Letelepedési engedély diákok és gyakornokok számára – kik jogosultak rá?
Alapvetően az alábbiak érvényesek: A letelepedési engedély nem kerül automatikusan kiadásra. Azok is, akik már régóta Németországban élnek, meg kell feleljenek bizonyos feltételeknek. Ez vonatkozik a diákokra és a gyakornokokra is.
Fontos tudni:
Aki jelenleg tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel (§ 16a AufenthG) vagy egyetemi tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel (§ 16b AufenthG) tartózkodik Németországban, nem kérhet közvetlenül letelepedési engedélyt. Az ok: ezek a tartózkodási engedélyek időben korlátozottak és szigorúan a tanulmányi célhoz kötöttek.
Általában először a képzést vagy a tanulmányokat kell sikeresen befejezni. Ezt követően át kell váltani egy másik tartózkodási engedélyre, például a képzett munkavállalókra vonatkozóra (§ 18a vagy § 18b AufenthG). Csak egy ilyen tartózkodási engedély alapján lehet letelepedési engedélyt igényelni.
Más a helyzet azoknál a fiataloknál, akik családi vagy humanitárius okokból élnek Németországban – például elismert menekültek, menedékjoggal rendelkezők, szubszidiaris védelemre jogosultak – vagy családegyesítés keretében (§§ 32, 34 vagy 36a AufenthG) érkeztek Németországba.
Ha ezek a személyek tanulnak vagy képzésben vesznek részt, ez nem áll ellentétben a letelepedési engedéllyel. Ilyen esetekben a letelepedési engedély megadása a tartózkodási törvény (AufenthG) 35. § (1) bekezdése vagy a tartózkodási törvény (AufenthG) 26. § (4) bekezdése alapján jöhet szóba.
Letelepedési engedély diákok és gyakornokok számára – milyen lehetőségek vannak?
A diákok és a gyakornokok számára a letelepedési engedély megszerzése gyakran nehezebb, mint más személyek számára. Ennek oka: még tanulnak vagy képzésben vesznek részt, és gyakran nincs állandó vagy tartós jövedelmük.
Ez azt jelenti, hogy tartózkodási jog szempontjából többnyire nem minősülnek klasszikus munkavállalónak. Pontosan ez a szempont játszik azonban nagy szerepet a letelepedési engedélyről szóló döntésnél.
Ennek ellenére a letelepedési engedély diákok és gyakornokok számára is lehetséges. A döntő tényező az, hogy milyen jogi alapon nyújtják be a kérelmet.
Három lehetőség merül fel:
- A letelepedési engedély a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a szerint:
Ez a szabályozás általánosan vonatkozik a legtöbb, Németországban tartózkodó külföldire, aki letelepedési engedélyt szeretne igényelni. A feltételek viszonylag szigorúak, különösen a biztos megélhetés és a kötelező nyugdíjjárulék-fizetés tekintetében. Van azonban egy külön szabályozás a diákok és a gyakornokok számára. - A letelepedési engedély a tartózkodási törvény (AufenthG) 35. § (1) bekezdése szerint:
Ez a rendelkezés egy különleges szabályozás azoknak a fiataloknak, akik Németországban születtek és/vagy itt nőttek fel, és kiskorúként hosszabb ideig rendelkeztek törvényes tartózkodási engedéllyel. Sok esetben könnyített feltételek vonatkoznak a letelepedési engedélyre. - A letelepedési engedély a tartózkodási törvény (AufenthG) 26. § (4) bekezdése szerint:
A humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgatók és gyakornokok (pl. elismert menekültek, menedékjoggal rendelkezők és szubszidiaris védelemre jogosultak) számára a tartózkodási törvény (AufenthG) 26. § (4) bekezdése szerinti letelepedési engedély jöhet szóba. Alapvetően ugyanazok a feltételek vonatkoznak rájuk, mint a tartózkodási törvény 9. §-ában – egy kivétellel.
A következő szakaszban elmagyarázzuk, melyik a három lehetőség közül az Ön számára megfelelő, és mely feltételeknek kell teljesülniük.
Letelepedési engedély a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a szerint – a „klasszikus út”
A tartózkodási engedély a § 9 AufenthG szerint valószínűleg a leggyakrabban használt módszer a határozatlan idejű tartózkodási engedély megszerzéséhez. Ugyanakkor ez a legigényesebb módszer is.
A feltételek alapvetően minden pályázóra vonatkoznak. Bizonyos esetekben azonban könnyítések lehetnek érvényesek a külföldi hallgatók és gyakornokok számára.
Milyen feltételek vonatkoznak a letelepedési engedélyre?
A tartózkodási engedély megszerzéséhez a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a szerint a következő feltételeknek kell teljesülniük:
- legalább öt év törvényes tartózkodásNémetországban
- önálló, biztosított megélhetés, állami támogatások, például állampolgári jövedelem vagy szociális ellátások igénybevétele nélkül
- legalább 60 hónapos hozzájárulás a törvényes vagy magán nyugdíjbiztosításhoz
- megfelelő egészségbiztosítás
- nincs jelentős bűncselekmény
- nincs kiutasítási érdek
- A német jogi és társadalmi rend alapvető ismeretei (általában a „Leben in Deutschland” (Élet Németországban) teszt révén)
- elegendő német nyelvtudás, legalább B1 szintű
- elegendő lakóterület
- igazolt személyazonosság (általában érvényes személyi igazolvánnyal)
Sok kérelmező számára a biztos megélhetés nagy akadályt jelent. Az öregségi ellátás igazolása, azaz a 60 hónapos nyugdíjjárulék-fizetés is problémát jelenthet.
A külföldi hallgatók és gyakornokok esetében azonban van egy fontos kivétel a letelepedési engedély tekintetében: az úgynevezett gyakornoki kiváltság a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. § (3) bekezdés 2. mondata szerint.
A gyakornoki kiváltság – Mit könnyít meg valójában az AufenthG 9. § (3) bekezdés 2. mondata?
Azok számára, akik iskolai vagy szakképzésben, illetve felsőfokú tanulmányokban vesznek részt, amelyek elismert végzettséghez vezetnek, az AufenthG 9. § (3) bekezdés 2. mondata különleges szabályt ír elő. A szabály szerint ebben az esetben a letelepedési engedélyhez nem szükséges nyugdíjbiztosítást vagy más formájú öregségi ellátást igazolni.
Fontos: A biztosított megélhetés továbbra is fontos feltétele a letelepedési engedélynek. Ebben az esetben nincs külön szabályozás a diákok vagy a gyakornokok számára.
A hallgatók és gyakornokok számára biztosított gyakornoki kiváltság tehát a következőket jelenti:
- Nyugdíjbiztosítási igazolás alóli mentesség → 60 hónap nyugdíjjárulék-fizetés nem szükséges
- Nincs könnyítés a biztos megélhetés terén
Tehát aki hallgatóként vagy gyakornokként a tartózkodási engedélyt a § 9 AufenthG szerint szeretné kérelmezni, annak önállóan kell biztosítania megélhetését, de nem szükséges 60 hónapnyi nyugdíjjárulék-fizetés.
A humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgatók és gyakornokok, akik a tartózkodási engedélyt a tartózkodási törvény (AufenthG) 26. § (4) bekezdése alapján igénylik, nem jogosultak a gyakornoki kiváltságokra. Biztosított megélhetésüket és a 60 hónapos nyugdíjjárulék-fizetést is igazolniuk kell.
Letelepedési engedély a tartózkodási törvény (AufenthG) 35. § (1) bekezdése szerint – nagy lehetőség a fiatalok számára
A tartózkodási engedélyről szóló törvény (AufenthG) 35. § (1) bekezdése lehetővé teszi a letelepedési engedély megadását azoknak a gyermekeknek, serdülőknek és fiatal felnőtteknek, akik Németországban születtek és/vagy kiskorúként érkeztek az országba, és kiskorúként tartózkodási engedélyt kaptak. E rendelkezés célja, hogy a fiatalok számára korán biztosítsák a tartós tartózkodási jogot.
A tanulmányokat folytató vagy képzésben részt vevő fiatalok is igényelhetnek letelepedési engedélyt a tartózkodási törvény (AufenthG) 35. § (1) bekezdése alapján. A tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a vagy 26. § (4) bekezdése alapján igényelhető letelepedési engedélyhez képest az itt megkövetelt feltételek gyakran lényegesen kevésbé szigorúak.
35. § (1) bekezdés 1. mondat – Letelepedési engedély kiskorúak számára
Ez a szabályozás a 18 év alatti személyekre vonatkozik, ezért kiskorú gyakornokokra is vonatkozhat. A § 35 (1) bekezdés 1. mondata szerinti letelepedési engedélyre való jogosultság akkor áll fenn, ha:
- a személy még kiskorú, és
- 16. születésnapján legalább öt éve rendelkezett törvényes tartózkodási engedéllyel.
Ennek a rendelkezésnek az előnye: a biztosított megélhetés nem feltétele a letelepedési engedély megadásának. Nem kell nyugdíjjárulékot sem igazolni. Ez azt jelenti, hogy a saját jövedelem hiánya vagy a szülők pénzügyi támogatása nem akadályozza a letelepedési engedély megadását.
Csak súlyos jogi okokból, különösen súlyos bűncselekmények vagy kiutasítási érdek esetén lehet kizárni a letelepedési engedély kiadását.
§ 35 (1) bekezdés 2. mondat – Letelepedési engedély nagykorúak számára
A nagykorú fiatalok esetében a letelepedési engedély megszerzésére vonatkozóan valamivel szigorúbb feltételek vonatkoznak a tartózkodási törvény (AufenthG) 35. § (1) bekezdése szerint . Ennek hátterében az áll, hogy a törvényhozó itt pontosabban szeretné ellenőrizni, hogy az adott személy mennyire integrálódott Németországba.
A tartózkodási engedélyre való jogosultság a tartózkodási törvény (AufenthG) 35. § (1) bekezdés 2. mondata szerint akkor áll fenn, ha az adott személy:
- nagykorú
- kiskor ú ként érkezett az országba
- legalább öt éve rendelkezik humanitárius vagy családi okokból kiadott tartózkodási engedéllyel,
- elegendő német nyelvtudással rendelkezik (legalább B1 szintű, vagy alternatívaként német iskolai végzettséggel)
- megélhetése biztosított, vagy iskolai, szakképzési vagy egyetemi tanulmányokat folytat elismert végzettség megszerzése céljából
- nincs súlyos elutasítási ok, például bűncselekmény vagy jelentős kiutasítási érdek
Fontos: Ebben az esetben sem kell 60 hónapnyi nyugdíjjárulék-fizetést igazolni. Ha tanulmányokat folytat vagy szakképzésben vesz részt, nem kell önállóan biztosítania megélhetését.
Ha elutasítási okok állnak fenn, például bűncselekmények esetén, a jogosultság megszűnik. Ebben az esetben a külföldiekkel foglalkozó hatóság mérlegelési jogkörében dönt a letelepedési engedély kiadásáról.
Összehasonlítás: a letelepedési engedély megszerzésének feltételei
A külföldi hallgatók és gyakornokok számára a letelepedési engedély megszerzésének feltételei a következők:
Előfeltétel | Letelepedési engedély § 9 AufenthG (tartózkodási törvény) | Letelepedési engedély § 35 (1) AufenthG (kiskorúak) | Letelepedési engedély § 35 (1) AufenthG (nagykorúak) | Letelepedési engedély § 26 (4) AufenthG (humanitárius AT) |
|---|---|---|---|---|
Biztosított megélhetés | Igen | Nem | Nem | Igen |
60 hónap nyugdíj | Nem | Nem | Nem | Igen |
tartózkodási idő | legalább 5 év törvényes tartózkodás | 16 éves kortól legalább 5 év törvényes tartózkodás | legalább 5 év törvényes tartózkodás + kiskorúként érkezett | legalább 5 év törvényes tartózkodás |
előrejelzés | Igen | Egyénileg | Egyénileg | Igen |
Nyelv | B1 vagy kivétel | B1 vagy kivétel | B1 vagy kivétel | B1 vagy kivétel |
Honosítási teszt | Igen vagy kivétel | Nem | Nem | Igen vagy kivétel |
nemzeti útlevél | Igen | Igen | Igen | Igen |
Milyen igazolások segítenek a letelepedési engedély megszerzésében?
A tartózkodási engedély megszerzésének feltételeinek igazolásához a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a, 35. § (1) bekezdése vagy 26. § (4) bekezdése szerint a következő dokumentumok lehetnek hasznosak:
- képzési szerződések
- Tanulmányi vagy iskolai igazolások
- Vizsgák és egyéb teljesítmények
- Átvételi ígéretek vagy állásajánlatok
- Iskolai és képzési bizonyítványok
- A megfelelő német nyelvtudás igazolása
Ha minden törvényi feltétel teljesül és nincs elutasítási ok, akkor a tartózkodási engedélyre való törvényes jogosultság a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a, 35. § (1) bekezdése és 26. § (4) bekezdése alapján áll fenn.
A BAföG vagy a képzési támogatás jövedelemnek számít?
A tartózkodási engedély megszerzésének egyik legfontosabb feltétele a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a és 26. §-a szerint a biztos megélhetés. A külföldiekkel foglalkozó hatóság ellenőrzi, hogy Ön képes-e saját erőforrásaiból tartósan megélhetését biztosítani, azaz anélkül, hogy állami támogatásokra, például állampolgári jövedelemre vagy szociális segélyre lenne szüksége.
Ebben a blogbejegyzésben elmagyarázzuk, hogy mennyi pénzt kell keresnie a letelepedési engedély megszerzéséhez.
Sok hallgató és gyakornok számára egy központi kérdés merül fel: a BAföG vagy más képzési támogatások igénybevétele beleszámít-e a megélhetési költségek vizsgálatába?
Alapvetően az alábbiak érvényesek: a BAföG és egyéb képzési támogatások a tartózkodási jog szempontjából nem minősülnek a letelepedési engedélyt hátrányosan befolyásoló tényezőnek.
Ez azt jelenti, hogy a tanulmányok vagy a képzés ideje alatt a megélhetés alapvetően BAföG-vel, képzési díjjal vagy ösztöndíjjal is igazolható.
A gyakorlatban azonban a valódi probléma gyakran nem a jelenlegi pénzügyi helyzetben rejlik, hanem abban, hogy mi lesz a tanulmányok vagy a képzés befejezése után.
A bevándorlási hatóság ugyanis nem csak azt vizsgálja, hogy a megélhetés jelenleg biztosított-e, hanem azt is, hogy az fenntartható és tartósan biztosított-e. Ezt jövőbeli prognózisnak vagy prognózis-döntésnek nevezik.
A külföldiek ügyeivel foglalkozó hatóság előrejelzése a letelepedési engedélyről
A tartózkodási engedély megszerzéséhez a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a és 26. §-a (4) bekezdése szerint nem elegendő, hogy az illető ideiglenesen biztosított megélhetéssel rendelkezzen. A külföldiekkel foglalkozó hatóság megvizsgálja, hogy hosszú távon feltételezhető-e, hogy az illető saját forrásaiból fedezni tudja megélhetését.
Az időben korlátozott jövedelem, mint például a BAföG, az ösztöndíjak vagy a képzési díjazás, ugyan biztosítja a megélhetést a pillanatban, de ezek többnyire a tanulmányok vagy a képzés befejezésével véget érnek. Ezért a hatóságok úgynevezett pozitív jövőbeli prognózist követelnek – vagyis azt a becslést, hogy a megélhetés a jövőben is biztosított lesz.
Ennek során többek között a következőket vizsgálják:
- a kérelmező életkora
- a korábbi munkaviszony, azaz hogy dolgozott-e már és ha igen, mennyi ideig
- konkrét állásajánlatok vagy munkaszerződések a diploma megszerzését követő időszakra vonatkozóan
- mennyire közel van a tanulmányok vagy a képzés befejezése
- a német munkaerőpiacba való integráció, például szakmai gyakorlatok vagy részmunkaidős állások révén
A bíróságok többször is egyértelművé tették, hogy a pozitív prognózis nem alapulhat kizárólag azon, hogy jelenleg BAföG-t kapnak, vagy valószínűsíthető a diploma megszerzése. Sokkal inkább az a döntő, hogy reálisan számíthatnak-e a gyors belépésre a szakmai életbe.
Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha a hallgatók vagy a gyakornokok saját jövedelmükből és/vagy BAföG-ből biztosítják megélhetésüket, a külföldiekkel foglalkozó hatóság a § 9 AufenthG és a § 26 Abs. 4 AufenthG alapján mindig ellenőrzi, hogy a megélhetés a tanulmányok vagy a képzés befejezése után is biztosított-e. Ha a jövőbeli kilátások negatívak, előfordulhat, hogy a külföldiek hatósága elutasítja a letelepedési engedélyt.
Gyakori problémák a gyakorlatban
A gyakorlatban néhány tipikus helyzet van, amely a diákok és gyakornokok letelepedési engedélyével kapcsolatban mindig problémákat vagy kérdéseket vet fel:
Minijobs:
A minijobs alapvetően hozzájárulhatnak a megélhetés biztosításához. Sok esetben azonban önmagukban nem elegendőek a tartós pénzügyi biztonság igazolásához.
Tipp: Ha Önnek van egy kisállása vagy mellékállása, akkor tanácsos befizetni a nyugdíjbiztosításba. A nyugdíjba való befizetés fontos bizonyíték a prognózishoz, és később hasznos lehet a honosításhoz.
Határozott idejű munkaszerződések:
A határozott idejű szerződések nem zárják ki automatikusan a letelepedési engedély megadását, de negatívan befolyásolhatják a jövőbeli kilátásokat. A döntő tényező az, hogy összességében stabil jövedelmi kilátások láthatók-e.
30 év feletti hallgatók és gyakornokok:
Ezekben az esetekben a jövőbeli kilátások gyakran különösen rosszak, főleg ha már nem jogosultak BAföG-re és még nincs konkrét állásajánlatuk.
A letelepedési engedélyre káros és ártalmatlan ellátások:
Ártalmatlanok például a BAföG, az ösztöndíjak vagy a saját hozzájáruláson alapuló ellátások. Károsnak minősülnek viszont különösen az olyan ellátások, mint a munkanélküli segély II (polgári segély), a szociális segély vagy hasonló ellátások. Aki ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszi, általában nem kap letelepedési engedélyt a § 9 AufenthG vagy a § 26 Abs. 4 AufenthG szerint.
Különösen ezekben a kérdésekben nagy szerepet játszik az egyedi eset. Kis különbségek a jövedelemben, a szerződés megfogalmazásában vagy a jövőbeli tervekben döntő jelentőségűek lehetnek a bevándorlási hatóság döntése szempontjából.
Következtetés – Milyen esélyeik vannak a diákoknak és a gyakornokoknak a letelepedési engedély megszerzésére?
A letelepedési engedély alapvetően lehetséges külföldi hallgatók és gyakornokok számára. A gyakorlatban azonban a siker nagymértékben függ attól, hogy milyen jogalap alapján nyújtják be a letelepedési engedély iránti kérelmet, és hogy milyen a személyes helyzet.
A § 9 AufenthG szerinti letelepedési engedély megszerzésének útja ugyan nyitott, de magas követelményeket támaszt. Különösen a biztos megélhetés és a hosszú távú jövőbeli kilátások okoznak gyakran problémákat.
De más tartózkodási engedélyektől eltérően a diákok és a gyakornokok a tartózkodási törvény (AufenthG) 9. §-a értelmében nem kötelesek 60 hónapnyi nyugdíjjárulék-fizetést igazolni.
Sok esetben a tartózkodási törvény (AufenthG) 35. § (1) bekezdése jelentősen jobb lehetőségeket kínál. Ez a különleges szabályozás azoknak a fiataloknak szól, akik Németországban születtek és/vagy itt nőttek fel. A feltételek gyakran valamivel egyszerűbbek. Gyakran ugyanis sem biztosított megélhetés, sem 60 hónapos nyugdíjjárulék-fizetés nem szükséges.
A választott út függetlenül a biztos megélhetés marad a központi téma. Ez esetben nem csak a jelenlegi pénzügyi helyzet döntő, hanem elsősorban az a kérdés, hogy hosszú távon is számíthat-e az önálló megélhetés biztosítására.
Végül az egyedi eset dönt. Már a jövedelem, a végzettség, az életkor vagy a jövőbeli tervek kis különbségei is döntőek lehetnek a bevándorlási hatóság döntésében.
