A családegyesítés felfüggesztése - döntés pénteken várható
A Bundestag június 27-én dönt egy olyan törvényről, amely két évre felfüggeszti a kiegészítő védelemben részesülők családegyesítését. A tervezet a CDU/CSU és az SPD részéről érkezik, és június 6-án már az első ülésen megvitatták.
Mit tartalmaz a törvénytervezet?
A törvénytervezet címe: "Törvénytervezet a kiegészítő védelemre jogosult személyek családegyesítésének felfüggesztéséről". Két központi pontra összpontosít:
- A tartózkodási törvény (AufenthG) 1. szakasza (1) bekezdésének 1. mondatában szereplő fogalommeghatározás a "korlátozás" szóval egészül ki. Ezzel egyértelművé kívánják tenni, hogy a törvény nemcsak a bevándorlás szabályozására, hanem kifejezetten annak korlátozására is szolgál.
- Az AufenthG 36a. §-a szerinti kiegészítő védelemre jogosult személyek családegyesítését két évre fel kell függeszteni. Ez alól kivételt képeznek a nehézségek és a különleges humanitárius helyzetek (AufenthG 22. és 23. §).
Hogyan indokolja a CDU/CSU és az SPD az új törvényt?
A szövetségi kormány indoklásában utal a védelemért folyamodók magas számára: 2023-ban több mint 329 000 menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, 2024 első felében pedig valamivel kevesebb mint 230 000-t. A kormány szerint ez nagy kihívások elé állítja a szövetségi államokat és a helyi hatóságokat, különösen a lakhatási és integrációs szolgáltatások terén.
A kiegészítő védelemben részesülő személyek családegyesítését a tartózkodási törvény 36a. szakasza értelmében jelenleg havi 1000 vízumra korlátozzák. Ez a kvóta a szövetségi kormány szerint 2023-ban és 2024-ben rendszeresen kimerült. A 2025. év elején mintegy 388 000 kiegészítő védelemben részesülő személy élt Németországban.
Indítvány: A Baloldali Párt a családegyesítés megkönnyítését kéri
Szintén pénteken (június 27-én) a Bundestag megvitatja a Baloldal frakciójának indítványát. Ez az ellenkező irányba mutat: a Die Linke a családegyesítés megkönnyítését és kiterjesztését kéri , nem pedig korlátozását.
A Baloldali Párt bírálja, hogy sok kiegészítő védelmi státuszú menekült gyakran évekig külön él a családjától. Javaslatuk többek között a következőket tartalmazza:
- A kiegészítő védelemben részesülők családegyesítési joga megegyezik az elismert menekültekével.
- A nehéz helyzetre vonatkozó szabályozás (tartózkodási törvény 22. szakasza) kiterjesztése - mivel az csak nagyon ritka kivételes esetekre vonatkozik, és az érintettek többségét kizárja.
- A családegyesítés kétéves felfüggesztésének elutasítása
- Külön időpontok bevezetése a vízumközpontokban a kiskorú gyermekes családok számára
- A havi 1000 vízumravonatkozó kvótaszabály eltörlése
Indoklásában a Die Linke a német bíróságok, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Bíróság (EB) több ítéletére hivatkozik. Ezek mindegyike hangsúlyozza , hogy a családjogi kérdéseket mindig eseti alapon kell vizsgálni - különösen, ha gyermekekről van szó, vagy ha a családegyesítés a származási országban lehetetlen.
Honosítás: A "turbó" rendelet visszavonása
Június 26-án a Bundestag először tárgyal az állampolgársági törvény reformjáról. A mindössze három év után történő honosítást ("turbó" honosítás), amelyet 2024 júniusában vezettek be, el kívánják törölni. Ehelyett a jövőben egy általános, ötéves minimális tartózkodási idő lesz érvényben.
A honosítás minden egyéb feltétele, mint például a nyelvtudás, az önálló megélhetés és a büntetlen előélet , továbbra is fennmarad.
Az indoklás szerint a fenntartható integrációhoz bizonyos ideig Németországban kell tartózkodni. Csak ezután indokolt a honosítás. Az első olvasatot követően a tervezetet további konzultációra a Belügyi Bizottság elé utalják. A döntés a 2025-ös nyári szünet előtt várható.
AfD indítvány: töröljék el az ukrán menekültek állampolgári támogatását
Június 26-án egy AfD-s indítványt is megvitatnak, amely az Ukrajnából érkező menekültek állampolgári támogatásának eltörlését célozza. Ők jelenleg a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti juttatások helyett állampolgári támogatást kapnak egy speciális szabályozás miatt. Az AfD indítványának további részletei egyelőre nem nyilvánosak.
Hasonló változtatást már a CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós megállapodás is tartalmazott. Bärbel Bas (SPD) munkaügyi miniszter azonban néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy ez a szabályozás legkorábban 2025 végén, de legkorábban 2026 elején léphet hatályba.
Addig az Ukrajnából érkező menekültek - beleértve azokat is, akik 2025. április 1-je után érkeztek Németországba - továbbra is állampolgári támogatást kapnak.
Következtetés: Mi az, ami politikailag megvalósítható - és mi az, ami nem?
A 2025. június 23. és 27. közötti üléshéten a Bundestag több, a migrációs politikával kapcsolatos projektről dönt. Már most látszik, hogy ezek közül melyek fognak többséget találni:
A családegyesítés felfüggesztése
Bár az SPD-n belül vannak kritikus hangok a törvényjavaslattal kapcsolatban, várhatóan többségben lesznek a családegyesítés felfüggesztése mellett. A CDU/CSU (208 mandátum) egyhangúlag támogatja a reformot. Bár az SPD (120 mandátum) eddig óvatos volt, a frakció nagy része is valószínűleg igennel szavaz - ami azt jelentené, hogy a többség már megvan. Az AfD (151 mandátum) is valószínűleg megszavazza a törvényt.
A Baloldal (64 mandátum) és a Zöldek (85 mandátum) elutasítják a törvényjavaslatot. Szavazataik azonban nem elegendőek a törvény megállításához. Ezért nagy valószínűséggel pénteken elfogadják.
Turbó honosítás három év után
A turbó honosítás visszavonására tervezett törvénnyel szemben az eddigi vitában is alig volt látható ellenállás. A nyilvános és politikai vitát a bevezetése óta - különösen konzervatív körökből - kritikus hangok kísérik. Egyes állami kormányok is kezdettől fogva meglehetősen szkeptikusan álltak a szabályozáshoz.
Mivel a jelenlegi törvényjavaslat csupán ennek a speciális szabálynak a megszüntetéséről szól - nem pedig az állampolgársági jog alapvető reformjáról -, a Bundestagban várhatóan széles többségre számíthatunk. Az ötéves minimális tartózkodási időhöz való visszatérésről tehát valószínűleg még a nyári szünet előtt döntés születik.
A családegyesítés meghosszabbítása iránti kérelem
A Baloldali Párt indítványával ellenzi a családegyesítés tervezett felfüggesztését, és ehelyett annak meghosszabbítását és egyszerűsítését kéri.
Az indítvány azonban valószínűleg nem talál többséget a Bundestagban. Sem a CDU/CSU, sem az AfD nem érdekelt egy ilyen kiterjesztésben. Még ha néhány zöld képviselő tartalmilag hasonló álláspontot képvisel is, a szavazatok száma nem lesz elegendő az indítvány keresztülviteléhez.
Az ukrán menekültek állampolgári támogatásának törlése
Az AfD parlamenti frakciójának az Ukrajnából érkező menekültek állampolgári támogatásának megszüntetésére irányuló indítványa valószínűleg nem talál majd többséget. A szövetségi kormány a szabályozás felülvizsgálatát tervezi - de erre csak a nyári szünet után kerül sor.
Emellett a többi parlamenti frakció általában ellenzi az AfD kezdeményezéseit ("tűzfal"). A CDU/CSU szintén nem valószínű, hogy támogatna egy AfD által benyújtott indítványt, még akkor sem, ha az tartalmilag hasonló célokat követ.
