Egy szakértő szerint a határidő 2028 márciusáig meghosszabbításra kerül
Az Ukrajnából érkező emberek számára biztosított ideiglenes védelem jelenleg még 2027. március 4-ig érvényes. Hogy ezután mi lesz, arról hivatalosan még nem született döntés. Ylva Johansson nyilatkozata szerint azonban valószínű, hogy a védelmet ismét meghosszabbítják.
Johansson az Európai Unió ukrajnai állampolgárokért felelős különmegbízottja. A DW hírportál „Brussels Calls You” című podcastjának adott interjújában kijelentette, hogy az Európai Bizottság a védelem további egy évvel történő meghosszabbítását fogja javasolni. A védelmi státusz így 2028. március 4-ig fennmaradhat.
Johansson elmondta, hogy a tagállamok között már folynak a tárgyalások egy közös fellépésről. Az EU aktívan dolgozik azon, hogy megoldást találjon a 2027 márciusát követő időszakra. Véleménye szerint az EU-tagállamok is támogatni fogják a javaslatot.
Az Európai Bizottságtól eddig még nem érkezett hivatalos javaslat. Johansson azonban „hamarosan” számít rá. Végleges döntés csak akkor születhet, ha a Bizottság benyújtotta javaslatát, és a tagállamok megvitatták és szavaztak róla.
§ A tartózkodási törvény (AufenthG) 24. szakasza kulcsfontosságú jogszabályi rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy Németországban ideiglenes védelmet nyújtsanak a háború és üldöztetés elől kollektíven menekülő embereknek. ...
A védelem meghosszabbítása – de nem mindenki számára?
Johansson úgy véli, hogy az ideiglenes védelmet további egy évvel meghosszabbítják. Ugyanakkor kijelentette, hogy a jelenlegi szabályokban esetleg „néhány kisebb módosítás” történhet.
A jelenlegi szabályok szerint az Ukrajnából érkező menekültek Németországban és az összes többi EU-tagállamban automatikusan ideiglenes védelmet kapnak. Nem kell menekültügyi eljáráson részt venniük, és hozzáférést kapnak a munkaerőpiachoz, a szociális ellátásokhoz, valamint az egészségügyi és oktatási rendszerhez. Németországban az ideiglenes védelem az AufenthG 24. §-a szerinti tartózkodási engedély hatálya alá tartozik.
Johansson az interjúban nem árulta el, milyen módosításokat vár a jelenlegi szabályozáshoz képest. Június elején azonban kiderült, hogy több EU-tagállam, köztük Németország is, az ukrán férfiak befogadásának korlátozása mellett szállt síkra.
Folyamatban van a vita arról, hogy a jövőben kizárják-e a 23 és 60 év közötti férfiakat az ideiglenes védelemből. Ezt azzal indokolják, hogy Ukrajnának szüksége van a hadköteles korú férfiakra az ország védelméhez és a munkaerőpiac számára.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is utalt arra, hogy a jelenlegi szabályt ebben a tekintetben módosíthatják. Konkrét részleteket azonban eddig nem közölt.
A legfrissebb információk szerint az új szabály elsősorban az újonnan beutazó ukrán állampolgárokat érinti. Azon személyek védelmi státusza, akik már az EU-ban tartózkodnak, viszont nem változik.
Amennyiben a 23 és 60 év közötti, újonnan érkező férfiakat kizárnák az ideiglenes védelemből, akkor rendes menedékjog iránti kérelmet vagy más tartózkodási engedélyt kellene benyújtaniuk. Védelmi jogosultságukat ezután egyénileg vizsgálnák meg.
A háború elhúzódása mint a meghosszabbítás oka
Johansson az ukrajnai továbbra is bizonytalan helyzetet nevezte meg a várható meghosszabbítás egyik fő okaként. A közeljövőben nem várható békemegállapodás vagy tartós fegyverszünet.
Az EU különmegbízottja szerint az EU-nak ezért mielőbb egyértelműséget kell teremtenie. Sok ukrán aggódik amiatt, hogy mi fog történni a jelenlegi védelmi időszak 2027. márciusában történő lejárta után. Egy mielőbbi döntés nagyobb biztonságot nyújthatna az érintetteknek, és megkönnyítené számukra a jövőjük tervezését.
2026 márciusában az Európai Unióban körülbelül 4,33 millió ember részesült ideiglenes védelemben. Közülük több mint 1,1 millióan Németországban éltek.
Átállás egy másik tartózkodási engedélyre
A várható meghosszabbítás ellenére Johansson azt tanácsolja az Ukrajnából érkező embereknek, hogy hosszú távon váltsanak át egy másik tartózkodási engedélyre. Véleménye szerint az ideiglenes védelem nem maradhat öt-hat éven át az egyetlen tartózkodási alap.
Azoknak, akik már több éve egy uniós tagállamban élnek, lehetőség szerint fokozatosan át kellene térniük egy rendes tartózkodási engedélyre. Németországban például szóba jöhetne a munkavállalás, a szakmai képzés, a felsőoktatási tanulmányok vagy családi okok miatti tartózkodási engedély.
A váltás azonban csak akkor lehetséges, ha az adott tartózkodási engedélyre vonatkozó feltételek teljesülnek. Mely követelmények vonatkoznak, az a kívánt tartózkodási céltól függ.
Összegzés: Hivatalos döntés még nem született
Ylva Johansson kijelentései alapján valószínűnek tűnik, hogy az ideiglenes védelmet 2028 márciusáig meghosszabbítják. Az EU-tagállamok között már folynak a tárgyalások, és úgy tűnik, az Európai Bizottság is egy erre vonatkozó javaslatot készít elő.
Még nem született azonban végleges döntés. Az is nyitott kérdés, hogy a védelmet változtatások nélkül meghosszabbítják-e, vagy pedig külön szabályokat vezetnek be az újonnan beutazó ukrán férfiakra vonatkozóan.