Tárgyalásokra készül az EU és a tálibok
Különböző médiaforrások diplomáciai körökre hivatkozva arról számolnak be, hogy az EU azt tervezi, hogy meghívja a tálibok képviselőit Brüsszelbe. A tárgyalásokon szervezési kérdések kerülnek napirendre – például az esetleges kitoloncolási járatok, a kabuli repülőtér kapacitása, az úti okmányok kiállítása, valamint a visszatoloncolt személyek helyszíni helyzete.
A tárgyalásokat eddig hivatalosan nem erősítették meg. Az Európai Bizottság csupán annyit közölt, hogy munkaszintű kapcsolatok és tárgyalások folynak. Az EU és Németország hivatalosan nem ismeri el a tálibokat kormányként.
Miért akarja az EU a tárgyalásokat lefolytatni?
Több európai ország már régóta szorgalmazza, hogy újra lehetővé váljon az afgán állampolgárok kiutasítása. Összesen mintegy 20 ország (köztük Németország is) támogatja a kiutasítások hatékonyabb összehangolását és uniós szintű szervezését.
A 20 EU-tagállam által kiadott közlemény szerint 2024-ben körülbelül 22 870 afgán állampolgár kapott kiutasítási határozatot az EU-ban. Valójában azonban csak 435 személy tért vissza szülőhazájába. Számos kormány ezt biztonsági problémának tekinti.
Elsősorban azokat a személyeket szándékoznak kiutasítani, akik nem rendelkeznek tartózkodási joggal az EU-ban, vagy súlyos bűncselekmények miatt elítélték őket.
Németország tárgyalásokat folytat a tálibokkal
Németország is ezt a politikát követi. Az elmúlt években azonban csak kevés kiutasítás történt Afganisztánba. Ezek kizárólag olyan férfiakra vonatkoztak, akiket súlyos bűncselekmények miatt ítéltek el.
Ezenkívül Németország is tárgyalásokat folytat a tálibokkal az esetleges kiutasításokról. Különböző médiaértesülések szerint 2025 októberében a szövetségi belügyminisztérium képviselői Katarba utaztak, hogy ott a tálibok képviselőivel tárgyaljanak az esetleges kiutasításokról.
Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter akkor kijelentette, hogy a tárgyalások már „jóval előrehaladtak”. A cél az, hogy a jövőben ismét rendszeresen hajtsanak végre kitoloncolásokat – akár menetrend szerinti járatokkal is.
A jelenlegi kormány a koalíciós megállapodásban is megállapodott abban, hogy újra megkezdi a kiutasításokat bizonyos származási országokba – köztük Afganisztánba és Szíriába. Ez eleinte elsősorban a bűnelkövetőket és a veszélyt jelentő személyeket érinti, később pedig esetleg más, védelmi státusszal nem rendelkező személyeket is.
Visszatoloncolások Afganisztánba: Mit engedélyez az uniós jog?
Ezeknek a fejleményeknek ellenére az afgánisztáni kiutasítások jogi szempontból továbbra is bonyolultak. Ennek alapját az EU visszatérítési irányelve képezi.
Bár lehetővé teszi a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek visszatoloncolását, tiltja azonban a kiutasítást olyan országokba, ahol kínzás, embertelen bánásmód vagy politikai üldözés fenyeget.
Ez az úgynevezett visszaküldés tilalma az Európai Emberi Jogi Egyezmény szerint is érvényes.
Mivel Afganisztán továbbra is bizonytalan származási országnak minősül, és a tálibokat nemzetközi szinten nem ismerik el, az EU-val nincs visszavételi megállapodás. Ez azt jelenti, hogy – jelenleg – nincs jogalap az EU-s közös kiutasításokra.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, az EU-nak vagy új megállapodást kellene kötnie Afganisztánnal, vagy a meglévő szabályokat kellene módosítania. Mindkét esetben szükség lenne az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyására – ez pedig időigényes folyamat.
Egyes államok, például Németország, saját megállapodásokat köthetnek a kabuli kormánnyal. Ennek során azonban be kell tartaniuk az uniós jogot és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ezenkívül a nemzeti bíróságok egyes esetekben megakadályozhatják a kiutasításokat, ha az élet, a testi épség vagy a szabadság veszélybe kerül.
Háttér: Afganisztán még mindig nem tekinthető biztonságosnak
2021 óta a tálibok ellenőrzik Afganisztánt. Nemzetközi szinten a kormány nagyrészt elszigetelődött; csak Oroszország ismerte el hivatalosan.
Az ENSZ szerint az emberi jogi helyzet Afganisztánban kritikusnak minősül. A jelentések szerint az alapvető jogok korlátozására és emberi jogi jogsértésekre – különösen a nők és a kisebbségek sérelmére – folyamatosan sor kerül. Nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is elriasztják az embereket attól, hogy visszatérjenek Afganisztánba.
Következtetés
A tervezett tárgyalásokból kitűnik, hogy az EU olyan megoldásokat keres, amelyekkel a jövőben lehetővé válik az afgán állampolgárok kiutasítása, és azok szervezése is hatékonyabbá válik. Konkrét megállapodások azonban még nem születtek.
A Németországban és az EU-ban élő afgánok számára ez azt jelenti, hogy a kiutasítások jogi szempontból továbbra is bonyolultak maradnak, és egyelőre elsősorban a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőket, valamint az elítélt bűnözőket és a veszélyes személyeket érintik. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a politika ezen a területen továbbra is változásokon megy keresztül, és a jövőben változásokra lehet számítani.
