálja, hogyan lehetne a szabályozást a lehető legegyszerűbben végrehajtani. Többek között azt is megvitatják, hogy az ukrán kilépési bélyegző szolgálhat-e bizonyítékként arra nézve, hogy egy személy jogszerűen hagyta-e el Ukrajnát.
Még nem született döntés
Ezek a javaslatok nem mindenhol találnak támogatást. Néhány tagállam a jelenlegi védelmi státusz korlátozás nélküli meghosszabbítása mellett áll ki.
Az EU belügyminisztereinek találkozóján még nem született végleges döntés a védettségi státusz jövőjéről. Először az Európai Bizottságnak hivatalos javaslatot kell benyújtania. Ezt követően a tagállamoknak meg kell vitatniuk és szavazniuk kell a kérdésről.
Jelenleg számos jel arra utal, hogy az Európai Unió 2027 márciusán túl is meg kívánja hosszabbítani az ukrajnai menekültek ideiglenes védelmét. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a védelmi státusz továbbra is minden menekültre vonatkozik-e, vagy a jövőben külön szabályokat vezetnek be a 23 és 60 év közötti ukrán férfiakra vonatkozóan.
