Miközben az új szövetségi kormány a kiegészítő védelemben részesülők családegyesítésének két évre szóló ideiglenes felfüggesztéséről tárgyal, a Berlin-Brandenburgi Közigazgatási Felsőbíróság (OVG) egy másik kérdéssel foglalkozik:
Meddig tart a családegyesítéshez való jog? Bírósági szabályok
A konkrét eset egy házaspárra vonatkozott, akiknek fia 2015-ben kiskorú menekültként kísérő nélkül utazott Németországba. A fiút akkor menekültként ismerték el. 2022 júliusában megkapta a német állampolgárságot honosítás útján.
Ennek következtében a Szövetségi Külügyminisztérium elutasította a szülők 2017 óta függőben lévő vízumkérelmét (családegyesítés). Az indoklás szerint: A honosítással a fiú elveszítette menekültstátuszát. Ez azt jelentette, hogy a családegyesítésre való törvényes jogosultság megszűnt.
Ítélet: a honosítás után nincs családegyesítés
Az OVG megerősítette az elutasítást, és kimondta, hogy a családegyesítésről szóló uniós irányelv csak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, a német állampolgárokra nem.
Az Európai Bíróság egy korábbi ítéletét, amely a nagykorúság ellenére lehetővé tette az egyesülést, itt sem alkalmazták, mivel az nem volt átvihető a honosított személyekre.
Fontos: Az ügyet a Szövetségi Közigazgatási Bíróság elé utalták további felülvizsgálat céljából. A végleges tisztázás még várat magára.
Bár ez az eset valószínűleg nagyon különleges lesz, az érintettek közül jelenleg sokan felteszik maguknak a kérdést:
Családegyesítés Németországban: Ki jogosult rá?
A családegyesítés lehetővé teszi, hogy a házastársak, kiskorú gyermekek vagy szülők csatlakozhassanak a tartózkodási engedéllyel vagy védelmi jogállással rendelkező, Németországban élő személyhez. A cél az, hogy megakadályozzák a családok végleges szétválasztását.
Házastárs - az újraegyesítés általában akkor lehetséges, ha:
- A házasság már a belépés előtt is létezett.
- Mindketten elmúltak 18 évesek.
- Nyelvtudás (A1) csak a szokásos tartózkodási engedélyhez szükséges, a menekültügyi védelemhez nem.
- az életteret és a megélhetést biztosítják.
Kiskorú gyermekek:
A kísérő nélküli kiskorú menekültek szülei:
- Ha a gyermek kiskorú volt, és a kérelem benyújtásakor egyedül tartózkodott Németországban, a szülők csatlakozhatnak a gyermekhez.
- Határidő: A kérelmet a gyermek nagykorúvá válása előtt kell benyújtani.
Menedékjog: Ki jogosult családegyesítésre?
Ezek a csoportok bizonyos feltételek mellett jogosultak a családegyesítésre.
Menekültügyi védelem (25. § (2) Alt. 1 AufenthG) és menedékjogot élvező személyek (25. § (1) AufenthG)
Családegyesítés: Igen, kiváltságos családegyesítés.
Felhatalmazott rokonok:
- Házastárs
- Kiskorú gyermekek
- Kísérő nélküli kiskorú menekültek szülei
- Szülők felnőtt gyermekeiknek, ha a kérelmet a nagykorúság elérése előtt nyújtották be.
Határidő: a menekültstátusz elismerését követő 3 hónapon belül történő bejelentés → nincs szükség olyan követelményekre, mint a lakhatás vagy a jövedelem.
A határidő lejárta után: szigorúbb követelmények (lakhatás, biztos megélhetés).
Kiegészítő védelemre jogosult személyek (§25 (2) Alt. 2. AufenthG)
Családegyesítés: jelenleg még lehetséges. Súlyosan korlátozott: Havonta csak 1000 embernek engedélyezik a családegyesítést.
Rendelet: Jelenleg a családegyesítés e csoport esetében két évre (2025. május-2027. május ) felfüggesztésre kerül. A törvény még nem lépett hatályba, de nagyon valószínű. A nehézségi rendelet továbbra is érvényben marad.
Családegyesítés kitoloncolási tilalom esetén (AufenthG 25. § (3) bekezdés)
Családegyesítés: elvileg lehetséges. De nagyon korlátozottan és a gyakorlatban aligha valósítható meg.
Előfeltételek: Elegendő lakóhely, biztos megélhetés és A1 (házastárs).
Családegyesítés tűrt tartózkodással (§60a AufenthG)
Nem, a családegyesítés nem lehetséges a biztonságos tartózkodási engedély nélküli megtűrt személyek számára.
Családegyesítés tartózkodási engedéllyel (menekültügyi eljárás)
A családegyesítés csak sikeres menedékjogi döntés után lehetséges.
Családegyesítés más tartózkodási engedéllyel?
Az egyéb tartózkodási engedéllyel (pl. munkavállalás, tanulás, EU kék kártya) rendelkező személyek bizonyos feltételek mellett szintén behozhatják családtagjaikat Németországba.
Az előfeltételek a szabály:
- biztos megélhetés (nincs ALG II)
- Elegendő élettér
- Házastárs: alapfokú német nyelvtudás (A1) szükséges (kivételek lehetségesek).
- A házasságnak valósnak kell lennie, nem pedig érdekházasságnak.
Tartózkodási engedély (§ AufenthG) | Családegyesítés lehetséges? | Előfeltétel/jegyzetek |
|---|---|---|
§ 18b. szakasz (1) | Igen, ha a német tartózkodási engedély már két éve fennáll. | biztos megélhetés, lakhatás, házastársak A1 igazolása -> a 18a., 18b., 18c. § (3), 18d., 18f., 19c. § (1), 19c. § (2) vagy (4) bekezdés 1. mondat vagy a 21. § esetében nincs szükség A1 igazolására.
|
§ 18b. szakasz - EU kék kártya | Igen, megkönnyítve | Nincs A1 a házastársak számára |
§ 18d | Igen, megkönnyítve | Biztosított megélhetés, lakhatás, A1-es igazolás a házastársak számára |
§ 18c
| Igen.
A 18c. cikk (3) bekezdésével megkönnyítve
| Biztosított megélhetés, lakhatás, A1-es igazolás a házastársak számára |
§ 16b | Nem, csak nehézségek esetén | |
§ 16d | Nehéz, de egyedi esetekben lehetséges | Biztosított megélhetés, lakhatás, A1-es igazolás a házastársak számára |
§ 18f | Igen | Csak házastársak és kiskorú gyermekek esetében |
9. § - Települési engedély | Igen | Biztosított megélhetés, lakhatás, A1-es igazolás a házastársak számára |
§ 19c. és 19d. § | Igen | A tartózkodási engedélynek legalább egy éve érvényesnek kell lennie, a tartózkodási engedélynek két éve birtokában kell lennie, a megélhetés biztosítása, A1-es bizonyítvány házastársak esetében |
§ 28 | Igen | Házastársi egyesítés, ha a házastárs legalább 2 éve rendelkezik német útlevéllel, A1-es igazolás házastársak számára. |
25a. és b. § | Elvileg igen. De nagyon korlátozott és a gyakorlatban szinte lehetetlen. | Elegendő lakhatási lehetőség, biztos megélhetés, A1-es bizonyítvány a házastársak számára. |
§ 104 c | Nem | |
§ 21 | Igen, megkönnyítve | Házastársak esetében nincs szükség A1 igazolásra |
36. § (3) bekezdés | Igen | Olyan külföldi szülei esetében, akik 2024. március 1-jén vagy azt követően kaptak először EU kék kártyát, IKT-kártyát vagy mobil IKT-kártyát, vagy a 18a., 18b., 18c. § (3), 18d., 18f., 19c. § (1) (egyes foglalkozási csoportok esetében), 19c. § (2) vagy (4) bekezdés 1. mondat vagy az AufenthG 21. §.
A házastárs szüleire is vonatkozik, ha állandó lakóhellyel rendelkeznek Németországban.
|
