A tanulmány egész Németországban vizsgálta a hatóságokat
Az „Intézmények és rasszizmus” (InRa) című tanulmányt a Társadalmi Összetartozás Kutatóintézet készítette, és a szövetségi belügyminisztérium hatmillió euróval támogatta. Három éven keresztül tudósok vizsgálták a hatóságokat egész Németországban. Megvizsgálták, hogy a mindennapi munkában milyen mértékben fordulnak elő előítéletek és rasszizmus.
A vizsgálat tárgyát képezték:
- Idegen hatóságok
- munkaügyi központ
- Rendőrség és vámhatóság
- Igazságügyi, egészségügyi, ifjúsági és közrendvédelmi hivatalok
- Szociális munka intézmények
Ezenkívül körülbelül 13 000 alkalmazottat kérdeztek meg négy szövetségi hatóságtól, nevezetesen a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivataltól (BAMF), a szövetségi rendőrségtől, a vámhatóságtól és a szövetségi munkaügyi hivataltól.
A tudósok szerint ez a legnagyobb, a rasszizmus és a diszkrimináció témájában eddig végzett tanulmány a német hatóságoknál.
Tanulmány: A diszkrimináció nem nyíltan, hanem a mindennapi életben nyilvánul meg
A tanulmány kimutatja: a hatóságoknál a diszkrimináció ritkán nyilvánvaló sértések vagy egyértelmű támadások formájában jelentkezik. Leggyakrabban a mindennapi életben fordul elő, és nem azonnal felismerhető. Ennek ellenére az érintettek számára érezhető következményekkel járhat.
Így nyilvánultak meg a hátrányos megkülönböztetés és a diszkrimináció:
- a kérelmek feldolgozásának módjában
- abban, hogy a kérelmezők mennyire kapnak segítséget a bonyolult űrlapok kitöltéséhez
- a szabályok eltérő értelmezésében és a hatóságok mérlegelési jogkörében
- a döntések átláthatóságában és nyomon követhetőségében
- részben elutasító vagy távolságtartó hangnemben
A tanulmány szerint ez a probléma különösen nyilvánvaló volt a nyelvi akadályok esetében. Míg egyes kérelmezők aktív támogatást kaptak, másokat német nyelvtudásuk hiánya miatt kevésbé intenzív tanácsadással láttak el, vagy elutasítottak.
A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ha a segítségnyújtás nagymértékben függ az egyes munkatársak támogatásától, ez egyenlőtlen bánásmódhoz vezethet.
Különösen a hatóságok és a migránsok közötti viszonyban gyakran fennáll hatalmi egyenlőtlenség. Aki tartózkodási engedélyre, tartózkodási jog meghosszabbítására vagy szociális ellátásokra szorul, az a hatóság döntésétől függ. Ha itt előítéletek játszanak szerepet, az súlyos következményekkel járhat.
Tanulmány különbségeket mutat: sok hatóság tisztességesen dolgozik
Fontos azonban megjegyezni, hogy a tanulmány nem fest teljesen negatív képet. Nem minden hatóság érintett ugyanolyan mértékben.
A tanulmány szerint sok alkalmazott kifejezetten elkötelezett a méltányosság, a jogállamiság és a tárgyilagos egyenlő bánásmód mellett. A rasszizmust ezért nem szabad általánosan egyes hatóságokra vagy alkalmazottakra ráhúzni.
Jogi védelmi hiányosságok a hatóságok általi diszkrimináció esetén
Ugyanakkor a tanulmány rámutat arra, hogy az érintettek nem élveznek megfelelő jogi védelmet a hatóságok általi diszkrimináció esetén.
Az általános egyenlő bánásmódról szóló törvény (AGG) védi az embereket a munkahelyi vagy magánszolgáltatások terén történő diszkriminációtól. Ez a törvény azonban eddig nem vonatkozik az állami hatóságokra.
Ez azt jelenti, hogy aki állami hatóság részéről diszkriminációt érez, nem hivatkozhat közvetlenül az általános egyenlő bánásmódról szóló törvényre (AGG). Ezáltal az érintetteknek nehezebb lehet védekezniük az egyenlőtlen bánásmód ellen.
Sok érintett nem jelenti a diszkriminációt
A migránsok számára különösen relevánsak egy muszlimok körében végzett kiegészítő felmérés eredményei. A résztvevők körülbelül 80 százaléka állította, hogy tapasztalt már rasszista diszkriminációt a hatóságoknál. Sokan konkrét tapasztalatokat említenek munkaügyi központokban, szociális vagy idegenrendészeti hatóságoknál.
A tanulmány szerint a következmények gyakran súlyosak: az érintettek önbizalomhiányról, kudarcfélelemről és hosszú távú pszichés terhekről számolnak be.
Ennek ellenére csak kevesen fordulnak az antidiszkriminációs szervekhez. Gyakori indok: az a félelem, hogy a panasz nem jár következményekkel, vagy hogy az saját helyzetüket ronthatja.
Mit tehetnek már ma az érintettek?
Ha úgy érzi, hogy egy hatósági eljárás vagy döntés során – például a külföldiek ügyeivel foglalkozó hatóság, a munkaügyi központ vagy a BAMF részéről – hátrányos megkülönböztetésben részesült, a következő lépések lehetnek célszerűek:
Átláthatóság követelése: Önnek joga van megtudni, hogy egy döntés milyen jogi alapon született.
Írásbeli döntés meghozatala: A szóbeli nyilatkozatok jogilag nem kötelező érvényűek. Az írásbeli döntés alapján nyomon követhető, hogy a döntés milyen jogi alapon született.
Pontosan ellenőrizze és tartsa be a határidőket: különösen a tartózkodási jog esetében a határidő elmulasztása súlyos következményekkel járhat.
A mérlegelési döntések felülvizsgálata: A mérlegelési döntések esetében is a hatóság a törvényekhez köteles. A mérlegelési hibák bíróság előtt felülvizsgálhatók.
Dokumentáljon és őrizzen meg fontos dokumentumokat: Jegyezze fel a határidőket, a megbeszélések tartalmát és a kapcsolattartók nevét. Gondosan őrizze meg a kérelmeket, határozatokat, e-maileket és igazolásokat. A hiánytalan dokumentáció döntő jelentőségű lehet a fellebbezési vagy peres eljárásban.
Panaszintézetek igénybevétele: Az egyes szövetségi tartományokban antidiszkriminációs hivatalok, ombudsmani hivatalok és petíciós bizottságok működnek.
Jogi tanácsadás igénybevétele: Szakjogászok megvizsgálhatják, hogy jogellenes megkülönböztetés vagy mérlegelési hiba történt-e.
Jogorvoslat igénybevétele: Sok hatósági határozat ellen fellebbezés vagy kereset nyújtható be.
Következtetés
A tanulmány egyértelműen rámutat: a hatóságoknál tapasztalható diszkrimináció nem pusztán egyes alkalmazottak egyéni problémája, hanem strukturális okai is lehetnek. Ugyanakkor azt is megmutatja, hogy sok hatóság és alkalmazott elkötelezett a méltányosság és az átláthatóság mellett.
Az érintettek számára a legfontosabb: nem jogfosztottak. Még ha vannak is védelmi hiányosságok, jogi lehetőségek állnak rendelkezésre az igazságtalan döntések elleni védekezésre.
