Miért alkotja meg az EU az új menekültügyi törvényt?
A reform deklarált célja, hogy csökkentse az EU-ba érkező, védelmet kérő személyek számát, több menekültügyi eljárást folytasson le az EU úgynevezett külső határain, és korlátozza a védelmet kérő személyek mobilitását az EU-n belül.
Ugyanakkor a rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy jobban reagáljon az olyan válsághelyzetekre, mint a háborúk, a világjárványok vagy az ellenőrzött migráció.
Menekültügy az EU-ban: melyek a reform legfontosabb pontjai?
A reform összesen tíz törvényt foglal magában, amelyek felülvizsgálják és kiegészítik a meglévő rendszert.
De mi fog változni a menedékkérők számára? Íme a legfontosabb pontok:
Gyorsított menekültügyi eljárások az EU külső határain
Az új törvény célja az EU külső határainak megerősítése: a védelmet kérő személyeket szisztematikusan regisztrálni és ellenőrizni fogják - beleértve a biometrikus, egészségügyi és biztonsági adatokat is. Ez a kötelező átvilágítás legfeljebb hét napig tarthat.
Ezt követiegy további, kötelező határátlépési eljárás. Ez egy gyorsított menekültügyi eljárás, amelyet tizenkét héten belül le kell zárni. Mindenekelőtt azokra a kérelmezőkre vonatkozik , akik olyan országokból érkeznek, ahol az uniós szintű védelmi ráta 20 százaléknál alacsonyabb, valamint azokra, akiket biztonsági kockázatnak minősítettek, vagy akiket megtévesztéssel vádolnak.
Az emberi jogi szervezetek azonban bírálják ezt az új rendeletet. Mivel a menekültügyi eljárás a határon zajlik, a hatóságok feltételezik, hogy a menedékkérő hivatalosan még nem lépett be az EU-ba.
Az eljárások speciális menekültügyi központokban zajlanak. Ez megnehezíti a jogi tanácsadáshoz és az ügyvédekhez való hozzáférést. A menedékkérőknek ezért csak korlátozottan van lehetőségük bírósági felülvizsgálatra vagy fellebbezésre a hatóságok által hozott határozatok ellen.
Ha a menedékjog iránti kérelmet elutasítják, akkor a kérelmezőket vissza kell küldeni a származási országukba vagy egy biztonságos harmadik országba a visszatérési eljárás keretében, amely szintén a külső határon zajlik.
A biztonságos harmadik országok kategóriájának enyhítése
A menedékjog iránti kérelmek elutasíthatók, ha a védelmet kérők korábban úgynevezett "biztonságos harmadik országban" tartózkodtak. Az ilyen országokra vonatkozó követelmények a reformmal csökkennek.
A jövőben elegendő lesz, ha egy országban betartják az alapvető jogi normákat, még akkor is, ha a Genfi Menekültügyi Egyezményt nem alkalmazzák teljes mértékben. Ezenkívül a jövőben az is elegendő lesz , ha egy országnak csak egy részét minősítették biztonságosnak.
Eddig az uniós jog egyértelmű kapcsolatot követelt meg a menedékkérő és a harmadik ország között, ahová vissza akarják küldeni - például lakóhely vagy családi kötelékek révén. Jelenleg azonban uniós szinten tárgyalások folynak ennek a szabálynak az eltörléséről.
A jövőben egy uniós tagállam olyan országokba is kitoloncolhatmenedékkérőket, amelyeken csak menekülés közben haladtak át, vagy amelyekkel megállapodás van érvényben - függetlenül attól, hogy az illető valaha is betette-e oda a lábát, vagy tud-e személyes kapcsolatot bizonyítani.
A javaslatot azonban még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.
Biztonságosabb származási és visszatérési országok
Az EU Bizottsága hét ország - Koszovó, Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Marokkó és Tunézia - "biztonságos származási országként" való besorolását javasolta. A biztonságos országnak minősített országokból származó személyek általában nem jogosultak védelemre az EU-ban. Menekültügyi kérelmüket gyorsabban meg lehet vizsgálni és el lehet utasítani.
A reform másik fontos része az elutasított menedékkérők fokozott visszatérése. A Bizottság tervezi a kitoloncolások kölcsönös elismerésének bevezetését az EU egész területén, hogy az egyik tagállam kitoloncolási határozata a többi tagállamban is érvényes legyen. Ennek célja, hogy megakadályozza, hogy az emberek az EU-n belüli mozgással kerüljék el a kitoloncolást.
Ezenkívül a kitoloncolási őrizetet és a beutazási tilalmat könnyebben és egységesebben kell elrendelni és meghosszabbítani az EU egész területén, különösen a biztonsági kockázatnak minősülő személyek esetében.
A dublini rendelet módosításai
A korábbi dublini rendeletet egy új irányelvvel bővítik ki. Továbbra is érvényben marad az az elv, hogy az első belépés helye szerinti tagállam felelős a védelmet kérő személy menekültügyi eljárásáért. Ezt a rendeletet azonban a jövőben még egyértelműbben kell végrehajtani.
Az EU külső határain fekvő országok tehermentesítése érdekében minden tagállamnak -népességszámától és gazdasági erejétől függően -részt kell vennie az elismert menekültek befogadásában, illetve pénzügyi vagy anyagi hozzájárulást kell nyújtania. Kezdetben 30 000 ember újraelosztását tervezik.
Új eszközök használata a személyazonosság ellenőrzésére
A jövőben a hatóságok könnyebben hozzáférhetnek majd a személyes adatokhoz, hogy ellenőrizhessék a menedékkérők személyazonosságát. Ez magában foglalja a személyazonosító okmányok lefoglalását és az okostelefonok leolvasását.
Ezt az emberi jogi szervezetek a magánélet megsértéseként és az alapvető jogok lehetséges megsértéseként bírálják.
Az EU-n kívüli kitoloncolási központok
Az EU Bizottsága most először teremt jogalapot arra , hogy a tagállamok az elutasított menedékkérőket az EU-n kívüli kitoloncolási központokban helyezhessék el, ha a kiutasításról szóló határozat jogerős.
Eddig a menedékkérőket csak a származási országukba vagy harmadik országokba küldték vissza. Ezek a harmadik országok azonban gyakran elutasítják a menedékkérők befogadását. Az úgynevezett kitoloncolási központokkal az EU egy másik lehetőséget kíván teremteni.
Jelenleg nem világos, hogy a kitoloncolási központban való tartózkodás rövid vagy hosszú távú lesz-e. Az uniós államokat azonban felszólítják, hogy hozzanak létre jobb hazatoloncolási megállapodásokat harmadik országokkal.
Következtetés: Mikor lép hatályba az új törvény?
A Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) reformját 2024-ben fogadták el, és ugyanezen év június 11-én lépett hatályba. Az uniós tagállamok jelenleg átmeneti szakaszban vannak, amikor az új irányelvek végrehajtásáról van szó. A reformban foglalt irányelveket és rendeleteket 2026 nyaráig kell végrehajtaniuk.
Egyes irányelveket - például a menedékkérők olyan harmadik országokba való visszaküldését, amelyekhez kevés kapcsolat fűzi őket - még meg kell erősítenie az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak.
