Jelentősen csökkent a Szíriából érkező menedékkérelmek száma
A szíriai menedékkérők számának csökkenése különösen erőteljes: 2025 első félévében mindössze 14 633 szíriai kért menedékjogot Németországban - szemben a 2024-es év ugyanezen időszakának 37 633 szíriai kérelmével.
Ennek fő oka valószínűleg a szíriai belpolitikai fejlemények: Az uralkodó, Bassár el-Aszad 2024 decemberében bekövetkezett bukását követő politikai felfordulás következtében Szíria számos részén megváltozott a biztonsági helyzet. Ez sok menekült számára új lehetőségeket nyit meg, legalábbis elméletben.
Kevesebb pályázat érkezik Afganisztánból és Törökországból is
A más származási országokból érkező menedékkérelmek száma is csökkent: Az év első felében Afganisztánból 11 139 eredeti kérelem érkezett, ami 43 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest.
Törökországból összesen 6438 eredeti kérelmet regisztráltak, ami 59 százalékos csökkenésnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy Afganisztán jelenleg megelőzi Szíriát, mint a Németországba érkező menedékkérők első számú származási országa.
A 2024-es adatok hoz képest az egyéb származási országokból érkezők száma is jelentősen csökkent:
A szigorúbb migrációs politika hatással van a menekültügyi adatokra
A nemzetközi fejlemények mellett a németországi politikai döntések is hatással vannak a menedékkérők számára. Nancy Faeser akkori szövetségi belügyminiszter már 2023 őszén bevezette a helyhez kötött határellenőrzést, amelyet 2024 folyamán valamennyi országhatárra kiterjesztettek.
2025 májusa óta Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter rendelete lehetővé teszi azt is, hogy a menedékkérőket közvetlenül a határon visszafordítsák - különösen, ha úgynevezett biztonságos származási országból érkeznek.
A német Bundestag tájékoztatása szerint 2025 első négy hónapjában csaknem 12 500 visszautasítás történt az összes német határon. Ez a szám májustól ismét meredeken emelkedett. Hogyan Die Zeit a potsdami rendőrhatóságra hivatkozva írja, csak az új szabályok életbe lépését követő két hónapban 6193 embert utasítottak vissza a határokon.
Spanyolország megelőzi Németországot a menedékkérelmek terén
Évek óta először fordult elő, hogy Németországban már nem Németországban van a legtöbb menedékkérelem Európában. Mint arról különböző médiumok (köztük a Welt am Sonntag) az EU Menekültügyi Ügynökségének (EUAA) korábban nem publikált jelentésére hivatkozva beszámoltak, Németország 61 336 első kérelemmel már csak a harmadik helyen áll az uniós tagállamok között - Spanyolország (76 020) és Franciaország (75 428) mögött.
A menedékkérelmek száma azonban az EU-n belül is csökken: Az egész Európai Unióban (beleértve Norvégiát és Svájcot is) 2025 első hat hónapjában összesen mintegy 388 299 menedékkérelmet regisztráltak. Ez mintegy 23 százalékos csökkenésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest.
A származási országok változása is szembetűnő: 2025 első felében az EU-ban a legtöbb menedékkérő Venezuelából (48 413 kérelem), Afganisztánból (41 127) és Szíriából (23 307) érkezett. Míg Spanyolország elsősorban venezuelai állampolgárokat fogad be, addig Németország a csökkenés ellenére továbbra is az Afganisztánból és Szíriából érkező menedékkérők kedvelt célországa.
Dobrindt belügyminiszter: "A számok a sikert bizonyítják"
A német kormány az új számadatokat menekültügyi politikájának megerősítéseként értékeli. Dobrindt belügyminiszter "egyértelmű sikerről" beszélt, és bejelentette, hogy következetesen folytatni kívánja az általa kijelölt irányvonalat.
Hivatalba lépése óta a német kormány sokkal szigorúbb menekült- és migrációs politikát folytat. A legfontosabb intézkedések a következők
- Szigorú határellenőrzés: Dobrindt belügyminiszter május elején szigorúbb ellenőrzéseket rendelt el valamennyi német határon. Emellett a menedékkérőket visszafordíthatják, ha biztonságos harmadik országon keresztül lépnek be. Kivételt képeznek a veszélyeztetett csoportok, például a terhes nők és a gyermekek.
- A családegyesítés felfüggesztése: Június végén a Bundestag elfogadott egy törvényt, amely két évre felfüggeszti a kiegészítő védelemben részesülők családegyesítését.
- A turbó honosítás eltörlése: A különösen jól beilleszkedett személyek három év utáni honosítását el kell törölni. Az erről szóló törvényjavaslatot jelenleg a Belügyi Bizottság tárgyalja. Döntés legkorábban szeptemberben várható.
- A biztonságos származási országok bővítése: Július 10-én a kormány olyan törvényjavaslatot terjeszt be a Bundestagba, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a Bundestag és a Bundesrat jóváhagyása nélkül is biztonságosnak lehessen minősíteni a származási országokat. Az ezekből az országokból érkező menedékkérők ezután már nem lennének jogosultak menedékjogra.
- Korlátozott jogi védelem: Ugyanez a törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy a kitoloncolásra váró őrizetben vagy távozásra váró őrizetben lévő menedékkérők a jövőben nem lesznek jogosultak jogi segítségre.
- Szigorúbb szabályozás uniós szinten: A német kormány európai szintű reformokat is szorgalmaz. A jövőben a védelmet kérő embereket is ki lehetne toloncolni úgynevezett biztonságos harmadik országokba - még akkor is, ha nincsenek ott családi vagy személyes kötődéseik.
