A holland kormány által a múlt héten közzétett levél a belga menekültügyi és migrációs miniszter kezdeményezésére született. Az aláírók között van Belgiumon kívül Ausztria, Németország, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Lengyelország, Szlovákia, Svédország, Magyarország és a nem uniós ország Norvégia.
Az uniós országok Afganisztánba való kitoloncolást sürgetnek
A médiajelentések szerint a levélben az áll, hogy az EU-nak "határozott és összehangolt választ kell adnia a migráció és a biztonság feletti ellenőrzés visszaszerzése érdekében". Az országok azt követelik, hogy a tartózkodási joggal nem rendelkező afgánok kitoloncolását tekintsék az EU közös feladatának.
Magyarázatul: a kitoloncolások valójában az egyes tagállamok felelőssége. Az EU azonban támogatást nyújthat - például harmadik országokkal kötött megállapodások, Frontex-missziók vagy pénzügyi támogatás révén.
A levél szerint az EU-ban tartózkodó mintegy 22 870 afgán 2024-ben kapott visszatérési határozatot. Ténylegesen azonban csak 435-en tértek vissza hazájukba. Sok kormány ezt biztonsági problémának tekinti. Elsőbbséget kellene adni azoknak az embereknek a kitoloncolásának, akik " veszélyt jelentenek a közrendre vagy a nemzetbiztonságra ".
Több ország azt is szeretné, ha a nem önkéntes kitoloncolások ismét lehetővé válnának. Az EU határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek nagyobb támogatást kellene nyújtania ebben - például az önkéntes visszatérési programok koordinálásával és az Afganisztánba irányuló kitoloncolási járatok megszervezésével. Egy közös afganisztáni EU-missziót is javasolnak, hogy közvetlenül a tálibokkal tárgyaljanak a lehetséges megállapodásokról.
Az EU Bizottsága megerősíti a tálibokkal folytatott tárgyalásokat
Az EU Bizottsága most megerősítette, hogy első megbeszéléseket folytatott az afganisztáni hatóságokkal. "A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat szoros kapcsolatban áll a tagállamokkal ebben a kérdésben" - magyarázta egy brüsszeli szóvivő. Kabullal már az év elején is folytak "előzetes technikai szintű megbeszélések".
Azoknak az afgánoknak a visszatéréséről volt szó, akiknek nincs tartózkodási joguk az EU-ban, vagy akiket bűncselekmény miatt ítéltek el. Brüsszel azonban hangsúlyozza, hogy az EU hivatalosan nem ismeri el a tálib rezsimet. A tárgyalások tehát csak technikai szinten zajlanak.
Németország tárgyalásokat folytat a tálibokkal
Németország tárgyalásokat folytat a tálibokkal is a lehetséges hazatelepítési megállapodásokról. Sajtóértesülések szerint a belügyminisztérium munkatársai október elején Katarba utaztak, hogy a tálibok képviselőivel tárgyaljanak a kitoloncolások jövőbeli mechanizmusáról.
Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter a The Pioneer című lapnak azt mondta, hogy a tárgyalások már "jó előrehaladott állapotban vannak". A cél az, hogy a jövőben ismét lehetővé váljanak a rendszeres kitoloncolások - akár menetrend szerinti járattal is.
A koalíciós megállapodásban a jelenlegi szövetségi kormány már kötelezettséget vállalt arra, hogy a bűnözőkkel és a veszélyeztetett személyekkel kezdve újraindítja a kitoloncolásokat bizonyos származási országokba - köztük Afganisztánba és Szíriába -. A szabályozás később kiterjeszthető lenne más , védelmi státusszal nem rendelkező személyekre is.
Németország hivatalosan nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a tálibokkal, akik 2021 augusztusa óta vannak hatalmon. Azóta kitoloncolásokra csak kivételes esetekben került sor. Összesen két kitoloncolásra került sor: egy 2024-ben és egy 2025 júliusában, mindkettő kizárólag erőszakos bűncselekmények, szexuális bűncselekmények vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt elítélt férfiakat érintett.
Jogi kategorizálás: Mit engedélyez az uniós jog?
Az Afganisztánba való visszatérés jelenleg jogilag nehézkesnek minősül. Ennek alapja az EU visszatérési irányelve (2008/115/EK). Ez lehetővé teszi a tartózkodási joggal nem rendelkező személyek visszatérését, de tiltja, hogy valakit olyan országba küldjenek, ahol fennáll a kínzás, a rossz bánásmód vagy a politikai üldöztetés veszélye. Ez az úgynevezett visszaküldési tilalom az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) alapján is érvényes.
Mivel Afganisztán továbbra is nem biztonságos származási ország és a tálibokat nemzetközileg nem ismerik el, nincs visszafogadási megállapodás az EU-val. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nincs jogalap a közös uniós kitoloncolásokhoz.
Ahhoz, hogy a 20 állam követelései teljesüljenek, az Európai Bizottságnak új visszatérési megállapodásról kellene tárgyalnia, vagy módosítania kellene a visszatérési irányelvet. Mindkettőhöz az EU Parlament és az EU Tanács jóváhagyására lenne szükség - ez a folyamat a tapasztalatok szerint több évig is eltarthat.
Az egyes államok, mint például Németország, saját maguk hozhatnának intézkedéseket, de az uniós jognak és az EJEE-nek meg kell felelniük. Ezenkívül a nemzeti bíróságok megállíthatnák a kitoloncolást, ha egyedi esetekben az élet, a testi épség vagy a szabadság veszélyeztetése áll fenn.
Növekvő politikai nyomás az EU Bizottságára
A húsz állam azt szorgalmazza, hogy a kitoloncolások kérdése kerüljön a politikai napirend élére. A támogatók ezt fontos jelzésnek tekintik a menekültpolitikába vetett közbizalom megerősítése és a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében.
A kritikusok viszont a nemzetközi védelmi normák megsértésére figyelmeztetnek. Emberi jogi szervezetek hangsúlyozzák, hogy Afganisztánban nincsenek jogállami struktúrák, és a visszatérőknél fennáll az önkényes letartóztatás vagy kínzás veszélye.
Háttér: Afganisztán még mindig nem tekinthető biztonságosnak
Kabul 2021-es eleste óta a tálibok irányítják Afganisztánt. A rezsim nemzetközileg nagyrészt elszigetelt, csak Oroszország ismerte el hivatalosan.
Az ENSZ szerint az emberi jogi helyzet Afganisztánban továbbra is kritikus. Rendszeresen dokumentálják az emberi jogok megsértését, különösen a nők és a kisebbségek ellen. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) továbbra is kifejezetten azt tanácsolja, hogy ne küldjenek vissza embereket Afganisztánba.
