Már a múlt héten látszott, hogy az AfD indítványa nem fog többséget szerezni. A belügyi bizottságban történt elutasítást követően most a plenáris ülésen is megszületett a döntés. De pontosan mit követelt az AfD – és mit jelent a Bundestag határozata a honosításra várók számára?
A Bundestag elutasította az AfD indítványát
Név szerinti szavazáson 438 képviselő szavazott az AfD indítvány ellen. Az indítvány mellett 134 képviselő és egy frakcióhoz nem tartozó képviselő szavazott.
A döntés alapját a belügyi bizottság határozati javaslata képezte. A bizottság előzetesen megvizsgálta a javaslat tartalmát, és azt javasolta, hogy ne fogadják el. Az ilyen javaslatoknak nagy súlya van a parlamenti eljárásban, mivel tükrözik a szakpolitikusok álláspontját.
A szövetségi parlamentben történt szavazással az eljárás lezárult. A javaslatot politikailag elbukottnak tekintik, és nem folytatják tovább.
Mit követelt konkrétan az AfD
Az AfD indítványában az állampolgársági jog „átfogó reformját” szorgalmazta. A cél elsősorban a 2024-es reform változásainak visszavonása volt.
Az AfD indítványának egyik központi eleme a tartózkodási idő volt: míg jelenleg a honosításhoz öt év törvényes tartózkodás szükséges, az AfD ezt a határidőt ismét nyolc évre kívánta meghosszabbítani. Ezzel sok ember számára jelentősen meghosszabbodott volna az út a német állampolgárság megszerzéséhez.
A nyelvtudás tekintetében is szigorúbb szabályokat írt elő a javaslat. A jelenleg előírt B1-es szint helyett a jövőben B2-es szintű német nyelvtudást kell igazolni. Az igazolási kötelezettség alóli mentességek nagyrészt megszűnnének
Emellett az AfD szigorítani akarta a megélhetésre vonatkozó követelményeket. Ennek értelmében a kérelmezőknek igazolniuk kellene, hogy hosszú távon önállóan képesek biztosítani megélhetésüket. Ez a szabály már ma is érvényben van. Az AfD szándéka szerint azonban az esetleges kivételeket – például bizonyított fizikai vagy pszichés betegségek esetén – jelentősen korlátozni kellene.
Ezen felül a javaslat szigorúbb ellenőrzéseket írt elő a honosítási eljárás során. Különösen alaposabban kellett volna ellenőrizni, hogy a kérelmezők megértik-e és elismerik-e a liberális-demokratikus alaprendet.
Egy másik javaslat a menekült- vagy védelmi státusszal rendelkező személyekre vonatkozott: az AfD szándéka szerint a jövőben a menekültügyi eljárás ideje vagy az elismert védelem időtartama nem számítana bele a honosításhoz szükséges időbe.
Ezen felül az AfD azt követelte, hogy azokat, akik illegálisan léptek be Németországba, elvileg kizárják a honosításból.
Több párt is ellenezte a javaslatot
A Bundestagban zajló vitában több frakció is kiállt a jelenlegi honosítási szabályozás mellett.
A CDU/CSU és az SPD képviselői hangsúlyozták, hogy a jelenlegi ötéves határidő egy olyan politikai kompromisszum eredménye, amely figyelembe veszi a különböző érdekeket. Úgy vélik, hogy ez egy kiegyensúlyozott megoldás az integráció és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó követelmények között.
A Bündnis 90/Die Grünen és a Die Linke pártok is ellenezték a honosítási szabályok szigorítását. Rámutattak arra, hogy Németország bevándorlási ország, és a honosítás fontos szerepet játszik a társadalmi részvételben.
Az AfD ezzel szemben azzal érvelt, hogy szigorúbb szabályokra van szükség a német állampolgárság értékének megőrzése érdekében.
Összegzés: Mit jelent ez a döntés a honosításra vágyók számára
A Bundestag döntése így elsősorban egy dolgot eredményez: jogbiztonságot. Az elmúlt években bevezetett honosítási feltételek változatlanok maradnak – egyelőre nem várható a nyolcéves várakozási idő visszaállítása.
Továbbra is az a szabály, hogy a polgárság megszerzése öt év törvényes tartózkodás után lehetséges. A nyelvtudásra vonatkozó követelmények is változatlanok maradnak – a német nyelv B1 szintű ismerete.
A megélhetés tekintetében továbbra is az a szabály, hogy azt elvileg önállóan és hosszú távon kell biztosítani (szociális ellátások igénybevétele nélkül). Bizonyos esetekben azonban lehetségesek kivételek.
Ezenkívül a kérelmezőknek el kell ismerniük a szabad és demokratikus alaprendet, igazolniuk kell személyazonosságukat, bizonyítaniuk kell, hogy nem állnak büntetőjogi felelősség alatt, és le kell tenniük a honosítási vizsgát (vagy be kell mutatniuk egy német iskolai vagy szakképzési végzettséget).
