Ennek hátterében a régió vallási kisebbségét érintő, továbbra is nehéz biztonsági helyzet áll. A Bündnis90/Die Grünen képviselőcsoport már tavaly is benyújtott egy hasonló indítványt a Bundestagba. Ez azonban nem nyert többséget.
A Baloldal a kitoloncolások leállítását és a jezidek tartózkodási jogát követeli
A javaslatban a Die Linke több konkrét intézkedést követel a szövetségi kormánytól.
Első lépésként a szövetségi kormánynak ki kell állnia a szövetségi tartományok mellett az iraki és szíriai jezidi menekültek kitoloncolásának felfüggesztése érdekében. Ezzel egyelőre felfüggesztik a kitoloncolásokat ezekbe az országokba.
Ezenkívül a párt a jezidek számára a tartózkodási jogról szóló szabályozást szorgalmaz, amely hasonló az AufenthG 23. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéshez. Ez a szabályozás lehetővé teszi a szövetségi tartományok számára, hogy bizonyos menekültcsoportoknak humanitárius okokból tartózkodási engedélyt adjanak ki. Ennek feltétele a Szövetségi Belügyminisztérium hozzájárulása.
A baloldal elképzelése szerint a tartózkodási engedély megadásának feltételeit úgy kell kialakítani, hogy minél több érintett személy részesülhessen belőle.
Konkrétan a javaslat a következőket tartalmazza:
- A tartózkodási jog nem függhet a jövedelemtől vagy a munkavégzéstől.
- A szabályozás az iraki és szíriai jezidekre vonatkozik.
- Lehetséges kizárási okok – például bűncselekmények – esetén továbbra is lehetővé kell tenni az eseti döntéshozatalt.
- Azok az emberek is figyelembe vehetők, akik csak később menekültek Németországba, például ha az Iszlám Állam által elrabolták őket.
Háttér: A jezidi népcsoport elleni népirtás
A baloldal indítványát a 2014-es eseményekkel indokolja. Akkor az „Iszlám Állam” (IS) nevű terrorista szervezet megtámadta Észak-Irakban a Szindzsár régiót, ahol sok jezidi él. Ezalatt súlyos bűncselekmények történtek a civil lakosság ellen. Több mint 5000 embert öltek meg – főként férfiakat és fiúkat. Körülbelül 7000 nőt és lányt raboltak el, rabszolgává tettek és szexuális erőszak áldozatává váltak.
A népirtás következtében sok jezid nő és férfi menekült Németországba – 2015 és 2019 között több mint 75 000 ember távozott ebből a közösségből. Jelenleg becslések szerint 100 000 és 200 000 jezid nő és férfi él a Német Szövetségi Köztársaságban – ez a legnagyobb jezid diaszpóra Irakon és Szírián kívül.
Az Egyesült Nemzetek már 2016-ban népirtásnak minősítette ezeket a cselekményeket. A német szövetségi parlament is hivatalosan elismerte a jezidek ellen elkövetett népirtást 2023 januárjában, és akkoriban azt követelte, hogy az érintettek továbbra is védelmet kapjanak.
A mai napig is sok túlélő él menekülttáborokban a Kurdisztáni Autonóm Régióban. A régió biztonsági helyzete továbbra is instabilnak tekinthető, többek között az újra megerősödő Iszlám Állam-sejtek, a helyi milíciák és a folytatódó konfliktusok miatt.
A védelmi arány csökkent, a kitoloncolások száma nőtt
A baloldal a kérelmében azt is bírálja, hogy a jezidi menekültek védelmi aránya Németországban az elmúlt években jelentősen csökkent. Míg 2015-ben még szinte minden jezidi menedékkérő Irakból védelmet kapott, 2022-ben a védelmi arány már csak 48,6 százalék volt.
Emellett az elmúlt években számos védelmi státuszt felülvizsgáltak vagy visszavontak. Ugyanakkor az Irakba irányuló kiutasítások száma jelentősen megnőtt: a 2020-as 27 kiutasításról 2024-re 699-re emelkedett.
A Zöldek is a tartózkodási jogot követelik
Más politikai pártok és civil társadalmi szervezetek is hosszú távú megoldást követelnek a jezidi menekültek számára Németországban. Olyan szervezetek, mint a Pro Asyl és a Wadi e. V. a kiutasítások országos szintű felfüggesztése és a tartózkodási jog állandó szabályozása mellett állnak ki.
A szövetségi parlamentben is felmerültek már hasonló követelések. Így a Bündnis 90/Die Grünen képviselőcsoport tavaly benyújtott egy indítványt, amely szintén a kiutasítások felfüggesztését és a jezidek számára biztos tartózkodási jogot írt elő.
A Zöldek többek között hároméves tartózkodási engedélyt követeltek azoknak a jezideknek, akik 2025. július 31-ig érkeztek Irakból Németországba – függetlenül attól, hogy vízummal léptek-e be az országba, vagy képesek-e biztosítani a megélhetésüket.
A szabályozásnak országos hatálya lett volna, és eredetileg 2028. július 31 -ig lett volna érvényben. Ezt követően lehetőség nyílt volna a hosszú távú tartózkodási engedélyre való áttérésre. A javaslat azonban nem nyert többséget a Bundestagban.
Mi lesz most?
A baloldali frakció indítványát jelenleg a Bundestag tárgyalja. A javaslatról való szavazás pontos időpontja még nem ismert.
Azt is nehéz megítélni, hogy a javaslat többséget nyer-e. Németország ugyan hivatalosan elismerte a jezidek ellen elkövetett népirtást, de ebből nem fakad jogi kötelezettség arra, hogy minden érintettnek tartózkodási jogot biztosítsanak. Ugyanakkor a szövetségi kormány jelenlegi migrációs és menekültügyi politikája számos területen egyre inkább a szigorúbb szabályozásra és a kitoloncolásokra épít.
Egy dolog azonban biztos: az új indítvány nyomán várhatóan ismét előtérbe kerül a jezidi menekültek védelméről szóló vita Németországban.
