Mit tervez a szövetségi kormány az ukránok számára nyújtandó polgári jövedelemmel kapcsolatban?
A szövetségi kormány úgynevezett jogi rendszerváltást tervez. Ez azt jelenti, hogy bizonyos ukrajnai menekültek a jövőben már nem tartoznak majd az alapellátási rendszer hatálya alá. Így tehát nem kapnának többé polgári jövedelmet vagy szociális segélyt, hanem a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátásokat.
Fontos tudni: a tervezett törvény nem érinti az összes Németországban élő ukrán állampolgárt. A döntő tényező a határnap: 2025. április 1.
Azok az ukrán menekültek, akik e határnap előtt érkeztek Németországba, elvileg továbbra is jogosultak lesznek az alapjövedelemre vagy a szociális segélyre, amennyiben teljesítik a feltételeket. Ez a csoport számára tehát a tervezett törvény nem hoz változást.
Más a helyzet azoknál az ukrán állampolgároknál, akik2025. április 1-jétől léptek be az országba, vagy 2025. március 31. után először kérelmezték vagy kaptak tartózkodási engedélyt a tartózkodási törvény (AufenthG) 24. §-a alapján, illetve ideiglenes tartózkodási igazolást. Ők a jövőben már nem tartoznak a polgári jövedelemtámogatási rendszer hatálya alá, hanem – amennyiben rászorulnak – a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátásban részesülnek.
Miért akarja a szövetségi kormány módosítani az ukránok számára nyújtott polgári jövedelmet?
2022 márciusa óta az Ukrajnából érkező menekültek Németországban alapjövedelmet kaphatnak, ha nem tudják maguk biztosítani megélhetésüket. Ezt az EU tömeges bevándorlási irányelvével kapcsolatos külön rendelkezés teszi lehetővé. Ez lehetővé teszi az ukrán állampolgárok számára, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása nélkül utazzanak be Németországba vagy más EU-tagállamokba, és ott ideiglenes védelmet kapjanak. Németországban ez a szabályozás az AufenthG 24. §- ában szerepel.
Jogi szempontból az ukrán állampolgárok így nem minősülnek menedékkérőknek. Inkább más védelemre jogosult személyekkel, például elismert menekültekkel egyenrangúak. Ezáltal hozzáférésük van a munkaerőpiachoz, az egészségügyi rendszerhez, az oktatási rendszerhez, a családegyesítéshez, valamint olyan szociális ellátásokhoz, mint például az alapjövedelem.
A szövetségi kormány éppen ezt a különleges szabályozást kívánja most részben megszüntetni. Ennek hátterében a CDU/CSU és az SPD koalíciós szerződésében szereplő megállapodás áll. Az abban foglaltak szerint a jövőben az Ukrajnából érkező új menekültekre a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt kell alkalmazni.
A szövetségi kormány azzal indokolja a törvényt, hogy a háború kezdete óta Németországba érkező ukrán menekültek száma időközben jelentősen visszaesett. Ezért új szabályozást kell bevezetni arra vonatkozóan, hogy mely hatóságok felelnek az újonnan érkező menekültekért. Eddig ez a feladat a munkaügyi központot illette, az új törvény szerint pedig a szociális hivatalé lenne.
Mi fog változni az új törvénnyel?
Az érintettek számára elsősorban a havi ellátások összege változna. Az egyedülálló felnőttek számára jelenleg havi 563 euró a polgári jövedelem. A menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján 2026-ban az egyedülálló felnőttek havi ellátása 455 euró lesz.
Így az érintettek kevesebb pénzt kapnának a napi megélhetésükre. A szállás és a fűtés költségeit azonban a menekültellátási törvény alapján is fedezhetik, ha a feltételek teljesülnek.
Az egészségügyi ellátás terén is változások várhatók. A polgári jövedelmet kapók általában kötelező egészségbiztosításban részesülnek. A biztosítási járulékokat ebben az esetben a munkaügyi központ állja. A menekültellátási törvényben az orvosi ellátás szabályozása eltérő. Ott alapszintű ellátás biztosított, például akut betegségek, fájdalom, terhesség és szülés esetén.
A törvénytervezet azonban előírja, hogy az egyes esetekben a már megkezdett orvosi kezeléseket folytatni lehet. Ezzel azt kívánják elkerülni, hogy a szükséges kezelések hirtelen megszakadjanak pusztán azért, mert valaki átlép egy másik ellátórendszerbe.
A tervezett törvény emellett szigorúbb szabályokat ír elő a munkaerőpiacra való beilleszkedés tekintetében. A munkaképes személyek, akik a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján ellátásban részesülnek, a jövőben nagyobb mértékben kötelesek lesznek aktívan munkát keresni. Aki nem teljesíti ezt a kötelezettséget, azt a hatóság úgynevezett munkalehetőségekre („egy eurós munkákra”) kötelezheti.
2026 júliusában hatályba lép az alapjövedelemről szóló törvény?
A szövetségi kormány eredeti terve szerint a törvényt legkésőbb 2026. július 1-jéig kellett volna elfogadni és hatályba léptetni. Jelenleg azonban ez a határidő még nem biztos. A kabinet ugyan már 2025 novemberében elfogadta a törvénytervezetet, de jelenleg még hiányzik a Bundestag és a Bundesrat jóváhagyása.
Különösen a Szövetségi Tanács – vagyis a tizenhat tartomány összessége – táplál komoly kétségeket az új törvény iránt. A Szövetségi Tanács a tartományokra háruló pénzügyi következményeket bírálja. Ugyanis a polgári jövedelemtámogatásról az menedékkérők ellátásáról szóló törvényre való áttérés következtében a korábban a szövetségi kormányt terhelő költségek nagyobb mértékben a tartományokra és az önkormányzatokra hárulnának át.
Bár a szövetségi kormány ígéretet tett a költségek megtérítésére, a törvényben hiányzik egy erre vonatkozó kötelező érvényű rendelkezés. A tartományok ezért attól tartanak, hogy a magas költségek őket terhelik majd.
Emellett a szövetségi tartományok attól tartanak, hogy az új törvény több bürokráciát von maga után. A hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy egy személy mikor érkezett az országba, milyen védelmi státusza van, milyen ellátásokat már jóváhagytak számára, és mikor kell átállni a menedékkérők ellátásáról szóló törvényre. Ez sok esetben időigényes feladat lehet.
A szövetségi tartományok egy harmadik problémát látnak az ukrán menekültek munkaerőpiaci integrációjában. Azok, akik alapjövedelmet kapnak, a munkaügyi központok gondozásába kerülnek, és támogatást kapnak az álláskeresésben, a szakképzésben, valamint részben nyelv- és integrációs programokhoz való hozzáférésben is.
Azok, akikre a menekültellátási törvény vonatkozik, nem jogosultak ilyen ellátásokra ugyanolyan mértékben. A szövetségi tartományok ezért attól tartanak, hogy az Ukrajnából érkező új menekültek nehezebben tudnak beilleszkedni a munkaerőpiacra, mivel kevesebb lehetőségük van a német nyelv elsajátítására.
Amíg a szövetségi kormány és a tartományok között fennálló nyitott kérdések nem kerülnek tisztázásra, a törvényt nem lehet véglegesen elfogadni. Ráadásul a 2026. július 10-én kezdődő parlamenti nyári szünet előtt már csak néhány üléshét maradt.
Ezért jelenleg nem valószínű, hogy a nyári szünet előtt sikerülne megegyezésre jutni. Ezáltal kérdésessé válik az is, hogy a törvény a tervek szerint 2026. július 1-jén hatályba léphet-e. Amennyiben a szövetségi kormány és a tartományok a nyári szünet előtt nem jutnak megállapodásra, a törvény hatálybalépése várhatóan szeptemberre csúszik.
Összegzés: A polgári jövedelem bevezetését tervezik, de a 2026. júliusi határidő még nem végleges
Az ukrajnai menekültek számára nyújtott polgári jövedelem megszüntetése a szövetségi kormány egyik központi intézkedése. Ez elsősorban azokat az ukrán állampolgárokat érinti, akik 2025. április 1-je után érkeztek Németországba. Ők a jövőben a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján kapnak majd ellátást. Azoknál az ukránoknál, akik a határnap előtt érkeztek, elvileg semmi sem változik.
Az új törvény eredetileg 2026. július 1-jén lépne hatályba. Az azonban nem biztos, hogy ezt a határidőt be lehet tartani. A törvénytervezetet még nem fogadták el véglegesen, és a Bundestag és a Bundesrat között továbbra is viták folynak a költségek, a hatáskörök, az integráció és a bürokrácia kérdésében.
Az érintettek számára ez azt jelenti, hogy egyelőre minden a jelenlegi állapotban marad. Változás csak akkor következik be, ha a törvényt véglegesen elfogadják és hatályba lép. Azoknak az ukrán állampolgároknak, akik 2025. április 1. után érkeztek Németországba és szociális ellátásban részesülnek, érdemes figyelemmel kísérniük a további fejleményeket. Ugyanis számukra a jövőben változhat, hogy melyik hatóság lesz az illetékes, és milyen ellátásokra lesznek jogosultak.
