Háttér: 2022 márciusától az orosz támadó háború miatt menekülni kényszerült ukránok különleges védelmi státuszt kapnak az EU-ban. Ez az összes 27 EU-tagállamban érvényes. Ez lehetővé teszi a menekültek számára többek között, hogy dolgozzanak, szociális ellátást és orvosi ellátást kapjanak – anélkül, hogy menedékjogot kellene kérniük.
Németországban ezt a védelmet a tartózkodási törvény 24. §-a biztosítja.
Az EU többször meghosszabbította a védelmi státuszt – legutóbb 2027. március 4-ig. Jelenleg egy újabb meghosszabbítás nem valószínű. Mi lesz a helyzet a ideiglenes védelem lejárta után?
Az EU tárgyal a védelmi státusz utáni időszakról
Az EU belügyi és migrációs biztosa, Magnus Brunner nemrégiben, az EU belügyminisztereinek brüsszeli találkozója után kijelentette, hogy már folynak a tárgyalások a 2027 utáni időszakról.
Az ülésen a témát Ylva Johansson, az ukrán menekültekért felelős különmegbízottal is megvitatták. Johansson feladata az EU-tagállamok álláspontjainak összehangolása és lehetséges közös megoldások kidolgozása.
Brunner hangsúlyozta, hogy ezek a konzultációk szükségesek, mivel az ideiglenes védelem csak 2027 márciusáig érvényes. Addig az EU-tagállamoknak fel kell készülniük az esetleges változásokra.
Két lehetséges út: maradni vagy visszatérni
Konkrét döntések az ukrán menekültek 2027 utáni tartózkodásának szabályozásáról még nincsenek. Az EU-tagállamok azonban már 2025 őszén megállapodtak egy közös keretrendszerben. Ez ajánlásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi történhet a ideiglenes védelem lejárta után.
Két lehetőség áll a középpontban:
Egyrészt az ukrán állampolgárok, akik hosszú távon egy EU-országban kívánnak maradni, könnyebben válthassanak át nemzeti tartózkodási engedélyre. Ezáltal a védelmi státusz lejártát követően is legálisan élhetnek az EU-ban, ha teljesítik a vonatkozó feltételeket.
Németországban például a következő tartózkodási engedélyek jöhetnek szóba:
- § 16a AufenthG: Szakképzési célú lakóhely
- § 16d AufenthG: Külföldi szakmai képesítések elismerése
- § 16f AufenthG: Nyelvtanfolyamok vagy iskolalátogatás
- § 17 AufenthG: Képzési vagy tanulmányi hely keresése
- §§ 18a és 18b AufenthG: munkavállalás céljából történő tartózkodás
- § 19c. § AufenthG: egyéb foglalkoztatás
- § 21 AufenthG: Önálló vállalkozói tevékenység
- §§ 27-36 AufenthG: Családegyesítés
Az EU-ban való tartózkodási engedély mellett azonban önkéntes visszatérési programokat is elő kell készíteni. Ezek a programok például pénzügyi vagy szervezési támogatást nyújthatnak a menekülteknek Ukrajnába való visszatérésükhöz.
Továbbá azt is tervezik, hogy az ukránok úgynevezett felderítő látogatásokat tehetnek szülőhazájukba. Ezáltal megvizsgálhatják, hogy lehetséges-e a visszatérés. Ez nem jár a védelmi státusz elvesztésével az EU-ban.
Annak érdekében, hogy a menekültek időben tájékoztatást kapjanak a lehetőségeikről, az EU-tagállamok tájékoztató kampányokat és tanácsadási szolgáltatásokat is javasolnak.
Egy másik ötlet az úgynevezett Unity Hubs. Ezek az ukrán menekültek számára létrehozott kapcsolattartó pontok, amelyeket uniós programokból finanszíroznának. Ott az érintettek segítséget kaphatnának a dokumentumok és kérelmek kitöltéséhez, valamint tanácsadást a befogadó országban vagy Ukrajnában történő álláskereséshez.
Mi lesz most?
A jelenlegi tárgyalások célja a 2027 utáni időszakra való felkészülés. Ezek erősen arra utalnak, hogy az ideiglenes védelmet nem fogják meghosszabbítani.
Az EU Tanács ajánlásai – azaz a nemzeti tartózkodási engedélyekre való áttérés, a visszatérési programok és az Unity Hubok – jogilag nem kötelezőek, csupán ötletek. Céljuk, hogy iránymutatásul szolgáljanak a tagállamok számára.
2027 elejéig minden EU-tagállamnak tisztáznia kell, hogy milyen szabályok vonatkoznak az ukrán menekültekre. A cél az, hogy a átmeneti védelemről való áttérés a lehető legrendezettebb legyen, és az érintett emberek, országok és hatóságok nagyobb tervezési biztonságot kapjanak.
