Háttér: Mi a GEAS?
A Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) reformját az uniós tagállamok 2024 tavaszán fogadták el. A cél az illegális migráció hatékonyabb megfékezése, a menekültügyi eljárások felgyorsítása és a menekültek Európán belüli igazságosabb elosztása.
A követelményeket mind a 27 uniós tagállamnak legkésőbb 2026 júniusáig kell átültetnie a nemzeti jogba. Németország most megteszi az első lépést a kabinet döntésével.
Ezt írja elő a reform Németországban
A KEMR-reform egy irányelvből és tíz rendeletből áll, amelyeket Németország nagyrészt egy az egyben átvett. A kabinet két törvénytervezetet fogadott el erről. Konkrétan ez a következőket jelenti
- Menekültügyi és határrendészeti eljárások: A Németországba repülővel vagy hajóval az EU külső határán keresztül érkező személyek menedékjog iránti kérelmét közvetlenül a repülőtéren vagy a kikötőben kell megvizsgálni. Ha a védelmet nem adják meg, akkor visszatérési eljárás következik, amely tizenkét héten belül lehetővé teszi a származási országba való visszatoloncolást.
- Átvilágítás és EURODAC: Néhány napon belül minden illegálisan beutazó menedékkérőt ellenőrizni kell - beleértve a személyazonosság ellenőrzését, az egészségügyi és biztonsági ellenőrzést, valamint a biometrikus adatok gyűjtését. Ezeket az adatokat az EURODAC adatbázisban tárolják, amelyhez minden uniós országnak hozzáférése van.
- Biztonságos harmadik országok: A jövőben a szövetségi kormány rendeletben határozhatja meg, hogy mely országok minősülnek "biztonságosnak ". Ez gyorsabb menekültügyi eljárásokat és visszatéréseket tesz lehetővé. A biztonságosnak minősített származási országból származó személyeknek kevesebb esélyük van arra, hogy menedékjogot kapjanak.
- Szolidaritási mechanizmus: a migráció által súlyosan érintett uniós országoknak támogatást kell kapniuk más uniós országoktól - menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy egyéb intézkedések révén. Az olyan országok, mint Magyarország, ezt továbbra is elutasítják.
- Mozgásszabadság és őrizetbe vétel: A menekültügyi követelmények megsértése vagy a szökés veszélye esetén - mindig eseti alapon - korlátozható a mozgásszabadság vagy elrendelhető az őrizetbe vétel.
- A juttatások csökkentése: Aki megszegi a szállásközpontok szabályait, vagy figyelmen kívül hagyja a bejelentési kötelezettségeket, annak számolnia kell a juttatások csökkentésével.
- A munkaerőpiacra való bejutás: A menedékkérők számára legkésőbb hat hónap - általában három hónap - elteltével engedélyezni kell a munkavállalást. Ez nem vonatkozik a biztonságos származási országból érkezőkre, a dublini esetekre és azokra, akik visszaélnek a menedékjoggal.
További szigorítás Németországban
Az uniós követelmények mellett a német kormány további intézkedéseket is tervez, amelyek a bejelentést követően azonnal alkalmazandók lesznek:
- Másodlagos migrációs központok: Itt azokat a személyeket kell elhelyezni, akik már egy másik uniós országban védelemben részesültek. Ezekből a központokból közvetlenül vissza lehet őket küldeni.
- Szigorúbb tartózkodási és regisztrációs kötelezettségek: A hatóságok több lehetőséget kapnak a menedékkérők tartózkodási és regisztrációs kötelezettségének előírására. A cél a visszatérések és átadások gyorsabb és következetesebb végrehajtása - például a dublini rendelet alapján.
- A repülőtéri ellenőrzések kiterjesztése: A jövőben gyakrabban fogják ellenőrizni, hogy a menekültügyi eljárásokat már a tranzitzónában - azaz a belépés előtt - el lehet-e végezni.
- A szexuális bűnözők könnyebb kitoloncolása: Az ilyen esetekben a kitoloncolás jogi akadályait csökkenteni kell.
Dobrindt belügyminiszter még tovább akar menni
Dobrindt belügyminiszter a ZDF reggeli műsorában "fontos mérföldkőnek" nevezte a reformot. Egyúttal bejelentette, hogy Németország a partnerországokkal együttműködve még szigorúbb szabályokat fog elérni.
Ezek közé tartoznak az EU-n kívüli "visszatérési központok ", ahová azokat a menedékkérőket szállítják, akik nem jogosultak menedékre Európában, de nem toloncolhatók ki hazájukba.
Németországban az uniós törvényről szóló döntést már kétszer elhalasztották - a CDU és az SPD vezette minisztériumok közötti nézeteltérések miatt. Különösen ellentmondásos: Dobrindt terve a feltételeket megszegő migránsok őrizetbe vételéről.
Az emberi jogi szervezetek kritikája
Menekültügyi és emberi jogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a reform aláássa a menedékjogot. Különösen kritikusan ítélik meg a tervezett határrendészeti eljárásokat, mivel azok kiskorúakat is érintenének. A tervek szerintcsak a kísérő nélküli gyermekekmentesülnének ez alól.
Az olyan szervezetek, mint a Pro Asyl, attól tartanak, hogy a jövőben a védelmet kereső emberek a külső határokon rekednek majd fogva tartáshoz hasonló körülmények között - anélkül, hogy megfelelő jogi védelemhez és támogatáshoz jutnának. Az egyházi szervezetek is aggódnak amiatt, hogy Európa a védelem helyett az elszigetelésre összpontosít.
Következtetés: Mikor lép hatályba a törvény?
A kabinet döntése csak egy átmeneti lépés. Most a Bundestagnak és a Bundesratnak kell jóváhagynia. A változások csak ezután lépnek hatályba.
A Németországban tartózkodó menedékkérők számára ez azt jelenti, hogy a tartózkodási feltételek, a munkavállalási jogok és a juttatások hamarosan jelentősen megváltozhatnak. Különösen a tervezett másodlagos migrációs központok érinthetik közvetlenül sok menekült mindennapi életét.
A kabinet döntésével a német kormány megteszi a következő lépést az EU szigorúbb menekültügyi politikája felé. A támogatók nagyobb rendről és igazságosságról beszélnek, míg a kritikusok a menedékjoghoz való alapvető jog csorbítására figyelmeztetnek.
Egy dolog világos: 2026-tól az európai menekültügyi rendszer alapjaiban fog megváltozni - és ez érezhető következményekkel jár majd a Németországban védelmet keresőkre nézve.
