Egyre több a német útlevél nélküli ember a munkaerőpiacon
Az IW tanulmánya szerint 2024-ben közel hétmillió német útlevéllel nem rendelkező ember dolgozik Németországban. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden hatodik munkavállaló külföldi lesz. Összehasonlításképpen: 2015-ben ez az arány csak tíz százalék körüli volt.
Azóta 3,2 millió új külföldi munkavállaló csatlakozott a munkaerőpiachoz. Csak ők önmagukban tavaly mintegy 240 milliárd eurót termeltek.
A külföldi munkavállalók együttesen 536 milliárd euróval járultak hozzá közvetlenül a GDP-hez. Ha a közvetett hatásokat, például a beszállítóknak adott megrendeléseket és a magánfogyasztást is hozzáadjuk, a teljes összeg 706 milliárd euró.
A szövetségi államok közötti főbb különbségek
A szövetségi államok azonban különböző mértékben profitálnak a bevándorlásból. Baden-Württembergben a külföldi munkavállalók 2024-ben mintegy 17,3 százalékkal járultak hozzá a gazdasághoz - ez a legmagasabb érték Németországban. Berlin, Hessen és Bajorország szintén jóval az átlag felett van.
Mecklenburg-Elő-Pomerániában a legalacsonyabb az arány , mindössze 5,4 százalék. A többi keletnémet tartományban is viszonylag alacsony a hozzájárulás.
A szakértők kiaknázatlan lehetőségeket látnak ebben: "Ha a szövetségi államoknak sikerül külföldi munkavállalókat vonzaniuk a munkaerőpiacukra, az közvetlenül hozzájárul gazdasági sikerükhöz" - mondja Benita Zink, az IW szakértője. Ez fordítva is igaz: Az integráció a munkaerőn keresztül működik a legjobban.
Ennyivel járult hozzá a külföldi munkaerő a GDP-hez 2024-ben
- Baden-Württemberg: 17,3 százalék
- Bajorország: 16,2 százalék
- Berlin: 17,0 százalék
- Brandenburg: 9,0 százalék
- Bréma: 13,0 százalék
- Hamburg: 15,4 százalék
- Hessen: 16,6 százalék
- Mecklenburg-Elő-Pomeránia: 5,4 százalék
- Alsó-Szászország: 10,3 százalék
- Észak-Rajna-Vesztfália: 13,0 százalék
- Rajna-vidék-Pfalz: 12,2 százalék
- Saar-vidék: 12,3 százalék
- Szászország: 6,7 százalék
- Szász-Anhalt: 6,1 százalék
- Schleswig-Holstein: 8,6 százalék
- Türingia: 6,9 százalék
Németország egészére számolva ez azt eredményezi, hogy 2024-ben a német útlevéllel nem rendelkező munkavállalók 13,7 százalékkal járultak hozzá a gazdasághoz.
Milyen származási országokból származnak a munkavállalók?
A tanulmány szerint az elmúlt tíz évben Németország mind az uniós országokból érkező bevándorlásból, mind a harmadik országokból - különösen Indiából - érkező szakképzett munkaerőből profitált. Ugyanakkor sokan érkeztek Németországba háborús és válságövezetekből.
2025 májusában csak Németországban mintegy 1,1 millió ukrán és Európán kívüli származási országból(Afganisztán, Eritrea, Irak, Irán, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szomália és Szíria) származó személyt foglalkoztattak a Szövetségi Munkaügyi Hivatal adatai szerint.
E potenciál jobb kihasználása érdekében az IW szakértői gyorsabb vízumeljárásokat, a hatóságok következetes digitalizálását és a szakmai képesítések könnyebb elismerését szorgalmazzák.
A migráció más uniós országokat is erősít
Nemcsak Németország, hanem Európa is nagy hasznot húz a külföldi munkaerő migrációjából. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke egy hétvégi nemzetközi konferencián kifejtette: "A migránsok hozzájárulása nélkül az európai munkaerőpiacokon feszültebb lenne a helyzet, és alacsonyabb lenne a termelés.
Németország esetében az EKB becslése szerint a külföldi munkavállalók nélkül a GDP mintegy hat százalékkal alacsonyabb lett volna, mint 2019-ben. Spanyolországban a koronavírusjárványt követő gazdasági fellendülés nagyrészt a bevándorláson alapult.
Tovább nő a szakképzett munkaerőhiány Németországban
A következő számok azt mutatják, hogy Németország mennyire függ a külföldi munkaerőtől most és a jövőben: Az IW szerint 2023-ban már mintegy 570 000 munkahely betöltetlen lesz. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal szerint 2025 júliusában 628 000 üres álláshely volt.
Az IW szerint az ennek következtében kieső gazdasági teljesítmény 2024-re 49 milliárd euróra tehető. A veszteség 2027-re 74 milliárd euróra nőhet.
A helyzet hosszú távon még rosszabbá válhat: A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség várakozásai szerint 2035-re akár hétmillió munkavállaló is hiányozhat.
Miért éri meg Németországnak gazdaságilag a migráció?
A migránsok bevándorlását sokáig költségtényezőnek tekintették Németország számára. Egy friss tanulmány azonban most más képet fest: hosszú távon a migráció enyhíti az államkassza terheit - és erősíti a német gazdaságot.
Martin Werding közgazdász, aki úgynevezett "gazdasági bölcsként" a német kormánynak ad tanácsokat, ezt számolta ki: Évente mintegy 200 ezer fő bevándorlásahosszú távon évi 100 milliárd euró többletbevételt hozhat Németországnak.
Igaz, hogy a migránsok bevándorlása kezdetben költségekkel jár - például nyelvtanfolyamokkal, integrációs intézkedésekkel vagy állampolgári juttatásokkal. Hosszú távon azonban minden egyes bevándorló átlagosan évi 7000 eurót takarít meg az államnak, amint munkát vállal, adót fizet és társadalombiztosítási járulékot fizet.
Következtetés: a migráció hosszú távon erősíti a gazdaságot
A számok egyértelműen azt mutatják, hogy a migránsok jelentősen hozzájárulnak az értékteremtéshez, segítenek enyhíteni a szakképzett munkaerő hiányát és stabilan tartják a gazdaságot. És nemcsak Németország, hanem más európai országok is profitálnak a migrációból.
Ahhoz, hogy ez a pozitív hatás folytatódjon, a bürokratikus akadályokat el kell hárítani, és a szakmai képesítéseket gyorsabban el kell ismerni. Csak így biztosítható a sikeres munkaerő-piaci integráció.
