A belügyminiszter fel akarja oldani a menedékkérők munkavállalási tilalmát
A terv középpontjában az álláskeresési tilalom eltörlése áll a menedékkérők számára. A Belügyminisztérium tervei szerint a menedékkérők alapvetően három hónapos németországi tartózkodás után dolgozhatnak – függetlenül attól, hogy menedékjog iránti kérelmükről már döntés született-e.
Újdonság lenne továbbá, hogy a munkavállalás akkor is lehetséges legyen, ha az érintett személy még mindig egy első befogadó központban él. Eddig éppen ez jelentett gyakran akadályt.
A minisztérium szerint azonban a munkavégzésnek nincs hatása a menekültügyi eljárás lefolytatására vagy eredményére. Az eljárás függetlenül attól folytatódik, hogy valaki dolgozik-e vagy sem. A munkavállalás nem jár automatikusan tartózkodási joggal sem. Egy szóvivő kijelentette: aki nem kap menedékjogot, annak továbbra is el kell hagynia az országot – még akkor is, ha időközben dolgozott.
A tervezett szabályozásból kizártak:
- Azok, akiknek menedékjog iránti kérelmét már elutasították
- Azok a személyek, akik nem működnek közre a menekültügyi eljárásban, például hamis adatok megadásával vagy személyazonosságuk eltitkolásával.
Nem lesz munkakötelezettség. A reform csupán lehetőséget teremt a munkavállalásra – nem pedig kötelezettséget.
Munkavállalás menekültügyi eljárás alatt? A jelenlegi jogi helyzet
Jelenleg az asylkérelmezők munkavállalásának feltételeit és határidőit az AsylG (menekültügyi törvény) 61. §-a szabályozza.
Jelenleg az alábbiak érvényesek:
- Az asylkérelem benyújtását követő első három hónapban tilos dolgozni.
- Amíg a menedékkérők kötelesek befogadóintézményben lakni, általában nem dolgozhatnak.
- Ez a lakhatási kötelezettség legfeljebb hat hónapig tarthat, bizonyos esetekben ennél hosszabb ideig is.
- Ha a menekültügyi eljárás hat hónap után még nem zárult le, akkor elvileg megengedhető a munkavállalás.
Különösen szigorúak a szabályok az úgynevezett biztonságos származási országokból érkező személyek esetében. Azok, akik ilyen országból érkeznek, és 2015. augusztus 31. után nyújtották be menedékjog iránti kérelmüket, az egész menedékjogi eljárás ideje alatt alapvetően nem dolgozhatnak.
A tervezett reform jelentősen csökkentené ezeket az akadályokat. A jövőben általában három hónap után lehetne munkát vállalni – még folyamatban lévő eljárás esetén, befogadó intézményben való lakhatási kötelezettség esetén vagy ha a menedékkérő biztonságos származási országból érkezik.
A reform célja: gyorsabb integráció
Dobrindt belügyminiszter az integrációval indokolja a tervet. A Bild am Sonntagnak adott interjújában a CSU-politikus így fogalmazott: „Aki idejön, annak képesnek kell lennie a munkavégzésre – és minél hamarabb.” A legjobb integráció a munka világába való beilleszkedés. „A cél a munkavégzésen keresztül történő részvétel.” Aki dolgozik, az gyorsabban válik önállósá, és jobban tud részt venni a társadalmi életben.
Az menedékkérők elvileg megtarthatják jövedelmüket. Ha azonban a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján ellátásban részesülnek, jövedelmüket figyelembe kell venni, például a szállás és étkezés költségeinek fedezéséhez.
A belügyminisztérium szerint a reform célja az is, hogy csökkentsék az állami ellátásoktól való függőséget. Aki saját jövedelemmel rendelkezik, annak nagyobb mértékben kell fedeznie saját megélhetését.
A terv támogatást és kritikát is kap
A szövetségi kormányon belül a terv támogatást élvez. Az SPD képviselői üdvözlik azt az ötletet, hogy a menedékkérők gyorsabban hozzáférhessenek a munkaerőpiachoz. Az SPD frakcióvezető-helyettese, Sonja Eichwede a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy pártja már régóta követeli, hogy a menedékkérők már három hónap után dolgozhassanak.
Az asylszakértők azonban ellentmondásosnak tartják a tervet. Rámutatnak, hogy az asylkérelmezők ugyan korábban dolgozhatnak, de ha kérelmüket elutasítják, akkor mégis ki kell utazniuk. A munkáltatóknak számolniuk kell azzal, hogy a munkaviszony véget ér, ha nem kapnak védelmi státuszt.
Ezenkívül a kritikusok ellentmondást látnak a belügyminiszter eddigi migrációs politikájával. Alexander Dobrindt az elmúlt hónapokban szigorúbb menekültpolitikát szorgalmazott. Az úgynevezett migrációs fordulatot, több kitoloncolást és az úgynevezett „vonzó tényezők” – vagyis azoknak az ösztönzőknek – csökkentését támogatta, amelyek Németországot különösen vonzóvá teszik a migránsok számára.
A Belügyminisztérium azonban hangsúlyozza, hogy nincs ellentmondás. A munka ugyanis nincs hatással a menekültügyi eljárásra. Aki nem kap védelmet, annak akkor is el kell hagynia az országot, ha korábban dolgozott.
Következtetés: Mi történik most?
Az új szabályok bevezetéséhez törvénymódosításra van szükség. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a jogi alapot a közös európai menekültügyi rendszer (GEAS) reformjának keretében kell megteremteni.
A Bundestag jelenleg tárgyalja ezt a reformot. Az, hogy a tervezett változtatások valóban hatályba lépnek-e és ha igen, mikor, a további jogalkotási eljárástól függ.
Egy dolog biztos: ha az „azonnali munkavállalási terv” megvalósulna, sok menedékkérő számára jelentősen megkönnyülne a munkaerőpiacra való belépés – anélkül, hogy a védelmi státusz feltételei megváltoznának.
