Mit jelent a kiutazási kötelezettség?
A kiutazási kötelezettség az a törvényes kötelezettség, hogy el kell hagyni Németországot. Az AufenthG 50. §-a szerint ez akkor áll fenn, ha egy külföldi személy nem rendelkezik a szükséges tartózkodási engedéllyel, és az EGT–Törökország társulási megállapodás alapján sem áll fenn tartózkodási joga.
Aki kiutazási kötelezettség alá esik, annak nem csupán a német államterületet kell elhagynia. A kiutazási kötelezettség az egyéb EU- és schengeni tagállamok területére is vonatkozik. Kivételt képez az az eset, ha a kiutazási kötelezettség alá eső személy egy másik EU- vagy schengeni tagállamban rendelkezik tartózkodási joggal.
A kiutazási kötelezettség különböző okokból keletkezhet, például ha
- ha nincs szükséges tartózkodási engedélye, és nincs más tartózkodási joga Németországban,
- ha a menedékjog iránti kérelmet jogerősen elutasították, és a kiutazási kötelezettség végrehajthatóvá vált,
- ha egy ideiglenes vízum, tartózkodási engedély vagy egyéb tartózkodási jogosítvány lejárt, és azt nem hosszabbították meg időben,
- ha a bevándorlási hatóság súlyos bűncselekmény miatt kiutasít egy személyt, és ennek következtében a tartózkodási engedély érvényét veszti
- ha valaki vízum vagy más szükséges tartózkodási engedély nélkül lép be Németországba,
- az EU-polgárok számára már nem áll fenn a szabad mozgás joga.
Különbség: kiutazási kötelezettség vs. kitoloncolás
Fontos: A kiutazási kötelezettség nem jelenti azt, hogy az érintett személyt azonnal kiutasítják. Ezért fontos megérteni a kiutazási kötelezettség és a kiutasítás közötti különbséget (az AufenthG 58. §-a).
Míg a kiutazási kötelezettség lehetőséget biztosít Önnek arra, hogy önként elhagyja Németországot, a kiutasítás akkor lép életbe, ha Ön nem teljesíti ezt a kötelezettséget. Ebben az esetben a hatóság kényszerrel végrehajtja az Ön kiutazását.
- Kitelepülési kötelezettség: A törvény szerint köteles Németországot egy meghatározott határidőn belül elhagyni.
- Önkéntes távozás: Teljesítik a távozási kötelezettséget, és a megadott határidőn belül önként elhagyják Németországot.
- Kitelepítés: Ön nem önként hagyta el Németországot. A hatóság kényszerrel hajtja végre a kiutazási kötelezettséget.
A kiutazási kötelezettség és a kiutasítás közötti döntő különbség tehát abban rejlik, hogy Ön maga kezdeményezi-e a folyamatot, vagy a hatóságoknak kell-e beavatkozniuk.
Mit tehet, ha kiutazási kötelezettsége van?
Ha Önre vonatkozik a kiutazási kötelezettség, akkor a lehető leggyorsabban kell cselekednie. Hogy milyen lehetőségei vannak, az többek között a kiutazási kötelezettség okától és az Ön személyes helyzetétől függ.
Ezért érdemes megvizsgálnia, hogy van-e lehetősége a határozat ellen bírósági úton eljárást indítani, illetve hogy kaphat-e tartózkodási engedélyt, ideiglenes tartózkodási engedélyt vagy kiutasítási tilalmat, vagy hogy meghosszabbítható-e az önkéntes távozásra vonatkozó határidő.
Ha nincs lehetőség a jogszerű tartózkodásra Németországban, akkor érdemes időben előkészíteni az önkéntes távozást. Ehhez segítséget kaphat egy tanácsadó központtól.
Ellenőrizze a határozatot és a kiutazási határidőt
Először is ellenőrizze, miért köteles elhagyni az országot. A legfontosabb információkat a Külföldiek Hivatala vagy a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) határozatában találja meg. Ott általában az is szerepel, hogy mikor kell elhagynia Németországot, és milyen jogi lehetőségei vannak.
Különösen figyeljen a határozat végén található jogorvoslati tájékoztatás ra. Ott megtudhatja, hogy benyújthat-e fellebbezést vagy pert, és ha igen, milyen határidőn belül. A határidők nagyon rövidek lehetnek.
Fontos: A fellebbezés vagy a kereset nem minden esetben akadályozza meg a kiutasítást. Bizonyos körülmények között emellett sürgősségi kérelmet is be kell nyújtani a közigazgatási bírósághoz. Ezért kérje meg egy tanácsadó központot vagy egy erre szakosodott ügyvédet, hogy a lehető leghamarabb vizsgálja meg a határozatot.
A kiutazási határidő meghosszabbításának kérelmezése
Ha írásbeli kiutasítási felszólítást kapott, abban szerepel az önkéntes távozásra vonatkozó határidő is. Általában ez a határidő 7 és 30 nap között van.
Ha nem tudja elhagyni Németországot ezen határidőn belül, lehetősége van hosszabbítás iránti kérelmet benyújtani. Hosszabb távozási határidőre például azért lehet szükség, hogy:
- megszervezheti az utazását,
- megkapja a szükséges úti okmányokat,
- befejezni egy orvosi kezelést,
- családi vagy személyes ügyeket intézni,
- Felmondja a lakását és a folyamatban lévő szerződéseit, vagy
- szükség esetén előkészíthetik a másik államba való befogadást.
Magyarázza el a hatóságnak a lehető legrészletesebben, miért van szüksége több időre a kiutazáshoz. Csatolja a rendelkezésre álló igazoló dokumentumokat, például orvosi igazolásokat, utazási dokumentumokat vagy hatósági leveleket.
A bevándorlási hatóság egyes esetekben meghosszabbíthatja a kiutazási határidőt, vagy már az elejétől fogva hosszabb határidőt is megállapíthat. A határidő meghosszabbítására azonban nincs jogosultság. Ezért nyújtsa be a kérelmet időben, és ne várjon a kiutazási határidő utolsó napjáig.
A tartózkodás engedélyezésének vagy a kiutasítás tilalmának vizsgálata
Ellenőrizze azt is, hogy az Ön esetében szóba jöhet-e a tartózkodási törvény (AufenthG) 60a. §-a szerinti ideiglenes tartózkodási engedély, illetve a tartózkodási törvény (AufenthG) 60. §-ának (5) vagy (7) bekezdése szerinti nemzeti kiutasítási tilalom.
Egyik változat sem biztosít tartózkodási jogot. Ez tehát nem jelent hosszú távú megoldást.
Kitelepülési kötelezettség: Mikor lehetséges a tűrés?
Tolerancia adható, ha a kiutasítás jogi vagy ténybeli okokból ideiglenesen nem lehetséges. Ez például bizonyított utazási képtelenség (pl. súlyos betegség esetén), az utazási okmányok hiánya vagy az utazási lehetőségek hiánya esetén fordulhat elő.
A tartózkodási engedély alapvetően csak addig érvényes, amíg a kiutasítás akadálya fennáll. Ha az ok megszűnik, a kiutasítást újra végrehajthatják.
Fontos: A tűrés nem tartózkodási engedély. Nem szünteti meg a kiutazási kötelezettséget sem. Az érintett személyt ugyan ideiglenesen nem lehet kiutasítani, de továbbra is köteles elhagyni az országot.
Kitelepítési kötelezettség: Mikor lehetséges a kiutasítás tilalma?
A nemzeti kiutasítási tilalomra más feltételek vonatkoznak. Kiutasítási tilalom akkor állapítható meg, ha a kiutasítás sértené az Európai Emberi Jogi Egyezményt (EJEG). Ez különösen akkor áll fenn, ha az érintett személyt származási országában kínzás vagy embertelen vagy megalázó bánásmód fenyegeti.
Kitelepítési tilalom akkor is fennállhat, ha a származási országban konkrét és egyéni veszély fenyegeti az érintett személy testi épségét, életét vagy szabadságát. Ide tartozhatnak azok a súlyos vagy életveszélyes betegségek is, amelyek a kitelepítés következtében súlyosbodnának.
Ha kiutasítási tilalmat állapítanak meg, az érintett személyt nem lehet kiutasítani abba az államba, ahol veszély fenyegeti. Általános szabály, hogy ezt követően az AufenthG 25. § (3) bekezdése alapján tartózkodási engedélyt kell kiadni számára. Ezt határozott időre állítják ki, és meghosszabbítható, amíg a kiutasítási tilalom fennáll.
Az önkéntes távozás előkészítése
Ha nincs lehetőség a Németországban való jogszerű tartózkodásra, önként kell eleget tennie a kiutazási kötelezettségének. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott határidőn belül saját kezdeményezésére el kell hagynia Németországot.
Önkéntes távozás esetén Ön maga határozhatja meg az indulás időpontját. A távozás megszervezését azonban nem kell teljesen egyedül intéznie. A visszatérési tanácsadó központok többek között segíthetnek az utazás megtervezésében, a szükséges dokumentumok beszerzésében és a megfelelő támogatási programok felkutatásában.
A REAG/GARP támogatási program keretében az önként távozó személyek pénzügyi támogatást kaphatnak. A program például részben vagy teljes egészében fedezheti az utazás költségeit. Bizonyos származási országokból érkező személyek emellett egyszeri pénzügyi indulási támogatást is kaphatnak. Ennek célja, hogy segítsen nekik átvészelni a hazatérés utáni első időszakot.
Az, hogy milyen ellátásokra jogosult, többek között az állampolgárságától, a célországtól és a személyes helyzetétől függ. A kérelmet az ország elhagyása előtt kell benyújtani. A támogatásra azonban nincs jogi igény.
Mi történik, ha nem teljesíti a kiutazási kötelezettséget?
Ha a meghatározott határidőn belül nem hagyja el önként Németországot, a hatóság kényszerrel érvényesítheti a kiutazási kötelezettségét. Lehetséges következmények:
Kitelepítés az AufenthG 58. §-a alapján: Amennyiben a kiutazási kötelezettsége végrehajtható, és a kiutazási határidő lejárt, a hatóság kényszerrel végrehajthatja a kitelepítést.
A beutazási és tartózkodási tilalom az AufenthG 11. §-a alapján: Kiutasítás esetén elvileg beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelnek. A tilalmat általában Németországra, valamint az összes EU- és schengeni tagállamra vonatkozóan rendelik el, és több évig is érvényben maradhat.
A kiutasítás költségei az AufenthG 66. §-a szerint: A kiutasítás során felmerülő költségeket a kiutasított személynek kell viselnie. Ide tartozhatnak például a szállítás és a kíséret költségei a kiutasítás során.
További hatósági intézkedések: A bevándorlási hatóság további feltételeket és korlátozásokat rendelhet el a kiutazás előkészítése vagy végrehajtása érdekében. Ezek közé tartoznak:
- egy adott kerületre vonatkozó területi korlátozás
- lakóhelyi kötelezettség
- a kötelezettség, hogy rendszeresen jelentkezzen a bevándorlási hatóságnál
- további intézkedések a személyazonosság tisztázása vagy az úti okmányok beszerzése érdekében
- bírósági határozat alapján elrendelt kiutasítási őrizet
Ezért ne várjon tétlenül, ha kiutasítási fenyegetést kapott. Még időben tájékozódjon arról, milyen jogi és személyes lehetőségei vannak az Ön esetében.
Jogok és kötelezettségek a kiutazási kötelezettség ideje alatt
Még akkor is, ha kiutasításra kötelezett, továbbra is vannak bizonyos jogai. Ugyanakkor különleges kötelezettségeket is teljesítenie kell. Ha nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket, az negatív hatással lehet az eljárására.
Címváltozás és hosszabb távollét bejelentése
Ha kiutazási kötelezettsége van, a bevándorlási hatóságnak elérhetőnek kell lennie. Ezért előzetesen értesítenie kell a hatóságot, ha költözik, vagy ha három napnál hosszabb időre el kívánja hagyni az illetékes bevándorlási hatóság körzetét.
Ha nem jelenti be a költözést vagy a hosszabb távollétet, előfordulhat, hogy a fontos levelek nem érnek el időben Önhöz. Ezzel fennáll annak a veszélye, hogy elmulasztja a határidőket vagy a megbeszélt időpontokat. Az egyes esetek függvényében a hatóság emellett további intézkedéseket is elrendelhet.
Ezért mindig időben értesítse a bevándorlási hatóságot a változásokról. Ezenkívül őrizze meg az értesítésről szóló igazolást.
Részvétel az identitás megállapításában és az útlevél kiállításában
A kiutasításra kötelezett személyeknek elvileg közreműködniük kell személyazonosságuk és állampolgárságuk tisztázásában. Amennyiben nincs érvényes útlevelük vagy útlevél-helyettesítő okmányuk, kötelesek továbbá közreműködni a megfelelő okmány beszerzésében.
Ezenkívül a közreműködési kötelezettség az alábbi esetekben is érvényes:
- a rendelkezésre álló útleveleket és személyazonosító okmányokat be kell mutatni,
- születési anyakönyvi kivonatok vagy egyéb anyakönyvi okmányok benyújtása,
- az illetékes nagykövetségen vagy konzulátuson útlevelet igényelni,
- kitölteni a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat,
- megjelenni a hatóságoknál vagy a külképviseleteken a megbeszélt időpontokban, és
- további dokumentumokat kell benyújtani, amelyek fontosak egy esetleges visszatérés szempontjából.
Ha nem teljesíti az együttműködési kötelezettségét, az negatív következményekkel járhat az eljárásában.
Kitelepülési kötelezettség: Megtarthatja-e a bevándorlási hatóság az útlevelet?
Igen. Ha kiutazási kötelezettség terheli, a bevándorlási hatóság az Ön útlevelét vagy útlevél-helyettesítő okmányát a kiutazásáig őrizheti. Ez vonatkozik az egyéb okmányokra és adathordozókra is, amennyiben azok fontosak az Ön személyazonosságának és állampolgárságának tisztázásához, illetve egy esetleges visszatoloncolás előkészítéséhez.
Ez például a következőkre vonatkozhat:
- Útlevél és útlevél-helyettesítő okmányok,
- korábbi személyi igazolványok és egyéb személyazonosító okmányok,
- születési, házassági vagy egyéb anyakönyvi kivonatok,
- Vízum, tartózkodási engedély vagy más állam által kiállított egyéb hivatalos okmányok,
- Jegyek és egyéb utazási okmányok, valamint
- egyéb dokumentumok, amelyek fontosak a személyazonosság megállapításához vagy a visszatéréshez.
Kitelepülési kötelezettség: Hová kell kitelepülnie?
Fontos: A kiutazási kötelezettség nem csak Németországra vonatkozik. Az AufenthG 50. § (2) bekezdése szerint a kiutazási kötelezettség alá tartozó személyeknek el kell hagyniuk a többi EU- és schengeni tagállam területét is. Ezzel azt kívánják megakadályozni, hogy valaki csupán átlépje a német határt, majd tartózkodási jog nélkül egy másik európai államban tartózkodjon.
A kiutazásnak tehát a származási országba vagy egy másik olyan államba kell történnie, amely hajlandó vagy köteles befogadni az adott személyt. Ez lehet például egy olyan ország, amelynek állampolgárságával az adott személy rendelkezik. Célországként szóba jöhet olyan ország is, ahol az adott személy érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodási joggal rendelkezik.
Mikor szűnik meg a kiutazási kötelezettség?
A kiutazási kötelezettség mindaddig fennáll, amíg Ön nem rendelkezik a szükséges tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodási joggal Németországban. A kiutazási kötelezettséget a kiutazással lehet teljesíteni, illetve a tartózkodási jog megadásával vagy elismerésével lehet megszüntetni.
Németországból való kilépés: Ha elhagyja Németországot, ezzel teljesíti a kilépési kötelezettségét. Ennek során a származási országába vagy egy másik olyan országba kell utaznia, ahol tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az, hogy egyszerűen átlép egy másik EU-tagállam határát, nem elegendő, ha ott nincs tartózkodási joga.
Tartózkodási engedély kiadása: A kiutazási kötelezettség megszűnik, ha tartózkodási engedélyt kap. Ez lehet például családi, szakmai vagy humanitárius okokból kiadott tartózkodási engedély.
Bírósági határozat: A kiutazási kötelezettség emellett megszűnhet, ha a bevándorlási hatóság vagy egy bíróság azt hatályon kívül helyezi.
GYIK – Kérdések és válaszok a kiutazási kötelezettségről
A kiutazási kötelezettség (az AufenthG 50. §-a) azt jelenti, hogy egy külföldi személynek el kell hagynia Németországot, mert nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, és más tartózkodási joggal sem. A kiutazásnak a hatóság által megszabott határidőn belül meg kell történnie.
Nem. A kiutazási kötelezettség elsősorban azt a törvényes kötelezettséget jelenti, hogy el kell hagyni Németországot. Kitoloncolás esetén a hatóság ezt a kötelezettséget kényszerrel hajtja végre. Ehhez a kiutazási kötelezettségnek végrehajthatónak kell lennie. Ezenkívül nem lehetett kiutazási határidőt biztosítani, vagy a megállapított határidőnek már le kellett járnia.
A kiutazási kötelezettség végrehajtható, ha a határozat ellen már nem lehet jogorvoslatot benyújtani, vagy ha a benyújtott jogorvoslat nem akadályozza meg a végrehajtást.
Kitelepítéssel való fenyegetés esetén az önkéntes távozásra rendelkezésre álló határidő 7 és 30 nap között van. Különleges esetekben a hatóság rövidebb határidőt is megállapíthat, vagy egyáltalán eltekinthet a határidő meghatározásától. A pontos határidő a bevándorlási hatóság vagy a BAMF határozatában szerepel.
Amennyiben a kiutazási kötelezettség végrehajtható, és a kiutazási határidő lejárt, a hatóság elrendelheti a kiutasítást. Ezen felül ideiglenes beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelhet.
