Elmagyarázzuk, hogy pontosan mi szerepel a törvénytervezetben, kiket érint a tervezett változás, és hogyan fogják szabályozni az átmenetet.
Háttér: Miért akarja a szövetségi kormány módosítani a polgári jövedelmet?
2022 márciusától az Ukrajnából érkező menekültek Németországban állami támogatást kapnak, ha nem tudják magukat eltartani. Ezt egy különleges szabályozás tette lehetővé, amely az EU tömeges beáramlási irányelvéhez kapcsolódik. Ez lehetővé teszi az ukránok számára, hogy menedékjog iránti kérelem nélkül Németországba (vagy más EU-tagállamokba) utazzanak, ott éljenek és dolgozzanak. Németországban ez a szabályozás az AufenthG (tartózkodási törvény) 24. §- ában van rögzítve.
Jogi szempontból az ukránok nem minősülnek menedékkérőknek, hanem más védelemre jogosult személyekkel, például elismert menekültekkel egyenrangúak. Ezáltal hozzáférésük van a munkaerőpiacra, az egészségügyi rendszerhez, az oktatási rendszerhez, és joguk van a családjuk után és szociális ellátásokra (polgári pénz).
A szövetségi kormány most éppen ezt a különleges szabályozást kívánja részben megszüntetni. Ennek hátterében a CDU/CSU és az SPD koalíciós szerződésében szereplő megállapodás áll. Ez előírja, hogy az Ukrajnából újonnan érkező menekültek a jövőben az menedékkérők ellátásáról szóló törvény hatálya alá tartozzanak.
A szövetségi kormány indoklásában arra hivatkozik, hogy a 2022-ben érkezett ukrán menekültek nagyon magas száma mára jelentősen visszaesett. Ennek fényében újra kell szabályozni az újonnan érkező menekültekért való felelősséget.
Az EU 2027 márciusáig meghosszabbítja az ukrán menekültek védelmét, így több mint 4,3 millió embernek biztosít gyors hozzáférést a munkához, az oktatáshoz és az orvosi ellátáshoz - menekültügyi eljárás nélkül. Hogy ez mit jelent, itt olvashatja el....
Kiket érint konkrétan az új törvény?
A tervezett változások nem vonatkoznak minden Németországban élő ukránra. A döntő tényező egy határnap: 2025. április 1.
Az új törvény előírja, hogy minden ukrán menekült, aki a tartózkodási engedélyét a tartózkodási törvény (AufenthG) 24. §-a (ideiglenes védelem) alapján 2025. március 31. után igényelte vagy kapta meg először, a jövőben az új szabályozás hatálya alá tartozik.
Aki ezen a határnap előtt Németországban tartózkodott és állampolgári támogatást kap vagy kapott, alapvetően továbbra is jogosult marad a támogatásra, illetve a jövőben is jogosult lesz rá. A jelenlegi törvénytervezet nem hoz változást e csoport számára. A szövetségi kormány állítása szerint a jól integrált emberek nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe visszamenőlegesen.
Átállás az menedékkérők ellátásáról szóló törvényre – Mit jelent ez?
Az újonnan érkezett ukránok esetében azonban a törvénytervezet az menedékkérők ellátásáról szóló törvényre való áttérést irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy ha segítségre szorulnak, az érintett személyek a jövőben csak az AsylbLG szerint kapnak ellátást. Ezzel a havi támogatás körülbelül 120 euróval csökken a polgári jövedelemhez képest.
Összehasonlításképpen: egyedülálló felnőttek jelenleg 563 euró havi alapellátást kapnak a polgári jövedelem keretében. A menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátások jelenleg havi 441 eurót tesznek ki. Ebből 196 euró a személyes szükségletekre, 245 euró pedig a szükséges szükségletekre, például étkezésre és szállásra fordítható.
A törvénytervezet emellett a XII. szociális törvénykönyv szerinti szociális segélyek területén is változásokat tartalmaz. A jövőben törvényileg rögzítik, hogy azok a személyek, akik a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerint jogosultak ellátásra, a XII. szociális törvénykönyv szerinti szociális segélyt többé nem kaphatják meg. Ez különösen azokat az embereket érinti, akik eddig életkoruk, munkaképességük csökkenése vagy különleges életkörülményeik miatt szociális segélyben részesültek.
Németország 2026-ig meghosszabbítja az ukrán állampolgárok számára a vízummentes beutazást, azonban először fontos korlátozásokkal. Azok, akik más EU-tagállamban kaptak menedékjogot, a jövőben már nem vehetik igénybe a német különleges szabályozást. Mit jelent ez az érintettek számára?
Mi változik a betegbiztosításban?
A polgári jövedelem igénybevétele esetén a jogosultak általában törvényes egészségbiztosítással rendelkeznek. A járulékokat a munkaügyi központ fedezi.
A menekültügyi ellátásokról szóló törvény tervezett módosításával ez a biztosítás megváltozik: az érintettek többé nem rendelkeznek rendes törvényes egészségbiztosítással, hanem a menekültügyi ellátásokról szóló törvény alapján kapnak orvosi ellátást.
Ezek alapvetően korlátozottabbak, és többnyire betegbiztosítási igazolások vagy a települések speciális elszámolási modelljei alapján szerveződnek.
Ennek fényében a törvénytervezet fontos átmeneti rendelkezést tartalmaz az orvosi ellátásról. A már megkezdett kezeléseket nem szabad automatikusan befejezni.
Ha a kezelés még a törvényes egészségbiztosítás hatálya alatt kezdődött, akkor az egyes esetekben a menekültügyi törvény hatályba lépése után is folytatni kell. Ezzel elkerülhető, hogy a szükséges orvosi ellátás hirtelen véget érjen vagy megszakadjon.
Van átmeneti szabályozás a polgári jövedelemre vonatkozóan?
Igen – a nehézségek elkerülése érdekében a törvénytervezet átmeneti rendelkezést tartalmaz. Ez azokat a személyeket érinti, akik ugyan az új határnapra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak, de már megkapták az SGB II (polgári pénz) vagy SGB XII (szociális segély) szerinti ellátásokat.
Az átmeneti rendelkezés előírja, hogy:
- a már jóváhagyott ellátások ideiglenesen tovább fizethetők
- az átmeneti időszak a jelenlegi engedélyezési időszak végével, de legkésőbb három hónappal a törvény hatálybalépését követően véget ér
- az átállás az menedékkérők ellátásáról szóló törvényre csak az átmeneti időszak után történik meg
Ezzel elkerülhető, hogy az érintettek hirtelen ellátás nélkül maradjanak, vagy az engedélyezési időszak közepén szolgáltatót kelljen váltaniuk.
Munkavégzési kötelezettség és integráció a munkaerőpiacon
A törvénytervezet másik fő hangsúlya a munkaerőpiacra való integráció. A munkaképes személyek, akik a menedékkérők ellátásáról szóló törvény alapján ellátásban részesülnek, a jövőben nagyobb mértékben kötelesek lesznek aktívan munkát keresni.
Ha nem teljesítik ezt a kötelezettséget, az illetékes hatóságok úgynevezett munkalehetőségekhez kötelezhetik őket. Ez a szabályozás már a rendes menedékkérőkre vonatkozik, és most kiterjesztik az ukránokra is, akik ellátásban részesülnek. Ezek időben korlátozott intézkedések, amelyeket gyakran „egy eurós munkáknak” neveznek.
Céljuk, hogy megkönnyítsék a munkaerőpiacra való visszatérést, és közhasznú tevékenységekből állnak, például önkormányzatoknál, egyesületeknél vagy más közintézményeknél. A résztvevők nem kapnak rendszeres bért, hanem a szociális hivatalból kiegészítő költségtérítést.
Ezzel a munkaerőpiacra való integrációt kívánják elősegíteni. Ugyanakkor el kell kerülni a helytelen ösztönzőket.
Korlátozások más EU-tagállamokban nyújtott védelem tekintetében
A törvénytervezet emellett az úgynevezett másodlagos migrációra vonatkozó szabályokat is tartalmaz. Ez olyan eseteket jelent, amikor személyek már egy másik EU-tagállamban ideiglenes védelmet kaptak, majd továbbutaztak Németországba.
Ezeknek a személyeknek a jövőben Németországban csak úgynevezett átmeneti ellátások járnak. Ezek nagyon korlátozott ellátások, amelyek csupán a létminimumot biztosítják.
Ezekben az esetekben már nem jár rendszeres polgári pénz, szociális ellátás vagy a menedékkérők ellátásáról szóló törvény szerinti ellátás.
A szövetségi kormány ezzel azt a célt követi, hogy a védelmet keresők az EU-tagállamban kapják meg szociális ellátásaikat, amelyik elsőként biztosított számukra ideiglenes védelmet. Ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy az ellátásokat többször is igénybe vegyék különböző EU-országokban, vagy hogy az emberek kizárólag a magasabb szociális ellátások miatt költözzenek át egy másik tagállamba.
Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder kritizálja a fiatal ukránok Németországba történő növekvő bevándorlását, és szigorúbb uniós szabályokat követel. Ennek oka az ukrán kilépési szabályok enyhítése. Mit jelent ez a menekültek és a tartózkodási engedélyről szóló törvény (AufenthG) 24. §-a szerinti védelmi státusz szempontjából?
Következtetés: Mi történik most?
A törvénytervezet első tárgyalása a Bundestagban csütörtökre van tervezve. Ezt követően további tárgyalásokra kerül sor az illetékes bizottságokban és a Bundesratban. Mind a Bundesrat, mind a bizottságok módosításokat javasolhatnak a törvényhez. Ez a folyamat több hetet is igénybe vehet. Ezt követően a törvényt ismét megvitatják a Bundestagban, majd végleges szavazásra kerül sor.
Jelenleg még nem tudni, hogy a törvényt elfogadják-e, mikor és milyen formában. Az azonban nagyon valószínű, hogy többséget fog kapni.
Fontos az érintettek számára: a jelenlegi törvénytervezet még nem hatályos jog. Amíg a törvényt nem fogadják el és nem lép hatályba, a jelenlegi jogi helyzet változatlan marad. A migránsok, és különösen az ukránok, figyelemmel kell kísérjék a további fejleményeket, és időben tájékozódjanak arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak majd rájuk a jövőben.