Reakció a nyelvvizsga-bizonyítványokkal kapcsolatos csalásokra
A törvény hátterében azok a csalási esetek állnak, amelyek 2025 nyarán kerültek napvilágra, és hamis nyelvvizsga- és integrációs bizonyítványokkal kapcsolatosak. Az RTL és a Stern médiaportálok kutatásai kimutatták, hogy egyes szolgáltatók a TikTokon és az Instagramon nyelviskoláknak adták ki magukat, és hamis nyelvvizsga-bizonyítványokat adtak el A1-től C2-ig, valamint a „Leben in Deutschland” (Élet Németországban) teszt bizonyítványait – gyakran több száz, akár 1500 euróért.
Az új szabályozással a szövetségi kormány ezekre az esetekre kíván reagálni, és egyértelművé tenni: aki manipulálja a honosítási eljárást vagy megtéveszti a hatóságokat, az a jövőben sokkal szigorúbb következményekkel számolhat.
A Bundestag több törvényt fogad el a honosításról és a kiutasításról
A mai határozat egy nagyobb reformcsomag része. A tízéves eltiltás mellett, amelyet a honosítási eljárás során elkövetett csalás esetén szabnak ki, a csomag a biztonságos származási országok besorolásának és a kiutasítási eljárásokban a kirendelt ügyvédhez való jog megváltoztatását is előirányozza.
A tervezetet ma, pénteken (december 5-én) véglegesen megvitatták és elfogadták a Bundestagban. A CDU/CSU és az SPD, valamint az AfD többsége a új törvény mellett szavazott – a Zöldek és a baloldali frakció ellenszavazataival szemben.
Az új szabályozások ezzel hivatalosan is elfogadottá váltak. Hatályba lépnek, amint a szövetségi törvénytárban közzéteszik őket. Jelenleg még nem tudni, hogy ez pontosan mikor fog megtörténni. Általában ez akár több hetet is igénybe vehet.
Új törvény: tíz év tilalom a honosításra
A törvény előírja, hogy egy személy tíz évre kizárható a német állampolgárság megszerzéséből, ha
- a már megadott állampolgárságot hamis adatok vagy megtévesztés miatt visszavonják,
- a hatóság az eljárás során megállapítja, hogy egy személy csalárd módon megtéveszt, fenyeget vagy megveszteget,
- hamis vagy hiányos adatokat adtak meg a honosítás alapvető feltételeiről.
Ez azt jelenti, hogy aki a honosítás során csalást követ el – legyen az hamis tanúsítványok, dokumentumok vagy hamis vagy hiányos adatok felhasználásával –, az a jövőben tíz évre kizárható a honosításból. Ez akkor is érvényes, ha a csalást utólag fedezik fel, és a német útlevelet visszavonják.
A törvényhozó ezzel nem csak a súlyos csalási esetekre, például a hamis dokumentumokra vagy a megvesztegetésre reagál. A szabályozás kifejezetten kiterjed a hiányos adatokra is – például az identitásra, a tartózkodási engedélyekre, a büntetett előéletre, a jövedelemre vagy a nyelvtudásra vonatkozóan. A szövetségi kormány ezzel először ad egyértelmű jelzést a szándékos hamis adatok ellen.
A törvényt a StAG 35. §-a alátámasztja. Ez a paragrafus előírja, hogy a honosítás visszavonható, ha azt csalással, fenyegetéssel, megvesztegetéssel vagy szándékosan hamis vagy hiányos adatok megadásával szerezték meg. A honosítás a megszerzésétől számított tíz évig visszavonható.
Egyelőre nem világos, hogy az új törvény megkülönbözteti-e a szándékos megtévesztést, a tévedést és a puszta figyelmetlenséget. A törvény teljes szövege még nem került közzétételre. Így továbbra is kérdéses, hogy a véletlen téves adatok is ugyanolyan hosszú eltiltást vonhatnak-e maguk után.
Kritika a változás mértékével és ütemével kapcsolatban
A reform jelentős kritikát váltott ki – elsősorban a bevezetésének módja miatt. A Zöldek például azt kifogásolják, hogy az új szabályozás csak két nappal a végső szavazás előtt került be a törvénytervezetbe. Filiz Polat ezt a lépést „nem megfelelőnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy egy ilyen fontos változás a állampolgársági jogban alapos parlamenti vitát igényel. Ehelyett a szigorítást egy másik törvénycsomaghoz csatolták.
Emellett a Zöldek kétségbe vonják, hogy a tízéves zárolási időszak összhangban van-e az alkotmánnyal. Egy ilyen hosszú zárolási időszak nagyon erős beavatkozásnak minősül, és aránytalan lehet. Különösen kritikusnak tartják, hogy már a hiányos adatok is elegendőek lehetnek a teljes zárolási időszak elindításához – függetlenül attól, hogy valaki szándékosan vagy véletlenül adott-e meg helytelen adatokat. Ez fontos kérdéseket vet fel a méltányosság, a megfelelőség és az egyes esetekben való biztonságos alkalmazás tekintetében.
A biztonságos származási országok besorolása a jövőben a Szövetségi Tanács nélkül történik
A honosításra vonatkozó várakozási idő mellett a törvény további menekültügyi és migrációs politikai szabályokat is tartalmaz. A jövőben a szövetségi kormány egyedül dönthet arról, hogy mely harmadik országok minősülnek „biztonságos származási országoknak”. Eddig ehhez mind a Bundestag, mind a Bundesrat jóváhagyása szükséges volt.
A besorolás nagy hatással van a menedékkérőkre: aki „biztonságos származási országból” érkezik, annak általában alig van esélye menedékjogra Németországban. A kérelmeket többnyire gyorsított eljárással bírálják el, és gyakran „nyilvánvalóan megalapozatlannak” minősítik.
Jelenleg a biztonságos származási országok listája 37 országot tartalmaz, köztük az összes EU-tagállamot, valamint Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Grúziát, Ghánát, Koszovót, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Moldovát, Szenegált és Szerbiát. Az új törvénnyel a szövetségi kormány további országokat tervez biztonságosnak minősíteni, többek között Algériát, Indiát, Marokkót, Egyiptomot, Nigériát és Tunéziát.
A kötelező ügyvéd eltörlése a kiutasítási őrizetben
A reform egy másik része a kiutasítási őrizetet érinti. A 2024-ben bevezetett kötelezettség, miszerint az érintetteknek automatikusan állami finanszírozású kirendelt védőt kell biztosítani, ismét eltörlésre kerül.
Az intézkedés eredetileg a jogi védelem javítását célozta, azonban a jelenlegi törvénymódosítással a törvényhozó elállt ettől az ötlettől – egy lépés, amelyet a szakmai szövetségek kritikus szemmel néznek.
Következtetés
Az új tízéves várakozási idővel a szövetségi kormány egyértelműen fellép a honosítási eljárás során elkövetett csalások ellen. A törvényhozó ezzel reagál a nyilvánosságra került hamis nyelvvizsga- és integrációs bizonyítványok eseteire, és meg kívánja erősíteni a honosítási folyamat integritását.
Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy az egyes esetekben milyen szigorúan alkalmazzák a szabályt – különösen az, hogy a véletlen téves adatok megadása is hosszú idejű letiltáshoz vezethet-e.
A reformcsomag emellett változásokat tartalmaz a biztonságos származási országok besorolása, valamint a kiutasítás céljából őrizetbe vett személyek jogi védelme terén is. Ezek az intézkedések bővítik a szövetségi kormány mozgásterét és több területen is változásokat hoznak a migrációs és menekültügyi jogban. Az új szabályok konkrét hatása mostantól a hatóságok és a bíróságok általi végrehajtáson múlik.
