Miről szólt az ügy?
A konkrét esetben egy török állampolgárságú férfiról volt szó. Eredetileg egy német állampolgárral kötött házasság révén érkezett Németországba. Később német gyermeke apjaként kapott tartózkodási engedélyt, amelyet több alkalommal meghosszabbítottak.
2009 óta végül letelepedési engedéllyel rendelkezett – vagyis határozatlan idejű tartózkodási joggal. Az ezt követő években további gyermekek születtek, akik szintén német állampolgársággal rendelkeznek.
2022 májusában a férfi Törökországba utazott. Saját elmondása szerint hosszú ideig nem tudott visszatérni, mert kiutazási tilalom volt érvényben ellene. Csak 2025 januárjában tért vissza Németországba. Összességében tehát közel három évet töltött külföldön.
Visszatérése után nem sokkal felkereste az illetékes bevándorlási hatóságot. Tisztázni akarta, hogy letelepedési engedélye még érvényes-e. Ugyanakkor új elektronikus tartózkodási igazolvány (eAT) kiadását kérte, és másodlagosan új tartózkodási engedélyt is igényelt.
A hatóság azonban úgy döntött, hogy a hosszú külföldi tartózkodás miatt a letelepedési engedélye megszűnt. Elutasította az új tartózkodási engedély iránti kérelmet is, felszólította a férfit a távozásra, és kiutasítással fenyegette meg.
A férfi fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, és emellett ideiglenes jogi védelmet is kért, hogy a döntés meghozataláig Németországban maradhasson. Azzal érvelt, hogy nem önként tartózkodott ilyen hosszú ideig külföldön. A hannoveri közigazgatási bíróság azonban elutasította a sürgősségi kérelmet.
Mikor szűnhet meg a letelepedési engedély?
Az ítéletében a bíróság megerősítette a hatályos jogi helyzetet: a letelepedési engedély ugyan határozatlan idejű, de bizonyos feltételek mellett megszűnhet. Ennek jogalapja az AufenthG 51. §-a. Ez kimondja, hogy a tartózkodási engedély többek között akkor szűnik meg, ha az érintett személy elhagyja Németországot, és egy meghatározott határidőn belül nem tér vissza.
A letelepedési engedélyre egyértelmű szabály vonatkozik: aki hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodik külföldön, elveszítheti a határozatlan idejű tartózkodási engedélyét. Kivételt csak akkor lehet tenni, ha a bevándorlási hatóság a kiutazás előtt hosszabb időtartamot engedélyez.
A hosszabb külföldi tartózkodás mellett a törvény további okokat is megnevez a letelepedési engedély megszűnésére vagy elvesztésére vonatkozóan, például:
- súlyos bűncselekmények miatti veszteség
- utólagos visszavonás, ha a letelepedési engedélyt hamis adatok vagy okmányok alapján adták ki
A gyakorlatban azonban a hosszú ideig tartó külföldi tartózkodás a letelepedési engedély elvesztésének leggyakoribb oka.
Pontosan ez volt a döntő tényező a jelen ügyben is: a felperes jóval több mint hat hónapig tartózkodott külföldön, és előzetesen nem kérelmezte a határidő meghosszabbítását a bevándorlási hatóságnál.
Ezért mind a bevándorlási hatóság, mind a bíróság abból indult ki, hogy letelepedési engedélye lejárt.
Különleges szabály: Megóv-e a veszteségtől a Németországban töltött hosszú idő?
A férfi azzal érvelt, hogy távozása előtt több mint 15 évig jogszerűen élt Németországban. Az ilyen esetekre a törvény valóban külön szabályt ír elő az AufenthG 51. § (2) bekezdésében. E szerint a letelepedési engedély a hosszabb külföldi tartózkodás ellenére sem veszik el, ha az adott személy korábban legalább 15 évig Németországban tartózkodott.
Ez a szabály azonban csak bizonyos feltételek mellett érvényes. Nevezetesen akkor, ha a kiutazás időpontjában kedvező kilátások állnak fenn. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a különleges szabály akkor lép hatályba, ha a megélhetés továbbra is tartósan biztosított állami támogatás nélkül, és nincs kiutasítási érdek.
De éppen ez volt a probléma a felperes esetében: a férfi távozása előtt szociális ellátásban részesült, és hosszú ideig munkanélküli volt. A bíróság véleménye szerint ez nem utalt biztos anyagi helyzetre. Ezért a különleges szabályozás nem volt alkalmazható a felperesre.
A letelepedési engedély elvesztése: Mit jelent az ítélet az érintettek számára?
Az ítéletből kitűnik, hogy a letelepedési engedély sem marad minden esetben véglegesen érvényben. Aki hosszabb ideig tartózkodik külföldön, annak alaposan meg kell vizsgálnia, hogy milyen határidők vonatkoznak rá.
Különösen fontos a hat hónapos szabály. Akinek hosszabb ideig kell vagy szeretne külföldön tartózkodnia, annak időben kapcsolatba kell lépnie a bevándorlási hatósággal, és tisztáznia kell, hogy engedélyezhető-e a hosszabb tartózkodási idő – ellenkező esetben fennáll a letelepedési engedély elvesztésének veszélye.
Ezen felül a letelepedési engedély más okokból is elveszhet: például súlyos bűncselekmények esetén, vagy ha azt eredetileg hamis adatok vagy hamis dokumentumok alapján adták ki.
Ezenkívül a döntés egyértelművé teszi, hogy a Németországban töltött hosszú idő nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a letelepedési engedély elvesztését. Mindig a pontos jogi feltételektől és az egyes esetek körülményeitől függ.
