Háttér: Újabb harcok Szíriában
Az elmúlt hetekben jelentősen fokozódtak a harcok a szíriai kormánycsapatok, a velük szövetséges milíciák és a kurdok vezette egységek között. Különösen érintettek a szíriai északkeleti régiók, valamint Aleppo környéke. A baloldal szerint csak Aleppóból és környékéről rövid idő alatt mintegy 120 000 kurdot és jezidit űztek el.
A Die Zeit című lap a Szíriai Emberi Jogi Megfigyelőközpontra hivatkozva arról számol be, hogy az élelmiszer-, gyógyszer- és mindennapi szükségleti cikkek ellátása szinte teljesen leállt. A segélyszállítmányok csak korlátozott mértékben jutnak el a régióba. A jelentések szerint segélykonvojok vannak úton, de a helyzet továbbra is feszült.
Bár a jelenlegi fegyverszünetet nemrég további 15 nappal meghosszabbították, mégis továbbra is előfordulnak elszórt harcok. Ezenkívül egyre nagyobb az aggodalom, hogy az instabil biztonsági helyzetet az „Iszlám Állam” terrorista milícia kihasználhatja.
Linke fordert bundesweiten Abschiebestopp für Syrien
Ennek fényében a Die Linke párt országos szintű kitoloncolási moratóriumot követel Szíriába. A szövetségi kormánynak hatást kell gyakorolnia a tartományokra, hogy ne történjenek kitoloncolások a továbbra is háború és válságok által sújtott országba – nyilatkozta Ines Schwerdtner pártelnök. Szíria továbbra sem biztonságos származási ország; ott kínzás, erőszak és halál fenyeget.
A RedaktionsNetzwerk Deutschlandnak adott interjújában Schwerdtner hangsúlyozta, hogy még azokban a régiókban sem lehet megbízható biztonságról beszélni, ahol jelenleg nem folynak harcok. Ott is az emberek önkényes erőszaknak, üldöztetésnek és súlyos emberi jogi jogsértéseknek vannak kitéve.
Schwerdtner egyúttal élesen bírálta Ahmed al-Scharaa szíriai átmeneti elnököt. Milíciái súlyos emberi jogi jogsértésekért felelősek. A baloldal ezért követeli, hogy vonják vissza al-Scharaa Németországba szóló meghívását, és helyette vizsgálják meg a nemzetközi büntetőjogi lépések lehetőségét. A szövetségi főügyész azonban elutasította az al-Scharaa ellen indított nyomozást, miután a kurd közösség Németországban feljelentést tett.
Háttér: A múlt héten bejelentették al-Scharaa berlini látogatását. Ezt azonban a folyamatos zavargások miatt röviddel a látogatás előtt lemondták. A médiaértesülések szerint a látogatás során a szíriai állampolgárok hazaszállításáról is szó lett volna.
Szíriába történő kitoloncolás: a szövetségi kormány szigorítja a menekültügyi szabályokat
Jelenleg még nem tudni, hogy a baloldal által követelt, Szíriába történő országos kitoloncolási moratórium valóban életbe lép-e, de ez inkább valószínűtlen. A szövetségi kormány ugyanis jelenleg éppen ellenkező irányt követ.
A CDU/CSU és az SPD már a 2025 májusában kötött koalíciós megállapodásban megállapodtak abban, hogy újra rendszeresen végrehajtják a Szíriába és Afganisztánba történő kiutasításokat. Elsősorban a büntetett előéletű bűnözőket és a veszélyes személyeket érinti ez az intézkedés. Hosszú távon azonban már az elutasított menedékjog iránti kérelemmel rendelkező és törvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek kiutasításáról is folynak tárgyalások.
Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter tavaly szeptemberben a Rheinische Postnak nyilatkozta, hogy 2025-ben még megállapodást akarnak kötni Szíriával, és „először a bűnözőket, majd később a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyeket fogják kiutasítani”.
Jelenleg nem nyilvános, hogy milyen stádiumban vannak a damaszkuszi átmeneti kormánnyal folytatott tárgyalások egy esetleges visszavételi megállapodásról.
A BAMF fokozottan vizsgálja a szíriaiak menedékjog iránti kérelmeit
Ezzel párhuzamosan a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) 2025 szeptemberétől ismét jelentősen szigorúbban vizsgálja a szíriai állampolgárok menedékjog iránti kérelmeit. A figyelem középpontjában elsősorban az egyedül utazó, egészséges és munkaképes férfiak állnak. A védelmet már nem általánosan biztosítják, hanem inkább a származási régió és az egyéni veszélyhelyzet alapján értékelik.
Ennek oka a hosszú ideig hatalmon lévő Bassár el-Aszad 2024 decemberi bukása. A hatóságok véleménye szerint ezzel sok esetben megszűnt az eredeti menedékjog alapja. A BAMF adatai szerint 2025 októberében a szíriai állampolgárok menedékjog iránti kérelmeinek mintegy 99 százaléka elutasításra került.
Ezenkívül több közigazgatási bíróság is megerősítette, hogy a szíriaiaknak már nincs általános joguk menedékjogra Németországban. Ehelyett minden egyes esetben meg kell vizsgálni, hogy továbbra is fennáll-e konkrét egyéni veszély.
Kétségek a kormányon belüli kitoloncolásokkal kapcsolatban
A szigorúbb menekültügyi szabályok ellenére a szövetségi kormányon belül is vannak kétségek a szíriai kitoloncolásokkal kapcsolatban. Johann Wadephul külügyminiszter (CDU) egy 2025 végén Szíriába tett látogatás után szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy jelenleg lehetséges-e a biztonságos visszatérés.
Az infrastruktúra nagy része megsemmisült, sok helyen alig elképzelhető, hogy a visszatérők méltóságteljes és biztonságos életet éljenek. Nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is figyelmeztetnek a Szíriába történő kitoloncolásokra. A szervezet becslése szerint az ország jelenleg nem képes nagyobb számú visszatérőt befogadni és ellátni.
Háttér: Mi az a kitoloncolási moratórium?
A kiutasítás felfüggesztése azt jelenti, hogy egy meghatározott időtartamra felfüggesztik a kiutasításokat egy adott országba. A gyakorlatban ez az időtartam általában három hónap. A jogalap a tartózkodási törvény (AufenthG) 60a. § (1) bekezdése.
A kiutasítások felfüggesztését a szövetségi tartományok rendelhetik el, általában a megfelelő belügyminisztériumok határozataival. Bizonyos esetekben a szövetségi belügyminisztérium is felléphet – például akkor, ha a kiutasítások felfüggesztése hat hónapnál hosszabb ideig tart, vagy országosan egységesen kell alkalmazni.
A kiutasítások felfüggesztését általában akkor rendelik el, ha egy ország biztonsági helyzete súlyosan romlik, például háború, politikai zavargások vagy természeti katasztrófák miatt, vagy ha súlyos emberi jogi jogsértések fenyegetnek. Ez minden, az adott országból származó személyre vonatkozik, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e tartózkodási engedéllyel vagy elutasították-e menedékjog iránti kérelmüket.
Kitelepítés-stop: Irán és Szíria összehasonlítása
Jelenleg több szövetségi tartomány is elrendelte vagy meghosszabbította az Iránba történő kitoloncolások felfüggesztését. Ez a feszült emberi jogi helyzetre és a politikai üldözés veszélyére vezethető vissza.
Szíria esetében jelenleg nincs kitoloncolási moratórium – sem tartományi, sem szövetségi szinten. Fontos azonban a kontextus: bár a szövetségi kormány elvben újra lehetővé teszi a kitoloncolásokat Szíriába, ezeket szigorú korlátozások vonatkoznak.
Eddig kizárólag elítélt bűnözőkre és úgynevezett veszélyes személyekre vonatkoztak. Jelenleg hivatalosan nem hajtanak végre kiutasításokat olyan személyek esetében, akiknek menedékjog iránti kérelmét elutasították.
Következtetés: jelenleg nem valószínű a szíriai kitoloncolások felfüggesztése
Annak ellenére, hogy a biztonsági és humanitárius helyzet Szíriában ismét romlik, jelenleg nem látszik, hogy országos szinten felfüggesztenék a kitoloncolásokat. Az emberi jogi szervezetek továbbra is figyelmeztetnek a visszatoloncolásokra, és a Bundestagban a pártok között is vannak, akik kételkednek a biztonságos visszatérésben. Jelenleg azonban a kormány szigorúbb irányvonalat követ, és ragaszkodik a kitoloncolások lehetőségéhez.
A szíriai menekültek helyzete így összességében bizonytalan marad. Fontos: A kitoloncolás felfüggesztése nélkül is az asylkérelmeket nem általánosan, hanem minden egyes esetet külön-külön bírálják el. Ennek során központi szerepet játszik a szíriai származási régió, a helyszíni aktuális biztonsági helyzet, valamint az érintett személy személyes helyzete.
Az Iránnal való összehasonlítás azt mutatja, hogy a kitoloncolások felfüggesztése lehetséges. Azonban a szíriai erőszak és humanitárius válság folytatódása miatt jelenleg még nem tudni, hogy ilyen lépésre sor kerül-e.
