Áttekintést adunk arról, hogy mely szövetségi tartományok nem toloncolnak jelenleg Iránba, miért követelik a toloncolás országos leállítását, mit mondanak a politikusok és a szövetségi kormány – és mit jelent jogilag a toloncolás leállítása.
Miért követelik az Iránba történő kitoloncolások leállítását?
A jelenlegi vita kiváltó oka az Iránban folytatódó zavargások. 2025 december vége óta az emberek országszerte tiltakoznak a mullahok rezsimje ellen. A tüntetések többek között a gazdasági helyzet, a magas infláció és a politikai elnyomás ellen irányulnak.
A biztonsági erők, a forradalmi gárda és a rezsimhez hű milíciák rendkívüli keménységgel lépnek fel a tüntetők ellen. Emberi jogi szervezetek és nemzetközi médiaorgánumok hetek óta számolnak be önkényes letartóztatásokról, súlyos bántalmazásokról és kivégzésekkel való fenyegetőzésről.
Sok politikus, egyház és nem kormányzati szervezet ezért figyelmeztet arra, hogy ilyen körülmények között nem szabad embereket Iránba deportálni. Úgy vélik, hogy ez konkrét veszélyt jelent a visszatérők életére, testi épségére és szabadságára.
Melyik szövetségi államok rendeltek el kitoloncolási moratóriumot?
Több szövetségi tartomány is ideiglenesen felfüggesztette az Iránba történő kiutasításokat. Ezek közé tartozik többek között Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz, Brandenburg, Schleswig-Holstein és Saarland.
Észak-Rajna-Vesztfáliában a kitoloncolási moratórium 2026 január közepétől 2026 április közepéig érvényes. Rajna-vidék-Pfalz és Brandenburg szintén három hónapra felfüggeszti a kitoloncolásokat.
Több tartományi kormány azonban hangsúlyozza, hogy a kitoloncolási moratórium nem vonatkozik minden személyre. Kivételt képeznek a veszélyes személyek, jogerős ítéletet kapott bűnözők, valamint azok a személyek, akiknek kiutasítása különös érdekből történik.
Az Iránba történő kiutasításokat felfüggesztő szövetségi tartományok
- Rajna-vidék-Pfalz
- Schleswig-Holstein
- Észak-Rajna-Vesztfália
- Brandenburg
- Saarland
Roman Poseck (CDU) belügyminiszter szerint Hessenben már régóta hatályban van egy rendelet, amely tiltja az Iránba történő kiutasítást. Ez alól a bűnelkövetők és a veszélyes személyek kivételt képeznek.
Több média is arról számol be, hogy Alsó-Szászország jelenleg felfüggeszti az Iránba történő kiutasításokat. Azonban nem találtunk erről hivatalos megerősítést a belügyminisztériumtól.
Thüringenben nincs hivatalos kitoloncolási moratórium, azonban a tartomány egy egész Németországra kiterjedő egységes megoldás mellett áll ki.
Az Iránba történő kiutasítások tilalmát nem alkalmazó szövetségi tartományok
A következő szövetségi tartományokban jelenleg nincs hivatalos kitoloncolási moratórium Iránba.
- Berlin
- Bajorország
- Mecklenburg-Elő-Pomeránia
- Baden-Württemberg
- Bréma
- Hamburg
- Szász-Anhalt
- Szászország
Mit követelnek a pártok, szövetségek és kezdeményezések?
Egyre hangosabbak a németországi kitoloncolások leállítását követelő hangok. Az SPD külpolitikai szóvivője, Adis Ahmetovic egy héttel ezelőtt az ntv hírtelevízióban már kiállt a kitoloncolások országos leállítása mellett. Emellett humanitárius vízumokat követelt a különösen veszélyeztetett személyek számára, valamint az iráni forradalmi gárda terrorista szervezetként való besorolását.
A Bündnis 90/Die Grünen és Die Linke pár tok szintén azonnali, országos kitoloncolási moratóriumot és nagyobb védelmet követelnek a politikai üldözöttek, újságírók és emberi jogi aktivisták számára.
Az egyházi szervezetek, mint például a Diakonie, szintén nyomatékosan figyelmeztetnek a kitoloncolásokra, és követelik, hogy az Iránból menedéket keresőket ne utasítsák vissza. Az emberi jogi szervezetek a hatalmas elnyomás miatt a kitoloncolásokat ebben a helyzetben helytelen politikai jelzésnek tartják.
Németországszerte felfüggesztették a kitoloncolásokat: mit mond a szövetségi kormány?
Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter eddig elutasította az Iránba történő kiutasítások országos felfüggesztését. Indoklása: egy általános felfüggesztés megakadályozná a bűnelkövetők kiutasítását is.
A Bundestag előtt Dobrindt a múlt héten kijelentette, hogy Németországnak „nagy érdeke fűződik” a bűnelkövetők kiutasításához. Kijelentette: „Ezért nem vagyok hajlandó kiutasítási moratóriumot elrendelni, amelynek eredményeként a bűnelkövetők elmenekülhetnének.”
Dobrindt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Iránba történő kitoloncolások alapvetően csak a helyszíni helyzetnek megfelelően lehetségesek. Ezért a múltban alig történt kitoloncolás. Jelenleg is az Iránba történő kitoloncolások „nem játszanak jelentős szerepet”.
Hány kiutasítás történt Iránba az utóbbi időben?
Az Iránba történő kiutasítások évek óta kivételes esetek. Bár a számuk az utóbbi időben kissé emelkedett, összességében a visszatoloncolások továbbra is alacsony szinten maradnak.
2025-ben november végéig 17 embert deportáltak Németországból Iránba. Összehasonlításképpen: 2024-ben 14 deportálás történt, 2023-ban pedig csak 7.
A szövetségi belügyminisztérium is rámutat arra, hogy az Iránba történő visszatoloncolások eddig nehézségekbe ütköztek, és csak szigorú feltételek mellett voltak lehetségesek. A kitoloncolások gyakran meghiúsulnak az iráni hatóságok együttműködésének hiánya vagy humanitárius és jogi akadályok miatt.
Mi az a kitoloncolási moratórium – és ki rendelheti el?
A kiutasítás felfüggesztése egy adott országba történő kiutasítások ideiglenes felfüggesztése. Jogi alapja a tartózkodási törvény (AufenthG) 60a. § (1) bekezdése. E szerint a szövetségi állam legfőbb hatóságai a kiutasításokat először legfeljebb három hónapra felfüggeszthetik.
A kiutasítás felfüggesztését általában akkor rendelik el, ha a származási országban akut válsághelyzet áll fenn, például háború, súlyos emberi jogi jogsértések vagy természeti katasztrófák miatt. A rendelkezés meghozataláért alapvetően az egyes szövetségi tartományok belügyminisztériumai felelősek.
Ha a kiutasítás felfüggesztése hat hónapnál hosszabb ideig tart, akkor a szövetségi belügyminisztérium hozzájárulása szükséges. E hozzájárulás nélkül a kiutasítás felfüggesztése nem hosszabbítható meg ezen időtartamon túl.
Ezért sok ország és párt egységes szövetségi szabályozást követel. Ezáltal a kiutasítások felfüggesztése nem csak ideiglenesen és országonként, hanem egységesen szövetségi szinten is szabályozható lenne.
