Az eset: egy indiai nő családegyesítési kérelmet nyújtott be
A konkrét esetben egy indiai állampolgárról volt szó, aki még Indiában él. Családegyesítési vízumot akart szerezni, hogy felnőtt fiához költözhessen Németországba. A fiú német állampolgár.
A felperes kérelmét többek között életkorával és számos egészségügyi problémájával indokolta. Kifejtette, hogy a mindennapi életben segítségre szorul, és családja támogatására van szüksége. Emellett rámutatott arra is, hogy lánya is családjával együtt Németországban él.
A főkonzulátus elutasította kérelmét. Az indoklás: nem áll fenn úgynevezett rendkívüli nehézség. Ez azonban előfeltétele annak, hogy a szülők nagykorú gyermekeikhez költözhessenek Németországba.
A nő fellebbezést nyújtott be a berlini közigazgatási bírósághoz a döntés ellen.
Különleges nehézségek – Mit mond a törvény a szülők családegyesítéséről?
Németországban a szülők felnőtt gyermekeikhez való családegyesítése csak kivételes esetekben (ún. különösen súlyos esetekben) lehetséges. A jogalap a tartózkodási törvény 36. §-ának (2) bekezdése.
A törvény kimondja: felnőtt gyermekek szülei csak akkor kaphatnak tartózkodási engedélyt, ha rendkívüli nehézségekről van szó. Ez azt jelenti, hogy a szülő helyzetének a származási országban olyan nehéznek kell lennie, hogy már nem lehet elvárni tőle, hogy elutasítsák a családegyesítést.
A gyakorlatban ez a küszöb nagyon magas. Kivételes nehézségről például akkor beszélhetünk, ha az érintett személy már nem képes önállóan élni, és olyan segítségre szorul, amelyet csak a németországi családja tud nyújtani.
Az a szokásos vágy, hogy idős korunkban a saját gyermekeinkkel éljünk, nem elegendő a szülői családegyesítési vízum megszerzéséhez.
Miért nem látott a bíróság rendkívüli nehézségeket
A felperes esetében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a feltételek nem teljesülnek. A bíróság ugyan elismerte, hogy a felperes egészségi állapota korlátozza, és a mindennapi életben segítségre szorul, de ennek ellenére még nagyrészt önállóan tud élni a lakásában.
A bíróság megállapította, hogy a felperes segítségnyújtás mellett képes megszervezni mindennapi életét. Segítséget kap például ismerőseitől, barátaitól és különböző szolgáltatásoktól. A felperes ezért nem feltétlenül szorul fia támogatására Németországban. A bíróság szerint a támogatást Indiában is meg lehet szervezni, például ápolók vagy más segítők bevonásával.
A bíróság véleménye szerint az életkorral összefüggő betegségek általában nem minősülnek a családegyesítés szempontjából rendkívüli nehézségnek. Sok idős embernek vannak egészségügyi korlátai, és segítségre szorul. Ez önmagában még nem jelent rendkívüli nehézséget.
Az új, szakképzett munkavállalókra vonatkozó külön szabály megkönnyíti a szülők családegyesítését
2024. március 1-jétől új szabály lépett életbe a tartózkodási törvényben (a tartózkodási törvény 36. § (3) bekezdése), amely bizonyos esetekben megkönnyíti a szülők csatlakozását a szakképzett munkavállalókhoz. A szabály elsősorban azokra a szakképzett munkavállalókra vonatkozik, akik a következő tartózkodási engedéllyel rendelkeznek:
- § 18g AufenthG (EU kék kártya)
- § 18a AufenthG (szakmai képzettséggel rendelkező szakemberek)
- § 18b AufenthG (akadémiai végzettséggel rendelkező szakemberek)
- A tartózkodási törvény (AufenthG) 18c. § (3) bekezdése (szakemberek számára kiadott letelepedési engedély)
- A tartózkodási törvény (AufenthG) 18d. §-a (Kutatási szakemberek)
- Az AufenthG 18f. §-a (tartózkodási engedély mobil kutatók számára)
- A tartózkodási törvény (AufenthG) 19c. §-a (1) bekezdése (Egyéb foglalkoztatási célok; köztisztviselők)
- vagy ICT-kártyával, illetve mobil ICT-kártyával
A klasszikus családegyesítéssel ellentétben azonban ebben az esetben nincs biztos jog. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlási hatóság engedélyezheti a szülők családegyesítését, de nem köteles rá.
Ezenkívül ez a szabály csak akkor érvényes, ha a szakképzett munkavállaló 2024. március 1-jétől kapta meg a tartózkodási engedélyt. Ezenkívül időben korlátozott, és csak 2028 végéig érvényes.
Az indiai felperes esetében is a bíróság foglalkozott a szakképzett munkavállalókra vonatkozó külön szabályozással: a felperes ezt egyenlőtlen bánásmódnak tekintette. Lányának, aki szintén Németországban él, ugyan van EU-kék kártyája, de ezt már a 2024. március 1-jei határnap előtt kapta meg. Ezért a családra nem vonatkozik a szülők családegyesítésére vonatkozó új szabály.
A felperes fia viszont német állampolgár – rá sem vonatkozik a szakképzett munkavállalókra vonatkozó szabályozás. A felperes azzal érvelt, hogy a német állampolgárok szülei hátrányos helyzetben vannak a családegyesítés tekintetében bizonyos külföldi szakképzett munkavállalók szüleihez képest.
A bíróság továbbra is megengedhetőnek tartja az egyenlőtlen bánásmódot
A bíróság megerősítette, hogy valóban egyenlőtlen bánásmódról van szó. Ennek ellenére nem látja ebben az alkotmány megsértését.
A bíróság indoklásában kifejtette: a törvényhozó célja, hogy több külföldi szakképzett munkaerőt vonzzon az országba. A családtagok utánpótlásának egyszerűsítése ösztönzőként szolgál arra, hogy ezek a szakképzett munkaerők Németország mellett döntsenek.
A bíróság ezt a célt indokoltnak tartja. Fontos továbbá, hogy a különleges szabályozás csak korlátozott ideig érvényes. Ezért a bíróság arra a következtetésre jut, hogy az eltérő bánásmód nem sérti az alkotmányt.
Mit jelent az ítélet
Az ítélet megerősíti, hogy Németországban milyen szigorúak a szülők felnőtt gyermekeihez való családegyesítésre vonatkozó szabályok. A családegyesítés csak ritka kivételes esetekben lehetséges. Még az egészségügyi problémák sem elegendőek általában a vízum megszerzéséhez.
A döntő szempont mindig az, hogy fennáll-e rendkívüli nehézség. Ez a küszöb azonban nagyon magas. A joggyakorlat szerint ilyen nehézség csak akkor áll fenn, ha:
- az érintett személy már nem képes önállóan élni
- jelentős gondozási szükséglet áll fenn
- az illető feltétlenül családi támogatásra szorul
- ezt a segítséget nem lehet a származási országban megszervezni
- és ezért a családtól való elszakadás már nem lenne elviselhető
Az a szokásos vágy, hogy idős korunkban a saját gyermekeinkkel éljünk, ehhez nem elegendő.
Ugyanakkor az ítélet egyértelművé teszi, hogy az új, bizonyos szakemberekre vonatkozó különleges szabályozás továbbra is érvényben maradhat. Hogy ez a jövőben változni fog-e, egyelőre nem dőlt el. A bíróság fellebbezést engedélyezett. Ez azt jelenti, hogy egy magasabb szintű bíróság még egyszer megvizsgálhatja az ügyet.
