Visszatekintés: Mi állt a gyorsított honosítás mögött?
A gyorsított honosításról a StAG 10. § (3) bekezdése rendelkezett. Célja az volt, hogy a különösen jól integrált külföldiek gyorsabban honosíthatóak legyenek. A szokásos öt éves tartózkodási idő helyett három év törvényes tartózkodás is elegendő volt, feltéve, hogy a kérelmező további integrációs eredményeket tudott felmutatni, például C1 szintű nyelvtudást és társadalmi elkötelezettséget.
A gyorsított honosítás azonban kezdettől fogva politikai vitákat váltott ki. A kritikusok szerint a rövidített tartózkodási idő túl rövid volt ahhoz, hogy biztosítsa a tartós integrációt.
Így már néhány hónappal a hatálybalépés után a törvény politikai nyomás alá került. 2025. október 8-án a Bundestag végül úgy döntött, hogy eltörli a gyorsított honosítást. Azóta minden kérelmezőre a szokásos, legalább öt éves tartózkodási idő vonatkozik – függetlenül az integráció mértékétől. A törvény nem tartalmazott átmeneti rendelkezéseket.
Pontosan ez volt a lengyel állampolgár keresetének tárgya. Ugyanis: gyorsított honosítási kérelmét még a régi törvény alapján nyújtotta be, de az új törvény alapján elutasították.
Az eset: a régi jogi helyzet alapján benyújtott gyorsított honosítási kérelem
A felperes 2025 áprilisában nyújtotta be állampolgársági kérelmét. Ekkor még érvényben volt a gyorsított állampolgársági eljárás. Az illetékes kerületi hatóság azonban először nem döntött a kérelemről.
Miután 2025 júniusában nyilvánosan megvitatták a gyorsított honosítás tervezett eltörlését, és továbbra sem született döntés, a férfi 2025 júliusában mulasztási keresetet indított. Egy ilyen keresettel a kérelmezők kényszeríthetik a hatóságot döntéshozatalra, ha az három hónapnál hosszabb ideig nem reagál.
A bírósági eljárás során azonban megváltozott a jogi helyzet: a gyorsított honosítási eljárást eltörölték, az új jogszabály október végén lépett hatályba. A felperes honosítási kérelmét ezután elutasították, mivel még nem töltötte le a most már előírt öt év törvényes tartózkodási időt. Ez ellen a döntés ellen továbbra is fellebbezett.
A férfi azzal érvelt, hogy gyorsított állampolgársági kérelmét a kérelem benyújtásakor hatályos régi jogi helyzet alapján kell elbírálni. Ellenkező esetben megcsorbítaná a hatályos jogi helyzetbe vetett bizalmát (bizalom védelme). Ezenkívül uniós polgárként hátrányos megkülönböztetésnek érezte magát más személycsoportokkal szemben (uniós diszkriminációtilalom).
Továbbra is lehetséges a gyorsított honosítás? Így döntött a bíróság
A trieri közigazgatási bíróság elutasította a férfi keresetét. A 2025. december 3-i ítéletében a bírák egyértelművé tették: a honosítási igény elbírálásakor alapvetően a szóbeli tárgyalás időpontjában hatályos törvény az irányadó, nem pedig a kérelem benyújtásának időpontja.
Ha a törvény egy folyamatban lévő eljárás során megváltozik, általában az új jogszabályt kell alkalmazni. Ez akkor is érvényes, ha a változás a kérelmező számára hátrányos.
Kivételek csak akkor lehetségesek, ha a törvény kifejezetten átmeneti rendelkezéseket ír elő, vagy ha az új jog alkalmazása a bizalom védelme miatt nem megengedett. A bíróság véleménye szerint ebben az esetben egyik sem volt fennálló.
Bíróság: nincs bizalom védelme és nincs diszkrimináció
A férfi keresetében a bizalom védelmére hivatkozott. Azzal érvelt, hogy bízhatott abban, hogy kérelmét a régi jogi helyzet (azaz a gyorsított honosítás) alapján bírálják el. A bíróság ezt nem fogadta el.
A bírák az új jog alkalmazását úgynevezett „hamis visszamenőleges hatálynak” minősítették. Ez azt jelenti, hogy egy új törvényt alkalmaznak egy olyan ügyre, amely már megkezdődött, de még nem zárult le – jelen esetben a még nem döntött honosítási kérelemre. Az ilyen visszamenőleges hatály alapvetően megengedett.
Csak akkor lenne elfogadhatatlan, ha az érintett személy nem számíthatott a törvénymódosításra, és az ő bizalma fontosabb, mint a törvényhozó célja.
A bíróság véleménye szerint azonban a gyorsított honosítás eltörléséről hetekig folyt nyilvános vita. Ezenkívül a bírók szerint a gyorsabb honosítás iránti egyéni érdeknél a közérdek volt a meghatározó.
Röviden:
- Mi az ál-visszamenőleges hatály? Egy új törvényt alkalmaznak egy olyan ügyre, amely már megkezdődött, de még nem zárult le (például: egy gyorsított honosítási kérelem, amelyről a törvénymódosítás időpontjában még nem született döntés). Az ál-visszamenőleges hatály alapvetően megengedett.
- Mikor nem megengedett? Csak akkor, ha az érintett személy nem számíthatott a törvénymódosításra, és bizalma fontosabb, mint a törvény célja.
- Miért volt itt megengedett? A gyorsított honosítás eltörléséről nyilvános vita folyt, így az általánosan ismert és előre látható volt. Ezenkívül a hosszabb tartózkodási idő iránti közérdek túlsúlyban volt.
A bíróság nem látott megsértést az EU diszkriminációtilalmában sem. Az új szabályozás minden állampolgárságra vonatkozóan egyformán vonatkozik minden állampolgárságra vonatkozóan.
Következtetés: Mit jelent ez az ítélet más honosítási kérelmekre nézve?
Az ítélet egyértelművé teszi: 2025 októberétől már nem lesz lehetőség három év után gyorsított honosításra. Azok, akik időben benyújtották a gyorsított honosítás iránti kérelmüket, de az még nem került elbírálásra, már nem hivatkozhatnak a korábbi szabályozásra.
A döntő mindig az a jogi helyzet, amely a hatósági vagy bírósági döntés meghozatalának időpontjában érvényes – nem pedig a kérelem benyújtásának időpontjában. Kivételt csak az jelent, ha a törvény átmeneti rendelkezést ír elő. A gyorsított honosításra azonban a törvényhozó nem ír elő átmeneti rendelkezést.
