Háttér: Ezekből az országokból vízum nélkül utazhat az EU-ba
Az Európai Unió jelenleg 61 harmadik országgal kötött vízummentes megállapodást. Két különleges közigazgatási terület (Hongkong és Makaó) és Tajvan is létezik.
Ezen országok állampolgárai 180 napon belül legfeljebb 90 napra vízum nélkül léphetnek be a schengeni térségbe - turisztikai, családi vagy üzleti célból. A munkavállalás vagy az állandó tartózkodás továbbra sem engedélyezett.
Az EU területére történő vízummentes beutazás a következő országok állampolgáraira vonatkozik:
Európa: Albánia, Andorra, Bosznia és Hercegovina, Grúzia, Koszovó, Moldova, Monaco, Montenegró, San Marino, Szerbia, Ukrajna, Vatikánváros, Egyesült Királyság, Ukrajna.
Afrika: Mauritius, Seychelle-szigetek
Amerika, Latin-Amerika és a Karib-térség: USA, Kanada, Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Dominika, Grenada, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Trinidad és Tobago.
Ázsia és Közel-Kelet: Brunei, Hongkong, Izrael, Japán, Makaó, Malajzia, Szingapúr, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Tajvan, Kelet-Timor.
Óceánia: Ausztrália, Új-Zéland, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau, Szamoa, Salamon-szigetek, Tonga, Tuvalu, Vanuatu.
Miért szigorítja most az EU a vízumszabályokat?
Az EU már most is felfüggesztheti a vízummentességet ideiglenesen vagy véglegesen, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Erre például a következő esetekben van lehetőség
- ha hirtelen megnő a vízummentes országból érkező illegális migráció,
- ha az elutasított menedékkérelmek száma meredeken emelkedik
- vagy ha biztonsági kockázatokat azonosítanak.
- Az együttműködés hiánya az ország elhagyására kötelezett személyek hazatelepítésében szintén ok lehet.
A most elfogadott reformmal az EU ki kívánja terjeszteni ezt a mechanizmust és fel kívánja gyorsítani az eljárásokat. A jövőben politikai, emberi jogi és biztonságpolitikai tényezőket is figyelembe vesznek majd, például ha egy ország rendszeresen megsérti a nemzetközi normákat, vagy a migrációt az EU-ra gyakorolt nyomásgyakorlás eszközeként használja.
Amikor az EU vízumkötelezettséget ír elő
A jövőben az EU felfüggesztheti a vízummentes utazást, ha:
- egy ország szándékosan használja a migrációt politikai nyomásgyakorlás eszközeként - azaz úgynevezett "hibrid fenyegetéseket" hoz létre, például államilag ellenőrzött határnyitások vagy a migránsok szándékos csempészése révén (ahogyan azt a múltban a fehérorosz-lengyel határon megfigyelték),
- egy ország olyan befektetői programokat kínál ("arany útlevelek" vagy "aranyvízumok"), amelyek lehetővé teszik, hogy a nem állampolgárok készpénzfizetés vagy befektetés ellenében állampolgárságot és ezáltal vízummentes beutazást szerezzenek az EU-ba,
- az emberi jogok súlyos megsértése vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértése bizonyított, például háborús bűncselekmények vagy politikai elnyomás révén,
- egy állam figyelmen kívül hagyja a nemzetközi bíróságok, például a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy a Nemzetközi Bíróság ítéleteit,
- vagy ha az ENSZ Alapokmányának alapelveit megsértik - például agressziós háborúk vagy annexiók révén.
További újdonság, hogy az EU többé nem zár ki automatikusan egész népcsoportokat a vízummentes utazásból: Mostantól kifejezetten felmentést adhat a vízummentesség alól egyes embercsoportok - például a bűncselekményekhez közvetlenül kapcsolódó kormányzati képviselők vagy üzletemberek - számára. Ennek célja, hogy a polgári lakosságot ne lehessen büntetni a kormányuk által hozott politikai döntések miatt.
Hogyan szavazott az EU Parlament
A reformról 2025. október 7-én szavazott az Európai Parlament Strasbourgban. Az eredmény egyértelmű volt: 518 igen szavazat, 96 nem és 24 tartózkodás.
A 96 német EP-képviselő közül, akik a platform szerint igennel szavaztak, a következőkre szavazott abgeordnetenwatch.de 61-en szavaztak igennel, 25-en nemmel, egy képviselő tartózkodott, kilencen pedig nem voltak jelen.
Mely országok lehetnek érintettek?
Az EU hivatalosan nem nevezte meg azokat az országokat, amelyek ellen az új szabályok irányulhatnak. Mindazonáltal Brüsszelben és az európai médiában már most is beszélnek a lehetséges első alkalmazásokról.
A platform euronews már júniusban beszámolt arról, hogy Izrael az egyik első olyan ország lehet, amelyet érinthet az új szabályozás. Ennek hátterében a gázai háborúban elkövetett háborús bűnök és emberi jogi jogsértések folyamatos vádjai állnak, amelyeket az ENSZ szervei és nemzetközi emberi jogi szervezetek vetettek fel.
Uniós megfigyelők szerint az úgynevezett "arany útlevél" programmal rendelkező országok is nagyobb nyomás alá kerülhetnek. Az EU Bizottsága korábban már bírálta Máltát és Ciprust az ilyen programok miatt, és jogsértési eljárást kezdeményezett.
Hasonló modellek vannak Montenegróban és Szerbiában is, amelyek kockázatait Brüsszel évek óta figyelemmel kíséri. Az Európai Nyugat-Balkán Platform szerint az ilyen programok megszüntetését többször is az uniós csatlakozási tárgyalások feltételeként említették.
Mit jelent ez az utazók és a migránsok számára?
Kezdetben a vízummentes országokból érkező emberek többsége számára semmi sem fog változni. Az új szabályok csak akkor lépnek hatályba, ha az EU Bizottsága vagy valamely tagállam eljárást kezdeményez a vízummentesség felfüggesztésére, és az EU Tanácsa jóváhagyja azt.
Ha azonban a vízumkötelezettséget ideiglenesen vagy véglegesen visszaállítják, annak kézzelfogható következményei lesznek az érintett állampolgárokra nézve:
- A jövőben schengeni vízumot kellene kérniük, mielőtt beléphetnének az EU-ba.
- Ez többletköltségeket jelent (jelenleg kb. 90 euró/kérelem), és néha több hetes várakozási időt a nagykövetségeken.
- Ezen túlmenően a kérelmezőknek számos bizonyítékot kell benyújtaniuk - például a szállásról, a visszaútról, a pénzügyi eszközökről vagy az utazás céljáról.
Ez jelentősen megnehezítheti az EU-ba való utazást a családlátogatások, a diákok és a szakemberek számára - különösen azok számára, akik rendszeresen ingáznak hazájuk és Európa között.
Mi történik ezután?
Mielőtt az új rendelet hatályba léphetne, az Európai Unió Tanácsának még hivatalosan el kell fogadnia. A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően 20 nappal lép hatályba.
Az EU Bizottsága közleményében hangsúlyozta, hogy a cél nem egy konkrét ország, hanem "a schengeni rendszer hitelességének és integritásának védelme".
