Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Észak-Rajna-Vesztfália Felső Közigazgatási Bíróság egy közelmúltbeli határozatában.
Miről szólt az ügy?
Az eljárás egy olyan férfi ügyét érintette, aki állampolgárságot kívánt szerezni. 2024 februárjában írásban nyújtott be kérelmet a „német állampolgárság megadására”. A kérelem 2024. február 16-án érkezett be az illetékes hatósághoz.
A kérelemmel együtt a férfi fontos dokumentumokat is benyújtott. Ezekkel akarta bizonyítani, hogy megfelel a honosítás feltételeinek.
A hatóság hosszú ideig nem hozott döntést a kérelemről. A férfi csak 2024 novemberére kapott időpontot személyes megjelenésre a honosítási hivatalnál. Ezen a találkozón többek között be kellett mutatnia a már benyújtott dokumentumok eredeti példányait. De ezután is több hónap telt el anélkül, hogy a hatóság döntést hozott volna a kérelemről.
A férfi ezért a közigazgatási eljárási törvény (VwGO) 75. §-a alapján mulasztási keresetet indított. Ilyen keresettel az érintettek eljárást indíthatnak egy hatóság ellen, ha az indoklás nélkül három hónapnál hosszabb ideig nem hoz döntést egy kérelemről.
Az első fokon az eljárást 2025 végéig felfüggesztették. A bíróság indoklásában a honosítási hatóság jelentős túlterheltségére hivatkozott. A férfi fellebbezést nyújtott be ez ellen. Úgy vélte, hogy a hatóság nem hivatkozhat tartósan a túlterheltségre.
Egy másik fontos kérdés az volt, hogy mikor kezdődött meg az ügyintézési határidő. Az ítélet szerint a hatóság abból indult ki, hogy a határidő csak a 2024 novemberi személyes meghallgatáskor kezdődött meg.
A felperes másképp látta a dolgot. Azzal érvelt, hogy kérelmét már 2024 februárjában hatályosan benyújtotta. Véleménye szerint tehát a feldolgozási idő ezen a napon kezdődött, és nem csak 2024 novemberében.
A honosítási kérelmet mindig írásban kell benyújtani?
A gyakorlatban a hatóságok gyakran többféle lehetőséget kínálnak a honosítási kérelem benyújtására. A legtöbb hatóság saját nyomtatványokat biztosít, egyesek online portálokat használnak, mások pedig először személyes időpontot adnak ki.
A kérelmezőknél ez azt a benyomást keltheti, hogy a kérelem csak akkor tekinthető hatályosnak, ha kitöltöttek egy bizonyos űrlapot, vagy személyesen megjelentek egy megbeszélt időpontban.
A törvény azonban nem ír elő konkrét formát a honosítási kérelem benyújtására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a honosítási kérelem érvényességéhez nem feltétlenül szükséges egy meghatározott nyomtatvány használata.
A kérelmet elvileg írásban, online, papíralapú formában vagy szóban – jegyzőkönyvbe vétel céljából – lehet benyújtani a hatósághoz. Nem az a döntő, hogy melyik nyomtatványt használják, hanem az, hogy az illetékes hatóság számára egyértelműen kiderül-e, hogy az érintett személy német állampolgárságot kíván szerezni.
A bíróság úgy döntött
Az Észak-Rajna-Vesztfália Felső Közigazgatási Bíróság a felperesnek adott igazat. A bíróság véleménye szerint a feldolgozási határidő nem a 2024. novemberi személyes megjelenéssel kezdődött, hanem már a kérelem 2024. februári beérkezésével.
A bíróság egyértelművé tette: nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírná, hogy a kérelmezőknek személyesen kell megjelenniük ahhoz, hogy a honosítási kérelem benyújtottnak minősüljön.
A bíróság továbbá megerősítette: a honosítási kérelem benyújtására nincs előírt forma. Ez azt jelenti, hogy a hatóság nem írhatja elő kötelezően egy adott nyomtatvány használatát a kérelem benyújtásához.
A honosítási kérelmet elvileg írásban vagy szóban, jegyzőkönyvbe vétel mellett lehet benyújtani a hatósághoz. A lényeg az, hogy a hatóság számára egyértelműen kiderüljön, hogy az adott személy honosítást kér.
Mit jelent ez a döntés a kérelmezők számára?
A döntés fontos azok számára, akik állampolgárságot szeretnének igényelni, vagy már folyamatban van az eljárásuk. Ez azt mutatja, hogy az állampolgársági kérelmet nem feltétlenül egy meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. Egy szabad formájú levél is elegendő lehet, ha abból egyértelműen kitűnik, hogy állampolgárságot igényelnek.
Fontos azonban, hogy a honosítás iránti szándék egyértelműen kiderüljön. Aki csupán általános információkat kér vagy kötelezettségvállalás nélkül érdeklődik, az még nem nyújt be kérelmet. Aki viszont kifejezetten kijelenti, hogy honosítani szeretné magát, az érvényes kérelmet nyújt be.
Fontos tudni azt is, hogy az elbírálási határidő mindig a kérelem benyújtásának napjától kezdődik, és nem csak a hatóságnál történt személyes megjelenés után. Ez azt is jelenti, hogy a hatóságnak a kérelem beérkezését követően haladéktalanul meg kell kezdenie az elbírálást.
A kérelmezőknek ezért célszerű pontosan dokumentálniuk, hogy a honosítási kérelem mikor érkezett be a hatósághoz. Így később könnyebben igazolható, hogy mikor nyújtották be a kérelmet, és a hatóságnak mikor kell megkezdenie annak feldolgozását.
