Mi az a tartózkodási engedély a tartós integráció esetén?
A tartózkodási engedély az AufenthG 25b. §-a alapján azoknak szól, akik már több éve Németországban tartózkodnak, de még nem rendelkeznek állandó tartózkodási engedéllyel. Az engedély célja, hogy a jól beilleszkedett személyeknek hosszú távú kilátásokat nyújtson.
A tartózkodási engedély elsősorban azoknak szól, akik tűrési engedéllyel rendelkeznek (a tartózkodási törvény 60a. §-a) vagy a tartózkodási törvény 104c. §-a szerinti tartózkodási engedéllyel (esélyt biztosító tartózkodási jog).
A tartózkodási engedély megszerzésének alapvető feltételei a következők:
- Tartózkodási idő: legalább 6 év (kiskorú gyermekekkel rendelkező családok esetében 4 év) megszakítás nélkül, tolerált, engedélyezett vagy tartózkodási engedéllyel
- Megélhetés: túlnyomórészt saját erőből biztosított
- Nyelvtudás: A2 szintű német nyelvtudás (szóbeli)
- Iskolalátogatás: a tanköteles gyermekeknek ténylegesen iskolába kell járniuk
- A jogrendszer és a társadalmi rend alapvető ismeretei
- nincs súlyos bűncselekmény
- megállapított személyazonosság
A folyamatos tartózkodás fontos feltétel
A tartózkodási engedély megszerzésének egyik legfontosabb feltétele a 25b. §-ban foglaltak szerint a Németországban eltöltött hosszú távú tartózkodás. Általános szabály, hogy a kérelmezőknek legalább hat évet – és azt is megszakítás nélkül – a szövetségi területen kellett eltölteniük. Ezt írja elő a tartózkodási törvény (AufenthG) 25b. §-ának (1) bekezdése 2. mondata.
Pontosan ez a szempont volt döntő a jelenlegi ügyben. A pert egy pakisztáni férfi indította, aki 2015 óta élt Németországban, eleinte tűrési eng edéllyel, később pedig esélyalapú tartózkodási engedéllyel (a tartózkodási törvény 104c. §-a).
A felperes a lehetőségi tartózkodási engedély (a tartózkodási törvény 104c. §-a) érvényességi ideje alatt kétszer utazott Pakisztánba, és összesen 93 napot töltött külföldön. Második utazása során kórházi kezelés miatt el kellett halasztania a visszautat.
Amikor ezt követően tartózkodási engedélyt kért tartós integráció alapján (a tartózkodási törvény 25b. §-a), az illetékes hatóság elutasította kérelmét. Az ok: a külföldön töltött idő miatt már nem teljesült a Németországban való megszakítás nélküli tartózkodás feltétele.
A férfi fellebbezést nyújtott be a döntés ellen. A kasseli közigazgatási bíróság azonban a bevándorlási hatóságnak adott igazat.
Az ítéletben a bírák egyértelművé tették: a „folyamatos” kifejezést szigorúan kell értelmezni. Bármely Németországból való távozás – még ha csak ideiglenes is – megszakíthatja ezt az időszakot. Ez oda vezethet, hogy a szükséges tartózkodási idő már nem teljesül.
Milyen kivételek vannak?
A bíróság azonban azt is egyértelművé teszi: lehetnek kivételek. A külföldön töltött rövid távú tartózkodások bizonyos körülmények között ártalmatlanok lehetnek, ha összesen nem haladják meg a három hónapot.
A konkrét esetben azonban a bíróság nem látott ilyen kivételt. Az érintett személy összesen több mint három hónapig (pontosabban: három hónap és három napig) tartózkodott külföldön. Ezenkívül nem állt fenn olyan különleges integrációs tényező, amely ezt a hiányosságot ellensúlyozhatta volna.
Számít-e a külföldi tartózkodás oka?
Különösen fontos: a bíróság úgy döntött, hogy a hosszú külföldi tartózkodás okai nem játszanak döntő szerepet.
Ebben a konkrét esetben az érintett személy azt állította, hogy családját látogatta meg. Ezenkívül betegsége miatt nem tudott korábban visszatérni.
Ennek ellenére a bíróság úgy döntött: az egészségügyi okok sem változtatnak azon a tényen, hogy a tartózkodás megszakadt.
A „folyamatos tartózkodás” kérdésében tehát nem az a lényeg, hogy miért tartózkodott valaki külföldön, hanem csupán az, hogy az illető három hónapnál hosszabb ideig volt külföldön. Akár önhibáján kívüli okok (például betegség) is a feltétel elvesztéséhez vezethetnek.
Mit jelent az ítélet az érintettek számára?
Az ítélet egyértelműen rámutat: aki az AufenthG 25b. §-a alapján tartózkodási engedélyt kíván igényelni, annak különösen óvatosnak kell lennie a külföldi utazásokkal kapcsolatban.
A legfontosabb pontok a következők:
- A németországi tartózkodásnak lehetőség szerint megszakítás nélkül kell történnie
- A külföldi tartózkodásokat rövidre kell szorítani, és azok nem haladhatják meg a három hónapos időtartamot
- A külföldi utazásokat lehetőleg előzetesen egyeztetni kell a bevándorlási hatósággal
Mivel már a rövid ideig tartó eltérések is oda vezethetnek, hogy az illető elveszíti a tartózkodási engedélyre való jogosultságát.
Következtetés
A tartózkodási törvény (AufenthG) 25b. §-a szerinti tartózkodási engedély sok jól beilleszkedett ember számára lehetőséget kínál arra, hogy hosszú távon Németországban éljen. Ugyanakkor az ítéletből kitűnik: a követelményeket szigorúan vizsgálják, különösen a megszakítás nélküli tartózkodás tekintetében.
Aki nem tartózkodik folyamatosan Németországban, illetve túl sokáig tartózkodik külföldön, kockáztatja, hogy elveszíti jogosultságát – függetlenül attól, hogy milyen okból utazott.
