Mit tervez a szövetségi kormány?
A szövetségi kormány jelentősen csökkenteni kívánja a lakhatási támogatásra fordított kiadásokat. Verena Hubertz (SPD) szövetségi építésügyi miniszter ehhez törvénytervezetet terjesztett elő. A tervezet jelenleg a minisztériumok közötti egyeztetés szakaszában van. Ezt követően a Bundestag és a Bundesratnak meg kell vitatnia és elfogadnia kell azt.
A jelenlegi tervek szerint a lakhatási támogatásra fordított kiadások körülbelül 40 százalékkal csökkennek: a jelenlegi évi körülbelül öt milliárd euróról a jövőben évi körülbelül három milliárd euróra.
Egyelőre nem ismert, hogy milyen konkrét változásokra készülnek. A törvénytervezetet eddig még nem tették közzé. Ezért egyelőre nem lehet megmondani, hogy kiket fog ez ténylegesen érinteni.
Miért akar a szövetségi kormány megtakarítani a lakhatási támogatáson?
A szövetségi kormány a feszült költségvetési helyzetre hivatkozik a tervezett megszorítások indokaként. Hubertz szövetségi építésügyi miniszter szerint a gyenge gazdasági fejlődés, a különböző válságok és a magas állami kiadások kényszerítik a minisztériumokat megszorító intézkedésekre.
A tervek azonban bírálatokkal szembesülnek. A Zöldek és a Baloldal politikusai, valamint a szociális és lakásügyi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony jövedelmű háztartásokra további terhek hárulhatnak. Az SPD-n belül is van ellenállás a csökkentésekkel szemben. A kritikusok attól tartanak, hogy emiatt több ember kényszerülhet más szociális ellátásokra, például a polgári jövedelemtámogatásra támaszkodni.
Kinek van joga lakhatási támogatásra?
A lakhatási támogatás olyan állami segély, amelyet azoknak az embereknek nyújtanak, akiknek jövedelme ugyan elegendő a megélhetéshez, de nehézségeik vannak a lakhatási költségek fedezésével. Ilyen esetben a bérlők bérleti támogatásban részesülhetnek.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 végén Németországban körülbelül 1,24 millió háztartás részesült lakhatási támogatásban. A kedvezményezettek között elsősorban nyugdíjasok, családok, egyedülálló szülők, valamint alacsony jövedelműek szerepelnek.
A külföldi állampolgárok is jogosultak lakhatási támogatásra, ha teljesítik a törvényi feltételeket és rendelkeznek megfelelő tartózkodási engedéllyel, például:
- Letelepedési engedély (a tartózkodási törvény 9. §-a) és engedély a
- Hosszú távú tartózkodás – EU (a tartózkodási törvény 9a. §-a)
- Munkavállalási célú tartózkodási engedélyek ( a tartózkodási törvény 18a. és 18b. §-a) vagy önálló vállalkozók számára kiadott tartózkodási engedélyek (a tartózkodási törvény 21. §-a)
- Képzés vagy tanulmányok céljából kiadott tartózkodási engedélyek ( a tartózkodási törvény16a. és 16b. §-a)
- Tartózkodási engedélyek családegyesítés céljából (az AufenthG 28., 29., 30. és 36. §-ai)
- Elismert menekültek, menedékjoggal rendelkezők (a tartózkodási törvény 25. §-ának (1) és (2) bekezdése) és kiegészítő védelemre jogosultak (a tartózkodási törvény 25. §-ának (2) bekezdése, 2. alternatíva)
- Türelmi engedély (a tartózkodási törvény 60a. §-a)
Kiket érinthetnek a megszorítások?
Mivel a tervezett törvényt eddig még nem tették közzé, nincs pontos információ arról, hogy ki kaphatna a jövőben kevesebb lakáspénzt, vagy egyáltalán nem kapna többet.
Hubertz szövetségi építésügyi miniszter azonban a Rheinische Postnak így nyilatkozott: „A lakhatási támogatás csökkentései sajnos minden eddigi kedvezményezettet érinteni fognak. Az eddigi lakhatási támogatást kapó háztartások egyharmada kiesik a rendszerből. Ezek egy része olyan ember, aki jövedelme miatt eddig éppen hogy jogosult volt a támogatásra.”
A jelenlegi helyzet szerint a már jóváhagyott lakhatási támogatást továbbra is kifizetik. A szövetségi kormány nem tervezi a folyamatban lévő támogatások idő előtti megszüntetését. Mivel a lakhatási támogatást általában tizenkét hónapra, egyes esetekben akár 24 hónapra is jóváhagyják, az esetleges változások várhatóan csak egy új kérelem benyújtásakor vagy a támogatás meghosszabbításakor lépnek hatályba.
Állampolgárság megszerzése lakhatási támogatás mellett – lehetséges ez?
A honosítás egyik fontos feltétele a biztos megélhetés. A kérelmezőknek elvileg képesnek kell lenniük arra, hogy állampolgári jövedelemtámogatás és szociális segély nélkül biztosítsák saját és eltartott családtagjaik megélhetését. Ez azt is jelenti, hogy aki állampolgári jövedelemtámogatást vagy szociális segélyt kap, az nem honosítható.
A lakhatási támogatás esetében azonban más a helyzet. A lakhatási támogatás igénybevétele elvileg nem áll a honosítás útjában.
Más állami ellátások sem akadályozzák a honosítást. Ide tartoznak például a gyermekpénz, a gyermekpótlék, a BAföG, a betegszabadsági ellátás vagy a gondozási támogatás.
Mit jelent a lakhatási támogatás csökkentése a honosítás szempontjából?
Az, hogy a lakhatási támogatás csökkentése vagy megszüntetése hatással van-e a honosításra, a kérelmező pénzügyi helyzetétől függ.
Ha egy személy saját jövedelméből (vagy olyan ártalmatlan ellátásokból, mint a gyermekpénz vagy a gyermekpótlék) képes megélhetését biztosítani kevesebb lakhatási támogatással vagy annak teljes hiányában is, a honosítás továbbra is lehetséges.
Problémát jelenthet, ha a lakhatási támogatás megszűnése vagy csökkentése után a jövedelem már nem elegendő a megélhetéshez. Ha az érintett személynek emiatt állampolgári jövedelmet vagy szociális segélyt kell igényelnie, vagy erre jogosult, az oda vezethet, hogy a honosítás már nem lehetséges.
Vannak kivételek?
Igen – 2024 óta a honosítási törvény egy fontos kivételt tartalmaz a biztos megélhetés követelménye alól. A StAG 10. § (1) bekezdésének 3. pontja kimondja: A megélhetést nem kell teljes mértékben saját erőből biztosítani, ha a kérelmezőnek van munkája, és az elmúlt két évben legalább húsz hónapig keresőtevékenységet folytatott.
Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha valakinek a lakhatási támogatás csökkentése miatt a jövőben állampolgári jövedelmet kell igényelnie, a honosítás továbbra is lehetséges lehet. Ugyanis, ha a fent említett feltételek teljesülnek (az elmúlt két évben legalább 20 hónapig jövedelemszerző tevékenységet folytatott).
Ezen túlmenően a korábbi vendégmunkás-generáció tagjaira és a korábbi szerződéses munkavállalókra különleges szabályok vonatkoznak. Ezekben az esetekben sem jelenti a polgári jövedelemtámogatás vagy a szociális segély igénybevétele automatikusan azt, hogy kizárt lenne a honosítás.
Mire kell most figyelniük a kérelmezőknek?
Először is a legfontosabb: a tervezett csökkentésekről még nem született döntés. A törvény még csak az eljárás kezdeti szakaszában van, és a konkrét szabályok egyelőre nem ismertek. Ezért lehetséges, hogy a tervek az eljárás további szakaszában még változhatnak.
Amíg az új törvényt nem fogadják el, a korábbi szabályok továbbra is érvényben maradnak. A jogosultak továbbra is igényelhetnek lakhatási támogatást. A honosítás tekintetében az alábbi szabály érvényes: a lakhatási támogatás igénybevétele elvileg nem jelent hátrányt.
Ha a törvényt elfogadják, és a lakhatási támogatást csökkentik vagy teljesen megszüntetik, ez hatással lehet a honosításra. Ugyanis abban az esetben, ha a megélhetés már nem tekinthető biztosítottnak.
