Miről szólt az ügy?
A jelen ügyben egy Guinea-Bissau-i férfi állt a középpontban, aki német állampolgárságot kívánt szerezni. Már rendelkezett letelepedési engedéllyel, és 2025. február 22-én benyújtotta állampolgársági kérelmét a hamburgi illetékes hatósághoz. Miután a hatóság hosszú ideig nem hozott döntést a kérelméről, a férfi 2025. szeptember 18-án tétlenségi keresetet indított a hamburgi közigazgatási bíróság előtt.
A tétlenségi keresettel azt akarta elérni, hogy a hatóságot kötelezzék a honosítási kérelméről való döntésre. A bevándorlási hatóság ezzel szemben a férfi keresetének elutasítását kérte. Rámutatott arra, hogy a felperes ellen még több, 2023-as és 2024-es évekből származó büntetőjogi nyomozás folyik.
Ez azt jelenti, hogy a felperes feltehetően olyan bűncselekményeket követett el, amelyekkel kapcsolatban a honosítási kérelem benyújtásának időpontjában még folyt a nyomozás. Tehát még nem állt megállapítva, hogy vádemelés, ítélethozatal vagy az eljárás megszüntetése következik-e be.
Ezenkívül a hatóság véleménye szerint további személyes és anyagi kérdések is nyitottak maradtak, többek között a gyermekei számára fizetendő esetleges tartásdíjjal kapcsolatban. Ezek a nyitott kérdések szintén megakadályozták a honosítást.
Milyen szabályok vonatkoznak a honosítási eljárás során folytatott nyomozásokra és bűncselekményekre?
A bűncselekmények döntő akadályt jelenthetnek a honosításban. Az állampolgársági törvény szerint a kérelmezők elvileg nem ítélhetők el súlyos bűncselekmény miatt. Ez a feltétel az állampolgársági törvény (StAG) 10. §-ának (1) bekezdése 1. mondatának 5. pontjában szerepel.
A kisebb súlyú ítéletek általában nem jelentenek akadályt a honosítás előtt. Ez vonatkozik például a 90 napi bírságig terjedő pénzbírságokra, illetve a három hónapig terjedő, felfüggesztett szabadságvesztésre. Az e határt meghaladó súlyosabb ítéletek esetén viszont a honosítási kérelmet rendszerint elutasítják.
Fontos tudni azt is, hogy a honosítás során az elítéléseket elvileg összeadják. Így több, önmagában véve nem súlyos elítélés is összeadódhat, és ezáltal szintén kizárhatja a honosításra való jogosultságot.
De nem csupán egy ítélet, hanem egy folyamatban lévő nyomozás is problémát jelenthet a honosítás szempontjából. A StAG 12a. § (3) bekezdése szerint a honosításról szóló döntést fel kell függeszteni, ha a kérelmező ellen büntetőjogi nyomozás folyik.
Ez azt jelenti, hogy a hatóság először megvárja a büntetőeljárás kimenetelét, mielőtt döntést hozna a honosításról. Ha elítélés születik, a hatóság ezt követően megvizsgálja, hogy a büntetés akadályozza-e a honosítást, vagy már nem jelent akadályt.
Hogyan döntött a bíróság?
A hamburgi közigazgatási bíróság ítéletében megerősítette a hatályos jogot, és elutasította a férfi keresetét. A tétlenség miatti kereset ugyan elvileg elfogadható volt, mivel a honosítási kérelem benyújtása óta több mint három hónap telt el, a keresetnek azonban így sem volt sikerrel.
A bíróság megítélése szerint a felperes a tárgyalás időpontjában nem volt jogosult állampolgárságra. Arra sem volt jogosult, hogy a hatóság azonnal döntsön kérelméről. Ennek oka az ellene folyamatban lévő előzetes nyomozás volt.
A bíróság megerősítette: amennyiben egy honosítást kérő személy ellen bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás folyik, a honosításról szóló döntést fel kell függeszteni. A hatóság ilyen esetben elvileg nem hozhat végleges döntést a honosításról. Ebben a helyzetben a bíróság sem kötelezheti a hatóságot a kérelem elbírálására vagy a személy honosítására.
Először meg kell várni, hogy hogyan zárul le a nyomozás. Csak ezután vizsgálhatja meg a hatóság, hogy teljesülnek-e a honosítás feltételei.
Összegzés: Mit jelent ez a honosításra vágyók számára?
Az ítéletből kitűnik, hogy a polgárság megszerzése során a bűncselekményeket és a folyamatban lévő nyomozási eljárásokat nagyon komolyan veszik. Fontos tudni, hogy nem csupán a jogerős ítélet jelenthet problémát a polgárság megszerzése szempontjából. A bűncselekmény gyanúja és a folyamatban lévő nyomozási eljárás is rendszerint oda vezet, hogy a hatóság felfüggeszti a polgárságról szóló döntéshozatalt.
A döntés azonban nem jelenti azt, hogy ilyen esetekben a honosítás véglegesen kizárt lenne. A döntő tényező a büntetőeljárás kimenetele. Ha az eljárást ítélet nélkül megszüntetik, a hatóság folytathatja a honosítási kérelem elbírálását.
Ha elítélésről van szó – vagy ha már korábban is volt elítélés –, a honosítási hatóság megvizsgálja, hogy a büntetés akadályozza-e a honosítást. Ennek során az alábbiak érvényesek:
- A legfeljebb 90 napi bírságra kiszabott ítéletek nem akadályozzák a honosítást.
- Még a három hónapig terjedő szabadságvesztés is ártalmatlan lehet, ha felfüggesztették, és a próbaid ő leteltével elengedték.
- Ha a 90 napra szóló bírság vagy a három hónapos próbaidő határát csak kissé túllépik, a hatóságnak van némi mozgástere. Ilyen esetben egyedi elbírálás alapján mégis úgy dönthet, hogy az ítélet nem áll a honosítás útjában.
- Magasabb pénzbírság, feltételes szabadságvesztés nélküli szabadságvesztés vagy három hónapnál hosszabb próbaidő esetén a honosítás általában nem lehetséges.
Fontos továbbá, hogy bizonyos esetekben a büntetés letöltése után nem lehet azonnal újra kérelmezni a honosítást. A korábbi ítéleteket a Szövetségi Központi Nyilvántartásban tárolják, és azokat a honosítás során figyelembe vehetik, amíg azok ott még érvényesek.
Csak bizonyos elévülési idők letelte után a büntetőítélet már nem jelent akadályt a honosításra. Az elévülési idő hossza a büntetés típusától és mértékétől függ. Minél súlyosabb a bűncselekmény vagy a büntetőítélet, annál hosszabb idő telik el, mire a honosítás ismét lehetségessé válik.
A honosításra jelentkezők számára ezért fontos, hogy a honosítási eljárás során teljes körűen feltüntessék korábbi ítéleteiket vagy folyamatban lévő büntetőeljárásaikat. Akinek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy egy korábbi ítélet problémát jelenthet-e a honosítás szempontjából, annak a kérelem benyújtása előtt alaposan át kell vizsgáltatnia az ügyét.
