Már a 2025. júliusi törvénymódosítás előtt is szigorúan korlátozták a szubszidiaris védelemre jogosultak családtagjainak utánkövetkezését. A gyakorlatban havonta legfeljebb 1000 vízumot adhattak ki. Az új szabályozás értelmében ezt a korlátozott utánkövetkezést 2027. július 23-ig nagyrészt felfüggesztették. Kivételek csak különösen súlyos esetekben lehetségesek.
Kiket érint a családtagok utánkövetésének felfüggesztése?
A jogalap a tartózkodási törvény (AufenthG) 104. § (14) bekezdésében található. E szerint a szabályozás kizárólag a kiegészítő védelemben részesülő személyekre vonatkozik. Ezek olyan személyek, akik nem minősülnek a genfi menekültügyi egyezmény értelmében menekültnek, és nem kaptak menedékjogot, de származási országukban súlyos veszélyek fenyegetik őket, például kínzás, halálbüntetés vagy más súlyos emberi jogi jogsértések.
A Külföldiek Központi Nyilvántartása szerint 2025 közepén körülbelül 381 000 ember élt Németországban kiegészítő védelem alatt, köztük körülbelül 296 000 szír állampolgár. Számukra a felfüggesztés azt jelenti, hogy egyelőre nem hozhatják legálisan Németországba legközelebbi családtagjaikat – kivéve, ha elismert nehézségi esetről van szó.
Ez nem vonatkozik azonban az elismert menekültekre, menedékjoggal rendelkezőkre, valamint letelepedési engedéllyel vagy EU kék kártyával rendelkezőkre. Ezeknek a csoportoknak továbbra is alapvetően lehetséges a családtagok utánkövetése.
Az eset: Család kérelmezi a Jordániából történő utánkövetkezést
A jelenlegi eljárás egy szíriai családról szólt, akik több mint 13 éve legálisan élnek Jordániában. A feleség és több kiskorú gyermek 2024 decemberében családegyesítési vízumot kért a német nagykövetségtől Ammánban. A férj és apa 2022 októberében érkezett Németországba, és 2023 elején kiegészítő védelmet kapott.
A illetékes idegenrendészeti hatóság és a német nagykövetség azonban 2025 áprilisában elutasította a vízumkérelmeket. Az indoklásban többek között azt hozták fel, hogy a megélhetés nem biztosított, nincs elegendő lakóhely, és a családi együttélés egy harmadik országban – jelen esetben Jordániában – folytatható.
A család fellebbezett ezek ellen a döntések ellen. A eljárás még folyamatban volt, amikor a családegyesítés felfüggesztése hatályba lépett.
Bíróság: Mindig a jelenlegi jogi helyzet a döntő
Először is a berlini közigazgatási bíróság megállapította, hogy a vízumkiadásra vonatkozó keresetek esetében alapvetően az a jogi helyzet érvényes, amely a döntés meghozatalának időpontjában fennáll. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha a család kérelmeit már a törvénymódosítás előtt benyújtották, a bíróságnak az új szabályozást kellett alkalmaznia.
Mivel a bírósági ítélet meghozatalának időpontjában a kiegészítő védelemre jogosultak családtagjainak utánkövetése már felfüggesztésre került, a bíróság nem látott jogalapot a kérelmezett vízumok kiadására. Ezért a § 36a AufenthG szerinti rendes családtagok utánkövetése már nem jöhetett szóba.
A felfüggesztés ellentétes-e az uniós joggal vagy az alkotmánnyal?
A bíróság azonban egy másik kérdéssel foglalkozott: a család azzal érvelt, hogy a családegyesítés felfüggesztése ellentétes az uniós joggal és a német alkotmánnyal.
Magyarázat: A legtöbb esetben az uniós jog elsőbbséget élvez a német joggal szemben. Ez azt jelenti, hogy ha a német jog és az uniós jog ütközik egymással, akkor általában a német jog nem alkalmazható. Ez az úgynevezett alkalmazási elsőbbség a szövetségi törvényekre, például a tartózkodási törvényre is vonatkozik.
A szíriai család esetében azonban a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a családegyesítés felfüggesztése nem sérti az uniós jogot. Sem az uniós jog, sem az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem kötelezi Németországot arra, hogy a kiegészítő védelemre jogosultak számára lehetővé tegye a családegyesítést. A vonatkozó uniós szabályok elsősorban az elismert menekültekre vonatkoznak, de nem ugyanúgy a kiegészítő védelemre jogosultakra.
A bíróság szerint a családtagok utánkövetésének felfüggesztése nem sérti a német alkotmányt sem. Az alkotmány 6. cikke ugyan különleges védelmet biztosít a házasságnak és a családnak, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan jogot biztosítana a családtagok utánkövetésére. A törvényhozó időben korlátozhatja az utánkövetést, ha erre objektív okok vannak, és ha továbbra is lehetőség van a különösen nehéz esetek figyelembevételére.
A bíróság hivatkozott továbbá a családok utánkövetésének 2016-tól történő felfüggesztéséről szóló korábbi döntésekre. Ezeket a szabályozásokat akkoriban szintén alkotmányosnak minősítették.
Fontos: A felfüggesztés nem jelenti a teljes kizárást kivételek nélkül. A humanitárius szabályozások, például a tartózkodási törvény (AufenthG) 22. és 23. §-a továbbra is érvényben maradnak. Nagyon különleges esetekben a felfüggesztés ideje alatt is kiadható tartózkodási engedély.
Nincs külön védelem a már benyújtott kérelmekre vonatkozóan
A felperes család azzal érvelt, hogy kérelmeiket már a törvény hatálybalépése előtt benyújtották. A bíróság azonban nem látott ebben különleges bizalomvédelmet. Jogilag megengedett, hogy a törvények egy folyamatban lévő eljárás során megváltozzanak. Alapvetően nincs jog a törvényi szabályok változatlanságára.
A törvény nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. A berlini közigazgatási bíróság ugyan úgy döntött, hogy bizonyos esetek (pl. már kiadott vízumátvételi meghívó) kivételt képeznek, de a család nem tartozott ebbe a személyi körbe.
Miért nem ismertek el egyetlen nehéz esetet sem?
A berlini közigazgatási bíróság azt is megvizsgálta, hogy a családtagok utánkövetkezése humanitárius okokból, például különleges személyes szükséghelyzet miatt lehetséges-e a tartózkodási törvény (AufenthG) 22. §-a alapján. Ehhez azonban nagyon súlyos egyéni körülményeknek kell fennállniuk.
A bíróság véleménye szerint ez a konkrét esetben nem volt így. A család évek óta Jordániában él, ott támogatást kap, és kijelentette, hogy nincs súlyos betegsége vagy fogyatékossága.
Ezenkívül a bíróság nem látott kényszerítő okot arra, hogy a családi életet kizárólag Németországban kelljen leélni. Rámutatott, hogy a szíriai helyzet az Assad-rezsim bukása után megváltozott, és elvileg ott is lehetséges a családegyesítés.
Összességében a berlini közigazgatási bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben nem áll fenn különös nehézség.
Mit jelent az ítélet az érintettek számára?
Az ítélet megerősíti a jelenlegi jogi helyzetet: a szubszidiaris védelemre jogosultak családtagjainak utánkövetkezése 2025. július 24-től két évre felfüggesztésre került, és 2027. július 23-ig alapvetően nem lehetséges. Már korábban is csak nagyon korlátozott mértékben, havi maximum 1000 vízummal volt engedélyezett az utánkövetkezés.
Az érintettek számára ez azt jelenti, hogy jelenleg nem lehetséges a szabályos családegyesítés. Csak nagyon ritka kivételes esetekben lehet megvizsgálni, hogy humanitárius okokból, különösen nehéz helyzetben lehetséges-e a családegyesítés. Az ehhez szükséges feltételek azonban nagyon szigorúak, és jelentősen meghaladják a családtagok elválasztásából eredő normális terheket.
