Miről szólt az ügy?
A tárgyalt ügyben egy férfi volt a főszereplő, aki saját állítása szerint szíriai állampolgár. Kiegészítő védelmet kért Németországban. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) azonban már 2018-ban elutasította a kérelmét.
A BAMF a döntését azzal indokolta, hogy a férfi veszélyt jelent a társadalomra. Korábban többször is bűncselekményt követett el, és több mint tíz esetben pénzbírságra, fiatalkorúakra kiszabott büntetésre és szabadságvesztésre ítélték. A férfi pert indított a BAMF elutasító döntése ellen.
Első fokon a közigazgatási bíróság még a felperesnek adott igazat, és kötelezte a BAMF-et, hogy biztosítson számára kiegészítő védelmet. A közigazgatási fellebbviteli bíróság azonban másodfokon hatályon kívül helyezte a döntést, és elutasította a keresetet. A felperes ellenkérelmet nyújtott be. Most a Szövetségi Közigazgatási Bíróság véglegesen döntött az ügyben.
Mi az a kiegészítő védelem, és mikor zárható ki?
Németországban kiegészítő védelmet kapnak azok a személyek, akik nem felelnek meg a menekültstátusz elismerésének feltételeinek, de származási országukban mégis komoly veszély fenyegeti őket. Ez lehet például kínzás, halálbüntetés vagy fegyveres konfliktusból eredő, életüket és testi épségüket fenyegető komoly veszély.
Ha valakinek kiegészítő védelmet biztosítanak, akkor Németországban humanitárius okokból tartózkodási engedélyt kap. A vonatkozó tartózkodási jogalap az AufenthG 25. § (2) bekezdésének 2. mondata.
A törvény szerint azonban egy személy kizárható a kiegészítő védelemből. Ez elsősorban akkor érvényes, ha súlyos okok arra utalnak, hogy az illető veszélyt jelent a közbiztonságra.
Eddig gyakran vita tárgyát képezte, hogy mikor áll fenn a közbiztonságot fenyegető veszély: ehhez el kell-e követnie valakinek egy különösen súlyos bűncselekményt? Vagy elegendő-e több, kevésbé súlyos bűncselekmény is, amelyek összességükben jelentős terhet jelentenek?
Hogyan döntött a bíróság – és miért?
A Szövetségi Közigazgatási Bíróság – amely egyben a Német Szövetségi Köztársaság egyik legfőbb bírósága – most úgy döntött, hogy a kiegészítő védelemből való kizáráshoz nem feltétlenül szükséges egyetlen, különösen súlyos bűncselekmény. Több jogsértés is elegendő lehet, ha azokat összességükben értékelik.
A döntő szempont az, hogy az összes cselekmény együttesen milyen súlyú. Ha ezek összességében alátámasztják azt a feltételezést, hogy az érintett személy veszélyt jelent a közösségre, akkor a kiegészítő védelem megtagadható.
Ebben a konkrét esetben a bírák megerősítették a Közigazgatási Bíróság álláspontját. A bűncselekmények nagy száma – a felperest több mint tíz esetben ítélték el – alátámasztotta azt a feltételezést, hogy a férfi veszélyt jelent a társadalomra. Ezért nem jogosult kiegészítő védelemre.
Mit jelent ez az ítélet a többi menedékkérő számára?
Az ítélet nem jelenti azt, hogy minden kisebb bűncselekmény automatikusan a kiegészítő védelem elvesztéséhez vagy elutasításához vezetne. A bíróság inkább azt hangsúlyozza, hogy továbbra is minden egyes esetet külön kell vizsgálni.
Ugyanakkor a bírák egyértelművé teszik: nem csupán a különösen súlyos bűncselekmények vezethetnek a kiegészítő védelem kizárásához. Több, kevésbé súlyos ítélet is elegendő lehet, ha az adott személy emiatt a közbiztonságra veszélyt jelent.
Az ítélet tehát azt mutatja, hogy az ismételt bűncselekmények kizárhatják a kiegészítő védelmet. Ez akkor is érvényes, ha egyetlen bűncselekmény önmagában nem különösen súlyos. A döntő szempont az, hogy az összes bűncselekményt együttesen hogyan értékelik.
