Meghívást kapott Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Dánia és a Cseh Köztársaság belügyminisztere, valamint Magnus Brunner, az EU belügyi és migrációs biztosa.
Az országok több visszatérést és harmadik országbeli szabályozást követelnek
A szövetségi belügyminisztérium szerint a csúcstalálkozó részeként egy úgynevezett migrációs menetrendet dolgoznak ki, amely egyértelmű követeléseket fogalmaz meg az EU-val szemben. Ezek közé tartozik például:
- az elutasított menedékkérők jelentősen nagyobb számú visszatérése
- Fokozott ellenőrzések az EU külső határain
- Új visszafogadási megállapodások harmadik országokkal
- szorosabb együttműködés a csempészhálózatok elleni küzdelemben
A harmadik országokba történő kitoloncolásokat meg kell könnyíteni
A csúcstalálkozó középpontjában a Közös Európai Menekültügyi Rendszerről (KEMR) szóló tárgyalások állnak. Az Európai Parlament már 2024-ben megállapodott a reformról, amelynek intézkedéseit 2026 közepéig minden tagállamban végre kell hajtani.
Dobrindt szövetségi belügyminiszter most egy lépéssel tovább akar menni: A menekültügyi szabályok további szigorítását szorgalmazza. Elsősorban a menedékkérők és a harmadik országok közötti úgynevezett "összekötő elemmel" foglalkozik, ahová vissza kell küldeni őket.
A hatályos uniós jog szerint a védelmet kérő személyek csak akkor toloncolhatók ki harmadik országokba, ha személyes kapcsolatuk van az adott országgal - például családjuk vagy korábbi tartózkodásuk révén. Dobrindt ezt a szabályt szeretné eltörölni. A jövőben olyan országokba is ki lehetne toloncolni, amelyekhez a menekülteknek nincs kapcsolatuk.
Ez a megközelítés hasonlít a brit "ruandai modellhez", amelynek keretében a menedékkérőket távoli harmadik országokba toloncolják. Ez a modell rendkívül ellentmondásos az EU-ban. Emberi jogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy alááshatja a menekültjog kulcsfontosságú védelmi normáit.
Az EU 2026-ig megszigorítja a Közös Menekültügyi Rendszert (KEMR)
A 2024. évi uniós reform tíz törvényből áll, és többek között a következőket írja elő
- Gyorsabb menekültügyi eljárások a külső határokon: A jövőben a védelmet kérő személyeket közvetlenül az EU külső határainál kell regisztrálni, és menedékjogukat gyorsan meg kell vizsgálni, még mielőtt belépnének az EU területére. Elutasítás esetén a menedékkérőket gyorsan visszaküldik származási országukba vagy egy biztonságosnak minősített harmadik országba.
- A biztonságos harmadik országok besorolásának enyhítése: A jövőben azok az országok minősülnek biztonságosnak, amelyek megfelelnek az alapvető jogi normáknak, még akkor is, ha nem hajtják végre a teljes genfi menekültügyi egyezményt. Az EU Bizottsága hét ország biztonságosnak minősítését javasolja: Koszovó, Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Marokkó és Tunézia.
- Megnövekedett hozamok és új felelősségi szabályok: A továbbutazás és a kitoloncolás megkerülésének megakadályozása érdekében az egy tagállamból származó kitoloncolási határozatoknak az egész EU-ban érvényesnek kell lenniük. A kitoloncolásig tartó őrizetet és a beutazási tilalmat az egész EU-ban egységesíteni kell, és könnyebbé kell tenni a végrehajtást.
- Könnyített személyazonosság-ellenőrzés: A védelmet kérő személy személyazonosságának megállapítása érdekében az uniós tagállamok a jövőben visszatarthatják a személyazonossági okmányokat és az okostelefonok leolvasását.
- Az EU-n kívüli kitoloncolási központok: Ha a védelemért folyamodó személyeket nem lehet hazájukba vagy egy biztonságos harmadik országba kitoloncolni, az EU a jövőben az EU határain kívül úgynevezett kitoloncolási központokat kíván létrehozni.
Következtetés: Mennyire reális a javaslatok végrehajtása?
A tervezett "Zugspitze-nyilatkozat" egyelőre csupán hat uniós állam politikai szándéknyilatkozata. Hosszú út áll még előtte, mire tényleges uniós jogszabállyá válik. Ennek oka, hogy minden uniós szintű jogalkotási javaslatnak át kell esnie az úgynevezett "rendes jogalkotási eljáráson": Az EU Bizottsága javaslatot tesz, amelyet az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának is jóvá kell hagynia - gyakran több olvasatban, és szükség esetén az egyeztetőbizottságban folytatott tárgyalások után.
Az a tény azonban, hogy Dánia a Zugspitze-kezdeményezés része, hátszelet adhat az igényeknek: Az ország július 1-je óta az EU Tanácsának soros elnöke, és maga is elkötelezett a korlátozó menekültpolitika mellett. Mette Frederiksen miniszterelnök nemrégiben kijelentette, hogy a jelenlegi menekültügyi rendszer "elromlott", és új európai megoldásokat sürgetett a bevándorlás korlátozására.
Egy dolog világos: a Zugspitz-csúcs jelenleg csak egy politikai impulzus, de még nem konkrét jogalkotási folyamat.
