Jelentősen megnőtt a fiatal ukránok belépése az országba
A vitát az váltotta ki, hogy augusztus vége óta jelentősen megnőtt a Németországba utazó ukrán fiatal férfiak száma. Ennek oka az ukrán kormány döntése: átmenetileg enyhítette a 18 és 22 év közötti férfiakra vonatkozó kiutazási korlátozást.
A szövetségi belügyminisztérium adatai szerint augusztus közepén még mindig hetente körülbelül 20 férfi érkezett Németországba ebből a korosztályból. Szeptember közepén már több mint 1000-en voltak hetente, októberben pedig 1400 és 1800 között.
Söder az ország elhagyásának korlátozását és szigorúbb uniós védelmi szabályokat követel
Söder ezért felszólítja az Európai Uniót és a német kormányt, hogy hatjanak Ukrajnára, hogy vonja vissza a lazított szabályokat. Érvelése szerint Ukrajnában szükség van a fiatal férfiakra: Németország katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak, de "ukrán katonákra is szüksége van, hogy megvédjék saját országukat".
Ha Ukrajna nem korlátozza újra a kiutazásokat, az EU-nak reagálnia kell, és ki kell igazítania az úgynevezett tömeges beáramlásról szóló irányelvet- mondta Söder. Söder azonban nem részletezte, hogy az irányelv kiigazítása vagy szigorítása hogyan nézhet ki.
Magyarázat: Az orosz agressziós háború kezdete óta a tömeges beáramlásról szóló irányelv lehetővé tette, hogy az Európai Unió egész területén minden ukrán állampolgár gyorsan és bürokráciamentes módon védelmi státuszt kapjon. Németországban a tartózkodási törvény (AufenthG) 24. szakasza alapján hajtják végre és adják meg:
- azonnali tartózkodási jogállás menedékjogi eljárás nélkül
- A munkához, az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés
- Szociális juttatások, például állampolgári jövedelem
- egyszerű családegyesítés
Az EU júniusban csak 2027 márciusáig hosszabbította meg a védelmet. Az egyetlen újdonság 2025 augusztusa óta az, hogy Németország ellenőrizni fogja a kérelmeket, hogy az illető nem kapott-e már védelmet egy másik uniós tagállamban. A jövőben a védelmet kettős kérelem esetén megtagadják.
A szövetségi kormány változtatásokat tervez az ukránok állampolgári juttatásában
Ezenkívül Söder ismét megkérdőjelezte az ukránok állampolgári támogatását, és a menedékkérőkről szóló törvény szerinti alacsonyabb juttatásokat követelt. A szövetségi kormánynak meg kellene vizsgálnia, hogy a korlátozott hozzáférést hogyan lehetne jogilag megvalósítani - mondta.
Bärbel Bas (SPD) munkaügyi miniszter jelenleg is dolgozik egy megfelelő reformon. Az új szabályozás értelmében a 2025. április 1-je után Németországba érkező ukránok már nem lesznek jogosultak állampolgári segélyre, hanem csak a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátásban részesülnek.
Bas nemrég megerősítette, hogy a törvénytervezetről jelenleg a minisztériumok szavaznak. A tervezetet legkésőbb az év végéig a Bundestag elé kell terjeszteni. Egyelőre nem tudni, hogy az új polgári jövedelemszabályozás mikor lép hatályba, és mit tartalmaz részletesen.
Következtetés: Mit jelent Söder követelése az ukrán menekültek számára?
Söder javaslatainak jelenleg nincsenek jogi következményei a már Németországban élő, 24. szakasz szerinti jogállású személyekre nézve. Jogaik változatlanok maradnak. Konkrétan ez a következőket jelenti
- Az AufenthG 24. §-a szerinti védettségi státusz 2027 márciusáig marad érvényben.
- A tartózkodási engedély továbbra is kérelmezhető és meghosszabbítható
- A munkához, az oktatáshoz és a szociális juttatásokhoz való hozzáférés továbbra is megmarad
- Az új kérelmek esetében ellenőrzik, hogy nem áll-e már fenn oltalom egy másik uniós országban.
A tömeges beáramlásról szóló irányelv uniós szintű módosítása jelenleg szintén meglehetősen kérdéses. Bár Németországban egyes politikusok szigorúbb szabályokat követelnek, európai szinten még nincs meg a többség a szigorítás mellett. Számos tagállam hangsúlyozza, hogy az irányelv az orosz támadó háború kezdete óta a humanitárius segítségnyújtás kulcsfontosságú eszköze.
Ráadásul az EU júniusban csak 2027 márciusáig hosszabbította meg a védett státuszt. A változtatásokról szóló újabb politikai vita ezért valószínűtlennek tekinthető.
Brüsszelben jelenleg az az uralkodó irányvonal, hogy a szabályozás szigorítása helyett továbbra is támogatni kell az ukrán menekülteket és ki kell terjeszteni az integrációs intézkedéseket. Megfigyelők ezért arra számítanak, hogy a jelenlegi szabályozás egyelőre érvényben marad.
