Miről szólt az ügy?
Az ügy egy török állampolgárra vonatkozott, aki 1992 óta él Németországban. 2006 óta rendelkezik letelepedési engedéllyel. 2017 decemberében benyújtotta a honosítási kérelmét.
Az illetékes hatóság megvizsgálta a kérelmét, és megállapította, hogy szinte minden állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételt teljesített. Az akkor hatályos jogszabályok szerint azonban a kérelmezőknek általában le kellett mondaniuk korábbi állampolgárságukról ahhoz, hogy megkapják a német állampolgárságot. A férfinak ezért először igazolnia kellett, hogy felmentették a török állampolgárság alól.
Később a férfi kifejtette, hogy nem mondhat le a török állampolgárságról. A török főkonzulátuson megtudta, hogy Törökországban elfogatóparancs van ellene. Ezenkívül ott büntetőeljárás is folyik ellene.
Elmondása szerint a török hatóságok azzal vádolták, hogy Németországban kritikus megjegyzéseket tett a török kormányra vonatkozóan. Ezenkívül azzal is vádolják, hogy kapcsolatban áll a Gülen-mozgalommal.
Mivel a német hatóság a Törökországban folyamatban lévő nyomozás miatt nem hozott végleges döntést a honosítási kérelméről, a férfi tétlenségi keresetet indított. Kifejtette, hogy a Törökországban neki tulajdonított cselekmény a német jog szerint nem büntetendő. Ezért továbbra is fennáll a honosításra való jogosultsága.
Vizsgálatok a honosítási eljárás során: Mit mond erről az állampolgársági törvény?
A honosításhoz a kérelmezőknek számos feltételt kell teljesíteniük. Az egyik legfontosabb feltétel az, hogy nem lehetnek súlyos bűncselekmények vagy elítélések a háttérben.
A kisebb súlyú ítéletek általában nem akadályozzák a honosítást. Ez vonatkozik például a 90 napi bírságig terjedő pénzbírságokra vagy a három hónapig terjedő, feltételes szabadságvesztésre. Az e határt meghaladó, súlyosabb ítéletek esetén viszont a honosítási kérelmet rendszerint elutasítják.
De nem csak egy ítélet játszhat szerepet a honosítás során. Egy folyamatban lévő nyomozás is ideiglenesen felfüggesztheti a honosítási eljárást.
A StAG 12a. § (3) bekezdése értelmében a hatóságnak fel kell függesztenie a honosítási eljárást, ha a kérelmező ellen bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás folyik.
Ez azt jelenti, hogy a hatóságnak meg kell várnia a nyomozás vagy a büntetőeljárás lezárását, mielőtt döntést hozhatna a honosításról. Ha ítélet születik, csak akkor hozhat döntést, ha az ítélet jogerőre emelkedett. Ez elvileg a külföldön folyó nyomozásokra és büntetőeljárásokra is vonatkozik.
Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Felső Közigazgatási Bíróság legújabb ítélete azonban egy fontos kivételt említ ezzel kapcsolatban: a külföldön folyó nyomozás nem akadályozhatja a honosítást, ha bizonyosan megállapítható, hogy a német jog szerint az elítélt cselekmény nem minősül bűncselekménynek.
Hogyan döntött a bíróság?
Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Felső Közigazgatási Bíróság úgy döntött, hogy a férfi a bírósági tárgyalás időpontjában nem volt jogosult a honosításra. Igaz, sem Németországban, sem Törökországban nem volt jogerős ítélet ellene. Ennek ellenére a honosítás még nem történhetett meg.
Bár a férfinak tulajdonított cselekmények – az állítólagos tagság a Gülen-mozgalomban és a török kormányt bíráló kijelentések – Németországban nem minősültek bűncselekménynek, és az állampolgárság megszerzése elvileg lehetséges volt.
A férfi azonban nem tudta kellőképpen bizonyítani, hogy a török hatóságok kizárólag ezek alapján folytattak ellene nyomozást. A benyújtott dokumentumokból nem derült ki egyértelműen, hogy milyen cselekményekkel vádolták. A bíróság ezért nem zárhatta ki, hogy az eljárás olyan cselekményekre is kiterjedt, amelyek a német jog szerint büntetendők lennének.
Következtetés: Mit jelent ez az ítélet a kérelmezők számára?
Az ítéletből kitűnik, hogy nem csupán a németországi büntetőeljárások késleltethetik a honosítást. Más országban folyó nyomozások is oda vezethetnek, hogy a honosítási hatóság ideiglenesen felfüggeszti az eljárást. A hatóságnak ilyenkor elvileg meg kell várnia, amíg az eljárás lezárul.
A külföldön folyó nyomozásokra azonban kivétel vonatkozik: ha bizonyítottan megállapítható, hogy a vádolt cselekmény Németországban nem büntetendő, a külföldi eljárás nem akadályozhatja a honosítást.
A kérelmezőknek ezt azonban megbízható és egyértelmű bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk. Nem elegendő egy általános nyilatkozat, amely szerint a külföldön vádolt cselekmény Németországban nem minősül bűncselekménynek. A dokumentumokból lehetőleg egyértelműen ki kell derülnie, hogy a külföldi hatóságok milyen konkrét vádakat emelnek, és ezek milyen cselekményeken alapulnak.
Ha a külföldön folyó nyomozás okai nem tisztázhatók egyértelműen, a honosítási hatóságnak el kell halasztania a honosítási döntés meghozatalát. Ez akkor is érvényes, ha a kérelmező kijelenti, hogy ártatlan, és a büntetőnyilvántartásban eddig nem szerepel elítélés.
