A mindeni közigazgatási bíróság ítélete megerősíti a hatályos honosítási jogot: nem minden állami juttatás jelent automatikusan hátrányt a honosítás szempontjából. Mit jelent ez konkrétan?
Az eset: szíriai család állampolgárságért perel
A konkrét esetben egy négygyermekes szíriai családról volt szó. Az apa 2015 szeptemberében érkezett Németországba feleségével és egyik gyermekével. Három további gyermekük később Németországban született. Az apa 2022-ben állampolgársági kérelmet nyújtott be saját maga és három kiskorú gyermeke nevében.
A család az elmúlt években időnként az SGB II szerinti ellátásokból (alapjövedelem) élt. Ugyanakkor az apa többször is dolgozott. 2023 júniusa óta folyamatosan teljes munkaidőben dolgozik eladóként, és emellett egy kisállásban is dolgozik. Az anya is 2024 eleje óta kisállásban dolgozik.
Ezen felül a család különböző állami támogatásokat kapott, többek között:
- Gyermekkedvezmény
- Gyermekpótlék
- Lakhatási támogatás
- Gondozási támogatás
- Támogatás a siketek számára
A gyerekek közül kettő veleszületett halláskárosodással él, és különleges támogatásra szorul. Ez magában foglalja a terápiákat, a fejlesztő intézkedéseket, valamint a rendszeres kórházi és rehabilitációs kezeléseket.
A bevándorlási hatóság elutasította a honosítási kérelmet. Az indok: bár a megélhetés jelenleg biztosított, hosszú távon azonban nem elég stabil. Különösen az apa korábbi munkaviszonyát értékelték negatívan. A hatóság attól tartott, hogy a család a jövőben ismét szociális segélyre szorulhat.
A család fellebbezést nyújtott be a döntés ellen – sikerrel.
A bíróság döntése a honosításról
A mindeni közigazgatási bíróság kötelezte a hatóságot, hogy adjon állampolgárságot az apának és gyermekeinek. A bíróság megítélése szerint minden feltétel teljesült. A hatóság elutasító döntése jogellenes volt.
A döntés középpontjában egy fontos kérdés állt: mely szociális ellátások hátráltatják a honosítást – és melyek nem?
A bíróság egyértelművé tette: a törvény ebben az esetben egyértelmű határt húz. A honosítás szempontjából kizáró okot csak a következő juttatások jelentenek:
- a Szociális Törvénykönyv második könyve (SGB II – állampolgári jövedelem)
- a Szociális Törvénykönyv XII. könyve (SGB XII – szociális segély)
Ezek a juttatások azt jelzik, hogy a megélhetés nem biztosított önállóan. Aki polgári jövedelmet vagy szociális segélyt kap, nem kaphat állampolgárságot.
Mely szociális ellátások nem hátráltatják a honosítást?
Más állami ellátások viszont nem jelentenek akadályt a honosítás szempontjából.
Ebben a konkrét esetben a család több ilyen ellátást is kapott (lakhatási támogatás, gyermektámogatás, gyermekpótlék, ápolási támogatás, siketeknek nyújtott támogatás). A bíróság ezt nem tekintette a honosítás akadályának. Éppen ellenkezőleg: ezek közül néhány ellátás akár jövedelemként is figyelembe vehető.
Az ok: ezek jelentősen eltérnek az alapjövedelemtől és a szociális segélytől. Míg az alapjövedelem és a szociális segély az alapvető megélhetést hivatott biztosítani, addig a lakhatási támogatás, a gyermekpótlék és hasonló juttatások kiegészítő jellegűek. Ezek azoknak nyújtanak támogatást, akik már dolgoznak, de jövedelmük nem elégséges.
Miért értékelik másképp a lakhatási támogatást és a gyermekpótlékot?
A bíróság ismét megerősítette, hogy a lakhatási támogatás, a gyermekpótlék és a hasonló ellátások jogilag miért kezelendők másként, mint az állampolgári jövedelem – és miért nem hátráltatják a honosítást.
Egyrészt ez közvetlenül a törvényből következik (a honosítási törvény 10. §-a (1) bekezdésének 3. pontja). Ott kifejezetten csak az SGB II (polgári jövedelemtámogatás) és az SGB XII (szociális segély) szerinti ellátásokat nevezik meg a honosítás szempontjából hátrányosnak.
A lakhatási támogatás, a gyermektámogatás és az ehhez hasonló ellátások ott nem kerülnek említésre. Ez azt jelenti, hogy ezeket nem lehet a honosítás szempontjából negatív tényezőként értékelni.
Másrészt ezekre a juttatásokra való jogosultság gyakran a családi helyzettől függ. Különösen a többgyermekes családok jogosultak gyakran lakhatási támogatásra, gyermekpótlékra vagy hasonló juttatásokra – még akkor is, ha dolgoznak.
A bíróság ezért egyértelművé tette: nem lenne igazságos, ha kizárólag ezeknek a juttatásoknak a miatt megtagadnák az állampolgárság megadását az ilyen családoktól. Ellenkező esetben különösen a sokgyermekes családok kerülnének hátrányos helyzetbe. Ez ellentétes a házasság és a család védelmével.
Áttekintés: Melyik szolgáltatások károsak – és melyek nem?
A honosítás szempontjából hátrányos:
- Az SGB II szerinti ellátások (polgári jövedelem)
- Az SGB XII (szociális segély) szerinti ellátások
Nem hátráltatja a honosítást:
- Gyermeknevelési támogatás és gyermekpótlék
- Lakhatási támogatás
- I. típusú munkanélküli-ellátás és rövidített munkaidő-ellátás
- Betegségi ellátás
- Gondozási támogatás
- Szülői támogatás és anyasági támogatás
- BAföG
- Szakmai képzési támogatás (BAB)
- Szolgáltatások fogyatékkal élők számára
Fontos: Az ártalmatlan juttatások esetében is mindig az egyes eseteket kell figyelembe venni. Problémát jelenthet, ha konkrét jelek utalnak arra, hogy az ártalmatlan juttatásokat szándékosan használják fel a polgári jövedelem vagy a szociális segély igénybevételének elkerülésére.
Egy ilyen előrejelzést azonban alaposan meg kell indokolni. A bíróság szerint önmagában a lakhatási támogatás vagy a gyermektámogatás igénybevétele kifejezetten nem elegendő ehhez.
Új kivétel a megélhetés biztosítására vonatkozóan 2024-től
A bíróság az állampolgársági törvény új jogi szabályozásának figyelembevételével is megvizsgálta az ügyet. 2024. június 27-től jelentős könnyítés lépett életbe a honosítás terén.
A StAG 10. § (1) bekezdésének 1. mondata 3. pontja b) alpontja szerint: aki teljes munkaidőben dolgozik, és ezt az elmúlt 24 hónapból legalább 20 hónapig tette, annak már nem kell szigorúan igazolnia a megélhetését.
A felperes teljesítette ezt a feltételt. Több mint két éve folyamatosan teljes munkaidőben dolgozott.
A bíróság egyértelművé tette: ilyen esetekben nem követelhető meg további előrejelzés arra vonatkozóan, hogy a megélhetés a jövőben is biztosítva lesz-e.
Ehelyett két szempont a döntő: jelenleg teljes munkaidőben dolgozik-e az illető? Van-e konkrét jel, amely arra utal, hogy ez a munkaviszony hamarosan véget ér? Csak ha ilyen jelek vannak, lehet ez problémát jelenteni.
A jelen esetben erre nem utaltak jelek. Ezért a honosítást nem lehetett ezzel az érvvel elutasítani.
Összegzés: Mit jelent az ítélet a honosítás szempontjából
Ez az ítélet sok honosítási kérelmező számára fontos. Megerősíti a hatályos jogot: nem minden állami ellátás jelent problémát a honosítás szempontjából. Aki gyermeknevelési támogatást, gyermekpótlékot, lakhatási támogatást vagy hasonló ellátásokat kap, általában nem kell hátrányos következményektől tartania.
Sokkal inkább az a döntő, hogy milyen ellátásokat vesz igénybe az érintett, és milyen az általános élethelyzete. Az alapjövedelem és a szociális segély ugyan továbbra is problémát jelent a honosítás szempontjából, más ellátások azonban megengedettek – sőt, egyes esetekben akár jövedelemként is figyelembe vehetők.
