A családtagok utánkövetésének felfüggesztése a kiegészítő védelemre jogosultak esetében
Az egyik legfontosabb változás 2025. július 24-én lépett hatályba: a szubszidiaris védelemre jogosultak családtagjainak utánkövetkezése két évre – azaz 2027 júliusáig – teljes mértékben felfüggesztésre került.
Ezzel megszűnik a korábbi szabályozás is, amely havonta legfeljebb 1000 vízumot biztosított a kiegészítő védelemre jogosultak házastársainak, kiskorú gyermekeinek és közeli hozzátartozóinak. Azóta a családegyesítés csak néhány kivételes esetben lehetséges – például sürgős humanitárius okokból a tartózkodási törvény (AufenthG) 22. §-a alapján, vagy különleges politikai érdekből a tartózkodási törvény (AufenthG) 23. §-a alapján.
Becslések szerint körülbelül 381 000, elsősorban szíriai származású, kiegészítő védelmi státusszal rendelkező személyt érint ez a rendelkezés Németországban. Ez nem vonatkozik azonban az elismert menekültekre, menedékjoggal rendelkezőkre, valamint letelepedési engedéllyel vagy törvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre – számukra továbbra is lehetséges a családtagok utánkövetése.
Állapot: törvény elfogadva és hatályba lépett
Vége a gyorsított honosításnak
A szövetségi kormány visszavonta a 2024-ben a állampolgársági jog reformjával bevezetett „turbó-állampolgárság” intézményét is. 2025 októberének vége óta a jól integrált, C1 nyelvvizsgával rendelkező és kiemelkedő integrációs teljesítményt felmutató személyek már nem kaphatnak állampolgárságot hároméves németországi tartózkodás után.
Így ismét a állampolgársági jog szabályos követelményei érvényesek: a honosítás alapvetően csak öt év törvényes tartózkodás után lehetséges – függetlenül attól, hogy az adott személy mennyire integrálódott.
A szövetségi kormány azzal indokolta ezt a lépést, hogy az integráció időbe telik, és a német útlevélnek a folyamat végén – nem pedig elején – kell szerepelnie.
Állapot: törvény elfogadva és hatályba lépett
A jezidek Irakból történő kiutasításának felfüggesztése
Novemberben a Bundestag döntött a Bündnis90/Die Grünen frakció indítványáról. A párt ideiglenes tartózkodási jogot követelt az iraki jezideknek. A tervezet szerint azok a jezidek, akik 2025. július 31-ig érkeztek az országba, 2028 júliusáig tartó tartózkodási engedélyt kapnak.
A cél az volt, hogy az érintettek számára időben korlátozott jogi keretet biztosítsanak, hogy teljesítsék a hosszú távú tartózkodás feltételeit. Becslések szerint körülbelül 200 000 jezid él Németországban, közülük sokan bizonytalan tartózkodási jogállással.
A kérelem hátterében az iraki Sindschar régióban évek óta fennálló feszült biztonsági helyzet állt, ahol 2014-ben az Iszlám Állam terrorista szervezet súlyos bűncselekményeket követett el a jezidi kisebbség ellen. A Bundestag már 2023-ban népirtásnak minősítette ezeket a tetteket.
Az elmúlt években több szövetségi tartomány is ideiglenes kitoloncolási moratóriumot rendelt el a jezidek számára. Ezek azonban lejártak, és nem egységesítették őket országos szinten. A Zöldek törvényjavaslata ezeken a intézkedéseken túlmutatott volna. A Bundestagban azonban nem kapott többséget.
Állapot: Kérelem elutasítva
Polgári pénz ukrán menekülteknek
A szövetségi kormány törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek célja az Ukrajnából érkező menekültek szociális ellátásának csökkentése. Azok az ukránok, akik 2025. április 1. után érkeznek Németországba, vagy csak ezután kapják meg menekültstátuszukat (§ 24 AufenthG), a jövőben nem kapnak többé állampolgári támogatást. Ehelyett a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátásokban részesülnek.
Ezek a juttatások havonta körülbelül 120 euróval alacsonyabbak, és nem tartalmaznak törvényes jogosultságot integrációs vagy nyelvtanfolyamokra. A munkaerőpiacra való hozzáférés viszont teljes mértékben megmarad. Azok számára , akik a határnap előtt érkeztek Németországba, semmi sem változik: továbbra is jogosultak a polgári jövedelemre.
A törvény átmeneti rendelkezést is tartalmaz: aki a határnap után érkezik, de a reform hatálybalépése előtt állampolgári támogatást kap, azt a jogosultsági időszak végéig továbbra is kaphatja – azonban legfeljebb három hónapig.
A törvénytervezet jelenleg a Bundestag bizottságai előtt van. A végleges döntés legkorábban 2026 első negyedévében várható.
Állapot: döntés még nem született
Szigorúbb ellenőrzések a honosítás során
Az AfD frakció javaslatáról, amelyet szerdán (2025. december 3-án) vitatnak meg először a Bundestagban, eddig csak keveset tudni. Címe:„A szervezett csalás megállítása a honosítási eljárásban – Az eljárás csalásbiztos átalakítása, valamint a meglévő csalási esetek feltárása és az azok alapján hozott kedvező közigazgatási aktusok felülvizsgálata”.
A bejelentés szerint a reform célja a honosítási eljárások és ellenőrzések szigorítása. Hogy ez pontosan hogyan fog történni, még nem világos, mivel a konkrét törvénytervezet még nem került nyilvánosságra. Ezért eddig alig van információ az egyes intézkedésekről.
A kérelem hátterében számos csalási eset áll , amelyek az elmúlt hónapokban nyilvánosságra kerültek. Több szövetségi tartományban hamis nyelvvizsga-bizonyítványokat és integrációs teszteket („Élet Németországban” tesztek) fedeztek fel. A legtöbb esetben gyanú merül fel, hogy a hamis bizonyítványokat pénzért értékesítették a közösségi médián keresztül.
Állapot: döntés még nem született
Szigorúbb szabályok az EU-ban menedékkérők számára (GEAS)
Szeptemberben a szövetségi kabinet úgy döntött, hogy az új uniós menekültügyi szabályokat beépíti a német jogba. A reform célja, hogy az összes uniós tagállamban szigorúbbá és egyúttal egységesebbé tegyék a menekültügyi eljárásokat.
A legkésőbb 2026. június 12-ig az új előírásoknak mindenhol érvényben kell lenniük. Addig az EU-tagállamoknak – Németországnak is – idejük van arra, hogy a szabályokat átültessék nemzeti jogszabályaikba.
Az új uniós menekültügyi szabályok többek között a következőket írják elő:
Menekültügyi és határátlépési eljárások: A jövőben a menedékjog iránti kérelmek nagy részét közvetlenül az EU külső határain kell elbírálni, vagyis még mielőtt a menedékkérők belépnének az EU területére. Azok, akik repülővel vagy hajóval érkeznek Németországba az EU külső határain keresztül, menedékjog iránti kérelmüket közvetlenül a repülőtéren vagy a kikötőben kell benyújtaniuk.
Ha az eljárás során úgy döntenek, hogy nincs védelem, akkor azonnal visszautasítási eljárásnak kell következnie. Ez az eljárás legfeljebb tizenkét hétig tarthat, és lehetővé kell tennie a gyors visszatérést a származási országba vagy egy biztonságos harmadik országba.
Szűrés és EURODAC: Minden menedékkérőt néhány napon belül ellenőrizni kell – ideértve az identitásellenőrzést, az egészségügyi és biztonsági ellenőrzést, valamint a biometrikus adatok rögzítését. Ezeket az adatokat az EURODAC adatbázisban tárolják, amelyhez minden EU-tagállam hozzáférhet.
Biztonságos harmadik országok: Az Európai Bizottság javasolta, hogy hét országot – Koszovót, Bangladeset, Kolumbiát, Egyiptomot, Indiát, Marokkót és Tunéziát – „biztonságos származási országnak” minősítsenek. Az ezekből az országokból érkező menedékkérők alapvetően már nem jogosultak védelemre az EU-ban. Menedékjog iránti kérelmeiket gyorsabban bírálják el, és gyakrabban utasítják el. Ezenkívül az EU-tagállamok saját listákat is vezethetnek azokról az országokról, amelyeket biztonságosnak tartanak.
Szolidaritási mechanizmus: Az EU-tagállamok, amelyekre a migráció jelentős hatással van, támogatást kapnak más EU-tagállamoktól – menekültek befogadásával, pénzügyi hozzájárulásokkal vagy egyéb intézkedésekkel. Ezenkívül a nagyon nagy terhelésnek kitett országok kérhetik, hogy egy bizonyos ideig ne kelljen további menedékkérőket befogadniuk más EU-tagállamokból.
Mozgásszabadság és menekültügyi őrizet: A menekültügyi előírások megsértése vagy szökés veszélye esetén a menedékkérők mozgásszabadsága szigorúbban korlátozható, vagy őrizetbe vehetők – mindig az egyes esetek alapján.
Teljesítménycsökkentés: Aki megszegi a szállásokon érvényes szabályokat vagy figyelmen kívül hagyja a bejelentési kötelezettségeket, az számolnia kell a menekültügyi ellátások csökkentésével.
Munkaerőpiacra való belépés: A menedékkérők legkésőbb hat hónap után, általában már három hónap után dolgozhatnak. Kivételt képeznek a biztonságos származási országokból érkező személyek, a dublini ügyek és a menedékjoggal visszaélő személyek.
A törvényt jelenleg a bizottságok tárgyalják. Ezt követően mind a Bundestag, mind a Bundesrat jóváhagyását kell megszerezni. A többség valószínűsíthető, mivel a CDU/CSU és az SPD együttesen támogatja a reformot. A végleges döntés 2026 elején várható.
Állapot: döntés még nem született
Biztonságos származási országok és gyorsabb menekültügyi eljárások
A CDU/CSU és az SPD közös törvénytervezete szerint a „biztonságos származási országokat” a jövőben nem törvény, hanem jogszabályi rendelet fogja meghatározni.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben a szövetségi kormány maga dönthet arról, mely országok minősülnek biztonságosnak. Eddig a törvény előírta, hogy mind a Bundestag, mind a Bundesrat jóváhagyását ki kell kérni.
Magyarázat: A „biztonságos származási ország” kifejezés fontos szerepet játszik a német menekültjogban. Ezt a § 29a menekültügyi törvény (AsylG) szabályozza. Egy ország akkor minősül biztonságosnak, ha ott nincs szisztematikus üldözés és az emberi jogok alapvetően tiszteletben tartják.
Az ezekből az országokból érkező menedékkérők számára ez Németországot jelenti:
- Menekültügyi kérelmeiket gyorsított eljárással bírálják el.
- Az asylanträge általában „nyilvánvalóan megalapozatlannak” minősülnek – az asylanträge benyújtóknak kevesebb esélyük van védelemre.
- Csak azok kapnak eseti elbírálást, akik bizonyítani tudják, hogy személyesen fenyegetve vagy üldözve vannak.
Jelenleg az összes EU-tagállam, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Ghána, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, a Moldovai Köztársaság, Szenegál és Szerbia minősül biztonságos származási országnak. A szövetségi kormány az új rendszer keretében további országok – köztük Algéria, India, Marokkó, Egyiptom, Nigéria és Tunézia – biztonságosnak minősítését tervezi.
A törvénytervezetet jelenleg a Bundestagban vitatják meg.
Állapot: döntés még nem született
A kötelező ügyvéd eltörlése a kiutasítási őrizetben
A törvény egy másik pontja a kötelező ügyvédi képviselet eltörlése a kiutasítási eljárásokban. Ezt a kötelezettséget csak 2024-ben vezették be, hogy a kiutasítási eljárás alatt álló személyek automatikusan jogi segítséget kapjanak. Az új törvény ezt a szabályozást ismét hatályon kívül helyezi.
A Pro Asylhoz hasonló kritikusok azonban óva intenek ettől. Szerintük a kirendelt ügyvéd fontos védelmet nyújt, hogy senkit ne fosztassanak meg jogtalanul szabadságától. A tervezett változtatás „jelentősen rontaná” sok érintett helyzetét.
A bevándorlási hatóságok képviselői másképp látják a helyzetet: szerintük a kötelező ügyvéd gyakorlatilag lassítja és megnehezíti a kiutasítás végrehajtását. A szabályozás eltörlése ezért szükséges korrekció.
Állapot: döntés még nem született
Következtetés
A 2025-ös év számos fontos döntéssel járt a migrációs politikában. A családok utánkövetésének felfüggesztése, a gyorsított honosítás megszüntetése és további reformok azt mutatják, hogy a német migrációs politika szigorodik.
Ugyanakkor még fontos döntések várnak ránk – például az ukrán állampolgároknak járó polgári jövedelem szabályozásáról, az EU menekültügyi reformjának (GEAS) végrehajtásáról, valamint arról, hogy mely államok minősüljenek a jövőben biztonságos származási országoknak.
A 2026-os helyzet alakulása nagyban függ attól, hogy a parlament hogyan dönt ezekről a nyitott kérdésekről.
