Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter szerdán (2025. május 28.) a szövetségi kabinet elé kívánja terjeszteni a vonatkozó törvénytervezetet. A belügyminisztérium szóvivője múlt vasárnap megerősítette a tervet az AFP hírügynökségnek.
A kormánypártok már a koalíciós megállapodásban megállapodtak az ideiglenes felfüggesztésről. Ebben az áll: "Két évre felfüggesztjük a családegyesítést a kiegészítő védelemre jogosultakkal".
A tervet most törvénybe kell foglalni.
Mit jelent ez konkrétan?
A kiegészítő védelemre jogosult személyek olyan személyek, akik a genfi menekültügyi egyezmény értelmében nem kapnak menedékjogot Németországban, de humanitárius okokból nem toloncolhatók ki származási országukba. Például azért, mert ott kínzás, halálbüntetés vagy más emberi jogi jogsértés fenyegeti őket. Az érintettek közül sokan olyan válságövezetekből érkeznek, mint Szíria vagy Afganisztán.
Jelenleg havonta legfeljebb 1000 rokonuk - többnyire házastársak vagy kiskorú gyermekek - költözhet legálisan Németországba.
A tervezett törvény legalább két évre megszünteti ezt a lehetőséget.
A koalíciós megállapodás szerint a felek a két év letelte után meg kívánják vizsgálni, hogy szükséges-e a legutóbb alkalmazott szabályok további felfüggesztése.
A reform nem érinti a menedékjogi engedéllyel és menekültstátusszal rendelkező személyek hozzátartozóit. A családegyesítés számukra és a letelepedési engedéllyel rendelkezők számára is lehetséges marad (az AufenthG 26. § (3) és (4) bekezdésével összhangban).
Mikor lép hatályba az új törvény?
A projekt jelenleg csak törvénytervezet. Ezt először a Bundestagnak és a Bundesratnak kell elfogadnia, mielőtt a törvény hatályba lépne. Jelenleg nem lehet pontosan megjósolni, hogy erre mikor kerül sor.
Úgy tűnik azonban, hogy a német kormány siet a projekttel. Különböző médiumok arról számolnak be, hogy a döntés még a júliusi nyári szünet előtt megszülethet.
A családegyesítést már korábban felfüggesztették
A tervezett intézkedés nem új: az Angela Merkel kancellár vezette nagykoalíció (CDU/CSU és SPD) 2016 márciusától 2018 júliusáig már felfüggesztette a családegyesítést a kiegészítő védelemre jogosultak esetében. Akkor havi 1000 fős kvótát vezettek be, amely azóta is érvényben van.
A jelenlegi tervvel a CDU/CSU és az SPD eltávolodik az előző kormány terveitől. Ez a kormány 2021-ben jelentette be, hogy ismét korlátozás nélkül lehetővé teszi a családegyesítést a kiegészítő védelemre jogosultak számára. Ez azonban a 2025 májusi kormányváltásig nem valósult meg.
Az ellenzék, a nem kormányzati szervezetek és az egyházak széles körű kritikája
A tervet heves bírálatok érték. Schahina Gambir zöldpárti politikus a dpa hírportálnak nyilatkozva "erkölcstelennek" nevezte a terveket, és az alkotmányos elvek megsértéséről beszélt. "Ez a politika éket ver a társadalmi kohézióba" - mondta Gambir.
A német kormányhoz intézett levélben több mint 30 nem kormányzati szervezet (NGO) a családegyesítés kiterjesztését és nem további korlátozását kéri.
Az egyházak képviselői is aggódnak: a németországi evangélikus egyház menekültügyi biztosa, Christian Stäblein püspök egyértelműen a tervek ellen foglalt állást. Azt mondta, hogy a családon belüli kohézió az integráció és a részvétel egyik legfontosabb előfeltétele.
Stefan Heße katolikus püspök, a Német Püspöki Konferencia migrációs biztosa szintén figyelmeztetett a következményekre. A családok tartós szétválasztása "etikailag erősen megkérdőjelezhető", és jelentősen akadályozná az integrációt. Az alaptörvény a családot különleges állami védelem alá helyezi - ennek a menekültekre is vonatkoznia kell.
