Ugyanakkor a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak (BAMF) alkalmazkodnia kell döntéshozatali gyakorlatát a megváltozott iráni helyzethez.
"Az Iránból érkező képek rémisztőek" - magyarázza Tareq Alaows, a Pro Asyl menekültügyi szóvivője."Országos kitoloncolási tilalomra van szükség, hogy megvédjük az embereket a kínzástól, a bebörtönzéstől, az esetleges kivégzéstől és most már a robbantásoktól is."
Pro Asyl: Jelentősen romlott az emberi jogok helyzete Iránban
Az emberi jogi szervezetek évek óta megfigyelik az iráni helyzet folyamatos romlását. Az Amnesty International szerint az olyan jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési szabadság és az egyesülési szabadság, tömegesen korlátozzák.
A nők, az LMBTQI+ emberek, a politikai ellenfelek, valamint az etnikai és vallási kisebbségek, akik szisztematikus diszkriminációnak és állami erőszaknak vannak kitéve, különösen érintettek.
A Pro Asyl kritizálja, hogy e körülmények ellenére a BAMF az elmúlt években csökkenő védelmi arányt regisztrált az Iránból érkező menedékkérelmek esetében. Míg 2023-ban még a kérelmek 46%-át ismerték el, addig 2024-ben már csak 37%-ra csökkent a kiigazított védelmi arány.
Az Amnesty International szerint Iránban 2024-ben legalább 972 embert végeztek ki - köztük négy olyan embert, akik a bűncselekmény elkövetésekor még kiskorúak voltak. A 2024-ben Iránban kivégzett német-iráni állampolgár, Jamshid Sharmahd esete Németországban is a címlapokra került, és a Németországban fennmaradó iráni konzulátusok bezárásához vezetett.
Jelenleg nincs kitoloncolási tilalom Németországban az Iránból érkező menedékkérők számára
A jelenlegi iráni háborús és emberi jogi helyzet ellenére Németországban jelenleg nincs országos kitoloncolási tilalom. Az utolsó hatályos kitoloncolási tilalmat - a tartózkodási törvény (AufenthG) 60a. § (1) bekezdésének 1. mondata szerinti úgynevezett közigazgatási rendelkezést - 2024 januárjában törölték el, illetve nem hosszabbították meg.
Ilyen kitoloncolási tilalmat a szövetségi államok vagy a Szövetségi Belügyminisztérium adhat ki. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha a származási országban nyilvánvaló veszély fenyegeti az életet, a testi épséget vagy a szabadságot - például háború, polgárháború vagy az emberi jogok rendszeres megsértése miatt.
Most, hogy az Iránba való kitoloncolási tilalmat feloldották , ismét érvényes a szabály: az, hogy egy menedékkérőt kitoloncolnak-e vagy Németországban maradhat , kizárólag az egyéni menekültügyi vagy tartózkodási eljárás kimenetelétől függ.
Ez azt jelenti:
- Aki a BAMF által védett státuszban részesül (pl. menekült az AsylG 3. §-a szerint vagy kiegészítő védelem az AsylG 4. §-a szerint), az Németországban maradhat.
- Akit elutasítanak, és nem hagyja el önként az országot, azt kiutasíthatják.
- Aki nem kap védett státuszt a BAMF-tól, az az AufenthG 25. § (3) bekezdése alapján továbbra is kaphat kitoloncolási tilalmat, és ezután is maradhat Németországban.
Duldung - nem tartózkodási engedély, hanem ideiglenes védelem a kitoloncolás ellen.
Ha egy személyt ténybeli vagy jogi okokból nem toloncolnak ki, noha az ország elhagyására kötelezett, az illetékes idegenrendészeti hatóság a tartózkodási törvény (AufenthG) 60a. szakasza alapján úgynevezett tűrt tartózkodást engedélyezhet.
Jogi értelemben ez azt jelenti, hogy
- Az érintett személy nem rendelkezik az AufenthG 4. §-a szerinti tartózkodási engedéllyel, és ezért nem rendelkezik jogszerű tartózkodási hellyel Németországban.
- A tűrt tartózkodás csupán a kitoloncolás ideiglenes felfüggesztését jelenti - nem pedig biztonságos tartózkodási státuszt.
- A tűrt tartózkodás bármikor visszavonható vagy nem hosszabbítható meg, amint a kitoloncolás akadálya megszűnik.
Mikor adható meg a tűrt tartózkodás?
A tűrt tartózkodás több esetben is kiadható, különösen akkor, ha:
- tényleges okok léteznek, pl:
- útlevél vagy úti okmányok nem állnak rendelkezésre,
- a származási ország nem hajlandó visszavenni őket,
- nem lehetséges a célországba történő repülés.
- jogi akadályok léteznek, pl:
- A humanitárius okokból történő kitoloncolás tilalma,
- Betegség vagy kitoloncolás megállítása,
- folyamatban lévő menekültügyi nyomon követési vagy nehézségi eljárások.
- különleges személyes körülmények állnak fenn, pl:
- Folyamatos iskolai vagy szakképzés (képzési engedély),
- szoros családi kötelékek Németországban (pl. gyermekek),
- Súlyosan beteg hozzátartozó ápolása.
Mit jelent a tolerancia konkrétan?
A gyakorlatban sokan évekig élnek lánctűréssel, azaz 3 vagy 6 havonta ismételten meghosszabbított tűréssel. Különösen érintettek az olyan országokból, mint például Irán, ahol a politikai bizonytalanság és az adminisztratív akadályok megnehezítik a hazatelepítést, de nem születik egyértelmű védelmi döntés.
A megtűrt személyek korlátozott jogokkal rendelkeznek, pl. gyakran csak korlátozottan férnek hozzá a munkaerőpiachoz, nem jogosultak családegyesítésre, nem vesznek részt automatikusan integrációs tanfolyamokon. A megtűrt tartózkodás bármikor megszüntethető, ha a kitoloncolás oka már nem áll fenn.
Fontos: az Iránba történő kitoloncolások aligha kerülnek végrehajtásra
Bár a kitoloncolási gyakorlat Németországban törvényileg egyértelműen szabályozott, a gyakorlatban gyakran bonyolult és lassú. Az elutasított menedékkérelmű személyeknek csak viszonylag kis hányadát toloncolják ki azonnal.
- A német Bundestag szerint 2023 végéig mintegy 250 ezer embernek kellett volna elhagynia az országot, de csaknem 80%-uk megtűrt státuszt kapott.
- A BMI szerint 2023-ban országosan alig 16 500 embert toloncoltak ki ténylegesen - ez az ország elhagyására kötelezettek kevesebb mint 7%-a.
- Még az országos kitoloncolási tilalom 2024. januári feloldása után is nagyon ritkán kerül sor tényleges kitoloncolásokra Iránba.
- Az Iránba történő kitoloncolásokra gyakran csak akkor kerül sor, ha az érintett személyek önként együttműködnek , vagy ha olyan bűnözőkről van szó, akik esetében nem ismerik el a védelem (tűrés) alapját.
Mi a teendő, ha elutasítják a menedékjogot?
Ha a menedékjog iránti kérelmet elutasítják, az érintetteknek joguk van fellebbezni. Fontos: A fellebbezési határidő az elutasító határozat közlésétől számított két hét. Ezen időszakon belül úgynevezett "egyszerű panaszt" kell benyújtani az illetékes közigazgatási bírósághoz. Általában erősen ajánlott azonnal jogi tanácsot kérni - például szakosodott ügyvédektől, menekültügyi tanácsoktól vagy tanácsadó központoktól.
Következtetés
Bár az emberi jogi helyzet Iránban drámai, jelenleg nincs általános kitoloncolási tilalom. A védelemről vagy a kitoloncolásról szóló döntést Németországban eseti alapon hozzák meg. Ez azt jelenti, hogy az Iránból érkező menekülteknek van esélyük arra, hogy védelemben részesüljenek - de ehhez saját maguknak kell lépniük, be kell tartaniuk a határidőket és ismerniük kell a jogaikat.
A menekültügyi eljárás során történő elutasítás nem jelenti automatikusan a kitoloncolást, de az úgynevezett lánctűrések miatt gyakran évekig tartó bizonytalansághoz vezet.
Ezért fontos:
- a menedékjog iránti kérelem elutasítását kellő időben (2 héten belül) megtámadja.
- Keressenek tanácsadást - például ügyvédektől vagy menekültügyi tanácsoktól.
- Ellenőrizze a tolerált tartózkodást: Vannak-e legális lehetőségek a biztonságos tartózkodásra?
